Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-20 / 65. szám
XLH. UfrifH. Szatniér, 1910. Bár«#* U 20., márna* WiSGGWTIMM FOIIümáí MFHJJP. *#?n ©öfisretéei dij : m: 1 évre 12 K, */a évre 6 K, lU évre 3 K, 1 hóra i K a .......... *.. - .. »-so Eg ; szám ára 4 fül ép. Szerkesztőség é® kiadóhivatal Rákcczi-utoza 9 szóm m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak S/almiron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Hirdetések : K/»pénzfizetés mellett, a le^julAnyosabh árban köz.M tetiiek. — Kí apróhirdrlés-k kfizöíi minden si ‘ 4 fillér. Nyilíter sora 20 fillér. Csupa szent szabadság . . Ha az ember csak a szemével látna, akkor az idén olyan virágzónak találhatta a szabadság kultuszát, amilyennek ezen a rab földön tán azóta ;se lehetett látni. Sőt olyanabbnak. Akkor sok volt a bevallott ellensége a szabadságnak. Ma nincs szabadságellenes áramlat. A márciusi eszme bűvös ereje zászlóerdőket hajtott ki a házakon és gyönyörű szép sz&valmá- nyokat az emberi ajkakon. Függetlenségiek, Koasuih-pártiak, Justh-pártiak, néppártiak, nemzetköziek mind együtt szavaltunk. Még a munkapártiak is! ők is esküsznek, esküsznek, hogy rabok tovább nem lesznek . . . Csak attól felünk, hogy a magya rok istene nem igen iud eligazodni a hozzá címezett fohászokon. Az ugyan mind szabadságot kér, de mind olyan szabadságot, amelyik aem olyan, mint arninőért a másik epekedik. Azon az első .március tienötödikén könnyű dolga ve f -az úristennek. Most azonban mitevő legyen, miker mindkét fél arra esküszik, hogy amit a másik kör, az nem angyali szabadság, hanem valami kendőzött orcáju személy szi- badsága. Melyik hát az igazi szabadság? A kötelességmulasztás, a földönfutó nemzetköziség, a haza megvetésével járó erkölcs tagadás szabadsága ? A sirvayigadó hazafias impotencia szabadsága, mely régi dicsőségünk éji homályában bujkál, mikor a jelen föladatai komoly, szorgalmas, energikus munkát követelnek? A peturbáni indulat és a kurucimitáeió szabadsága, mely a rég elhangzott tárogató dallamokon andalog és nem étik föl észszel, hogy a modern idők más taktikát es mas készültségei kívánnak a sikerek zilogául? Vagy a szolgaság szabadsága, mely a politikai okosság örve alatt szabad prédául dobja az országot az osztráknak, nemzetiségeknek, az i: 3r nacionalizmusnak, de ugv, hogy ő is jólakhassék belőle? A csupa szent szabadság közül melyik most már az igazi? Isten bizony, nem lehelne csodálni, ha a magyarok istene beleutálna ilyenkor a méltóságába és elbujdosna a trónusáról. Azaz lehet, hogy meg is tette már régen. Választójogi gyűlés a Vigadóban. As általános, titkos választói jog ellen Bpest, uiárc. 19. Az a nagygyűlés, amelyet az ország gazdái és főurai hivtak egybe a választójog kérdésének nemzeti irányban való megoldása mellett, ma délelőtt 11 órakor kezdődött a fővárosi Vigadó nagytermében. A gyűlésre nagy előkészületeket tettek nemcsak a* összehívók, hanem a szociáldemokraták is akik be akarnak jutni a gyűlést erembe, ahol az őket olyan méA nagyságos ur ül. Irta: Dénes Sándor. Miklósfalvi és miklósi Miklóssy Géza, országgyűlési képviselő illatos havannát füstölve böngészte a reggeli lapokat, melyeket a fogházőr tett le asztalára. De a havanna sehogysem Ízlett, az olvasás nem ment a nagyságos urnák. A pazar kényelem, a magával hozott bőrkarszők, dívány, rézágy nem bírták vele feledtetni a nagy igaz ságtalg jságot, melynek folyományaként öt aapra az államfogház lakója. Nem birt belenyugodni abba a hallatlan iajuriába, amely vele történt. Elítélték párviadal vétségéért őt napi államfogházra, mint más közönséges embert, mint a kor színvonalán álló akármelyik zsidót. Minden este 7 órakor rácsukják az ajtót, felbontják a leveleit, fél liternél több szeszes italt nem szabad innia és ha a fogoly társával kártyázni óhajt, nyomban ott terem a fogházőr ellenőrizni, nem-e a közkedvelt „hazai csendes“ járja. Ilyenformán a nagyságos ur joggal bo szanko- dott, dühöngött. Szidta az igazságszol£álta- tást, a képviselői immunitást, mely uem védi meg az urakat az oktalan hajsza ellen s ostobaságnak nevezte az államfogház intéemonyót. Ilyetén nemes és jogos felháborodásából gyenge, alázatos kopogtatás riasztotta fel. Egy rabruhás ember lépett be a pazar berendezésű cellába. János volt, a {'egyházból a nagyságos őrszolgálatára kirendeltfegyenc. Alázatosan köszönt, amint erre a fegyház szigorú iskolájában tanították, azután hozzáfogott a takarításhoz. Miklóssy Géza inkább unalomból, mint érdeklődésből figyelemmel mózte a rab egyszerű arcát s mivel hallott valamit Lombro- sóról, következtetni próbált a járomcsontok alakjából és a koponya idomából. Közben mérlegelte azt a hatalmas űrt, mely közte és a darócruhás paraszt közt tátong s amelyet — lám, mégis van egy kis igazság — a törvény ilyen arisztokratikus szellemben tüntet fel a bünhödés alkalmazásában. S mikor Miklóssy Géza de genere miklósfalvi és miklósi, megszólította a rabságtól megviselt arcú fegyencet, úgy érezte, mintha egy pillanatra átlépte volna ezt az űrt. — Mióta ülsz János ? — Hat esztendőre ítéltek, instállom, de már-már a végére érek s ha a transzport megjön, nemsokára szabadulok. — Hát aztán miért ülsz, János? A fegyene abbahagyta a takarítást, egy pillanatig nem felelt, tétovázott, mintha nehezére esnék a válasz s restelkedve ejti ki a szót: — Hát bizony, instállom, ne méltóz- tasson haragudni, majd hogy nem azért, amiért a nagyságos urak szoktak itt ülni egy két napot. A nagyságos fogoly hirtelen m^gbámta, hogy-a »abbal szóba állott. Legjobban szeretett volna véget szakítani a beszélgetésnek s kidobatni a szemtelen parasztot, de Jánosból — miközben a fényes rézágy láb§it takarította — folyt a szó:- - Rövid históriája van az én párbajomnak, instállom, rövid és szomorú. Öss eszorul a torkom, könybelábbad a szemem, ha reágondolok, de azért jól esik, ha elmesélhetem valakinek. Olyankor mintha nem érezném testemen ezt a vastag darócot, még a lelkiismeretem is megnyugszik egy- egy kicsit. Mintha tisztáznám azt a nagy bűnt, amiért hat esztendőt nyomott rám as igazságos törvény, ősszel már hét esztendeje lesz instállom, amikor megházasodtam, és asszonyt vittem a házhoz. Szép forrná*, fiatal asszonyt, ügy éltünk, mint a galambok: békes-éggel, boldogságban Nem volt semmi bajom, inig be nem szegődtem a a földesurunkhoz kocsisnak. Nekem ugyan Külön 1 egessége k # Flór női- és gyermek-harisnyák, • női flór harisnya párja 62 fill • feljebb UNGER kézimunka üzietében* RÓth Simon nagy választékú cipóragtárát ajánljuk * t. 4riflpztasf|Mt, mint legolcsóbb bev*s&s>lási forróst. ^ ICzvetlen t „Pannónia" szálloda mellett. - tataié és vidéke legnagyobb ciipőrattira. Mf«.rifeäTilfcaalk a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- es gyermek-cipők !
