Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-13 / 59. szám
(1910. msrc. 13,; 69-ik. »vám. HAMO.S 3. ckifcX beteg leit a gyerek, a kin rettenetes erővel kitört a veszettség. Ekkor derült ki, bogy a kutya, a melyik megharapta veszett volt. A szerencsétlen gyermeket szülői azonnal beszállították a nagybányai köz- kórházba, a hol borzalmas módou erőt vett rajta a szörnyű betegség. Rohamaiban, a melyek mindegyre elővették, olyan óriási erőt fejtett ki, hogy hat ember is alig birt vele. A kórházban a leggondosabb ápolásban részesítik a szerencsétlen gyermeket, de nincs remény arra, hogy megmenthessék az életnek s igy csak azon igyekeznek, hogy vérfagyasztó haláltusájának fájdalmait enyhiteni tudják. f Fábián Gyöpgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában í naponkint friss cserepes és vásott • virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak, I pontos kiszolgálás. Vidéki megrendelések pontosan és csomagolási-díj nélkül eszkö- ^zöltetnek, — — — — — A kuruzslás áldozata. Ölt a gyógyszer. — Saját tudósítónktól. — Nagybánya, márc. 11. Csodálatos módon kiirthatatlanui é! & köznép körében az irtózás &z orvostól éa a ragaszkodás a kuruzsló asszonyok ráolvasásához, gyógvfüveihez, orvosság kotyvasztásához. Bármennyi legyen is a kuruzslás halálos áldozatainak száma, a nép még mindig a kuruzsló asszony csodaszereiben látja megmentőjét, Most egy környékszsrte hires kuruzsló asszony bűnös praktikái kerültek napfényre egy szomorú eset révén. Még a múlt év november havában történt, hogy Felsőfernezely községben hirtelen elhalt Bukur Pál 50 éves földműves, aki régebb idő óta tüdővészes volt. Bukur éveken át betegeskedett, de orvoshoz sohasem fordult. E helyett különféle kotyvas&tékokh&t kuruzsolta magát és házánál állandó patikát tartott a csodaszerekből. Halála előtt pár nappal Bakumé Nagybányára ment, hogy orvosságot hozzon beteg férjének. Bukni* rosszal érezvén magát az asszony hazaérkezte után nyomban be is vett egy egész üveggel az orvosságból. Honnan hozott, mit hozott az asszony orvosság helyett, nem mondta meg, de Bukur javulás helyett még rosszabbul lett az orvosságtól úgy, hogy — s ez az utolsó stádium — az asszonyt elküldte Nag3’bá- nyára orvosért. Bukurné el is indult Nagybányára, de útközben meggondolta a dolgot és orvos helyett egy meghitt (Ismerősükhöz: Grün Dávidnéhoz ment, a kit környék- szene mint hires kuruzsló asszonyt üsmertek. Grünné már 15 esztendő óta Üzletszerűen foglalkozik kuruzslással, kártya- vetéssel és jóslással, ami mi itt már több Ízben büntetve is volt. De az apró büntetések nem riasztották el a mesterségétől, a mely kitünően jövedelmezett. Messze földről zarándokoltak hozzá az emberek jóslásért, tanácsért, orvosságért, a mit ő drága pénzen osztogatott a hiszékeny embereknek. Különösen gyógyszerei voltak közkeletűek. Ezeket a gyógyszereket ö maga gyártotta ártatlan füvekből és drága pénzért árusította. Bakuménak Grünné előbb kányát vetett s megjósolta neki, hogy férje meg fog gyógyulni, de csak az esetben, ha azt az orvosságot veszi be, amit ő ad. Az asszony meg is vette az orvosságot, fizetett érte <1 koronát, hazavittc- férjétek, aki ivott belőle s másnapra meghalt. A kuruzsló asszonynál tartott házkutatás alkalmával egy láda orvosságot ée .üvegeket kobozott el a csendőrség. E gyógyszereket két nagybányai orvos vegyileg megvizsgálta s megállapította, hogy nagyrészük csak kotyvalék ugyan, de nehány üvegben higanysublímátot, araeni- kumot, rézgálic oldatot etb. a gyógyfüv»k között pedig több mérges növényt találtak. Grünné ellen megindítják az eljárást Bukur holttestét pedig exhumálni fogjáfe. Színes riportok. öt forintért igazság. Valahova messze, a hegyek közzé, & hol az Írást csak a rossz oldaláról ösmerik, hosszú levelet visz a kisbiró. Rossz hir áll a házhoz, ez az egy bizonyos. Mert ugyan ki írna levelet » szegény oláh embernek az ő szomorú kuczkójába, hacsak nem a törvény. A törvény, amelyik igazságos ugyan, de mindig csak a bajt csinálja. Az égi malasztot is pénzért osztogatják, az igazság meg éppen nagy költséggel jár. Mert sok a bábája. Zugirász, Babéra», végrehajtó, mind a körül forgolódik, osztán mind csak avval végződik, hogy: pl&tjit, drágumnyó, pletyit : fizess, drágám, fi* zess. Pedig a szegény oláh ember uem keresi a bajt, a törvényt, de a rossz sor el-elkapja, beleviszi. Egy kis hibás legeltetés, egy kévé* mesgye kitolás vagy egy ártatlan koroe- mai verekedés estistül szakítja a b&jt as amúgy is nyomorúságosán élő ember nyakába. — Kapata citacia, idézést kaptál. Ennyi az egész, arait a kisbiró mond, azrtán leteszi a hét bajt a rozoga asztalra. Félve nyúl hozzá az ember, beleit • kész a mentsége: mert ö dekórativ ! . . . Hát nem gyönyörűség, egy fiatal magyar művészt lelni, egy újat, aki tanult, töd; nemcsak tájképet fest, de régi, becsületes módra megtanulta előbb művészetét, embert, állatot is rajzolt, mielőtt hangulatainak átengedte magát! Magyar művészt, aki nemcsak bötüket kiáltoz öblös hangon, de beszél s mondanivalója is van ! Aki ha tájképéből elhagyja az emberi alakot, nem azért hagyja el, mert odafesteni nern tudja, de mert azon a képen, éppen mint Med- nyánszky, Szinyei, Bosznay, Katona, Ferency s többi jeleseink tájképein, fölösleges az ember, hisz’ ott van az őszintén beléfestett érzésben az emberi. És mindezek mellett, olyan mai olyan modern, mint amilyen egészséges. Ilyen Góth. Kis képei a Műcsarnokban mind jellemzők, de ezeket írván róla, emlékezünk két év óta kiállított többi képére is — és akik észre nem vették őt eddig, ügyeljék munkáját ezután: igaz élvezetben lesz részük. Ismerni kívántuk élettörténetét. Magyar és piktor. Ezenkívül családapa. Van felesége s egy kis leánya, aki tavaszszal lesz tiz éves. Kis leányáról, Sárikáról beszól gyönyörűséggel. — A gyerek jói beszél németül is, franciául is. Magyarul azóta tanult meg, a mióta idehaza vagyunk Anyja bécsi német, de már ö is tud magyarul. Csak a tárgyas ragozást hibázza el. „Vegyél cukorl“ •— mondja, de Sárika kijavítja. Góth fönt, oláhlakta vidéken, a szat- mármegyei Avasfelsőfaluban született, 1874 ben. Hat esztendős korában költöztek vele szülei Szatmárra; ott végezte első iskoláit s 1891-ben tett érettségit. Egy évig járt a műegyetemre, azután jogot végzett s abszolvált is. Kilenc éves korában kezdett rajzol- gatni, mintalapok után, birkát, lovat. Édesanyja volt az első, ki biztatta, hogy inkább természet után rajzoljon. — Finom lelkű, szép asszony volt édesanyám, Zenére, nyelvekre ő (tanitgatott engem s testvéreimet ; latin s görög leckéimet néki repetáltam, algebrai föladataimat ő segített megoldani . . . Apám nem tartozott az úgynevezett jó emberek közé; okos ember volt, nagyon erélyes, sokat bizott eszében és erejében; barátjai alig voltak, mert nem ismert különbséget ember és ember között . . . Nem szerette, ha rajzolással babrálok, a mire édesanyám biztatott. Sok házi perpatvar volt e-ért közöttük . . . Ebben az időben járt Szatmárira s ott az Osztrák-Magyar Mo'iaibia kötetei számára rajzolt: Mednyánszky László báró. Nagy érdeklődéssel kisérgettem őt . . . Elsőéves jogászboromban egyszer csak azon vettem észre magam, hogy Münkhenben vagyok. Magammal vittem jogi könyveimet is, hogy az év végén levizsgázhassak Pesten, mert megígértem apámnak, hogy elvégzem a jogot, ha festő lesz is belőlem. Münkhenben beállott Hollősi tanítványai közé, de nem bohé nkedett. Sajátságos: abban az időben legkedvesebb olvasmánya a római jog volt s az év végén le is tette a* ígért alapvizsgát. Hollósy tanítványait ő vezette először Münkhenből, a millénium évében, Nagybányára. — Kiszáltunk Pesten. Pénzünk nem igen volt. Ligeti Miklósnál, várbazár! műtermében háltunk meg vagy tizen. A deszkapadló volt az ágyunk, poros szőnyeg a takarónk . . . Másnap reggel megfürődtűci a Rác-fürdőben s vidáman utaztunk tovább Nagybányára. Hamarosan otthon éreztük magunkat ... A nagybányai három nyár, a plain-air iskola volt alapvetője munkám a tavaszi újdonságok. Férfi-, fiú-, gyermek-öltöny és felöltök. Nagy választék. Vásárlási kényszer kizárva! Olcsó, szabott árak!! Szántó Mór es Társánál Sz at mar, a színházzal nm) Mérték utAni megrendelések a legújabb hazni és angol kelmékből. ....................
