Szamos, 1910. február (42. évfolyam, 25-47. szám)

1910-02-16 / 37. szám

4; •% »♦**.’. ÜÓ AM (3* (ItílU. fckr»ér 16. 87 wM*) iz avast erdőkitarmelés figya. A városi közgyűlés utóhangjsi A hétfői városi közgyűlés tegnapi reierádájában megemlékeztünk már rövi den arról, hogy a közgyűlés tárgyalta a Délmagyarorezági Faipar r. t. által indí­tott pernek egy epilógusát. Dr Antal Sándor tiszti főügyész ugyanis elöterjesaióst tett a közgyűlésnek, hogy a rendkívül nagy f« élességgel járó peres ügyet, amely minden idejét elvonja, bízzák mis ügyvédre vagy pedig gondos­kodjanak ea ügyben részére megfelel ő se­gítségről. A tisztán szerénységsaülte előterjesz­tés kapcsán az ai ezzme vetődött fel ilyenformán, hogy a pör képviseletét a város a tiszti ügyész helyett dr. Kereset azeghy Lajosra bízza. Az igen fontos és kényes kérdésben dr. Weisz Sándor ügyvéd szólalt fel, aki erélyesen kikelt a javas at ellen. Rámu­tatott arra, hogy a város közönsége nagy­foka méltánytalanságot tanúsítana a tiszti főügyésszel szemben, ha nem látná bo aat hogy a tiszti főügyészt ősapán szerény­sége vitte rá ette az előterjesztésre és megvonnák tőle a képviseletet. Bízik — úgymond — a tiszti főügyész ügybuzgal- máb&n és szakképzettségében s meg van győződve arról, hogy még ha eiveszitene is a város a port, azért magát az ügyet, de távolról sem a perbeli ügyvédet fogják okolni Ugyanilyen ártelemben szála t fel Papp Endre törvényszéki biró i* * a köz­gyűlés tényleg a tiszti főügyész kezeibe hágj ta a perbeli képviselőiét. Ennek a kérdésnek a tárgyalása so­rán félreértett kijelentések révén szóba került a peres szerződés és annak kötés* körül a polgármester ».erep.ése. Minthogy az erdőkitermelési ügy s az abból keletkezett bonyodalmuk meg­oldása fontos érdeke a város közönségé­nek, kötelességünknek tartjuk, hogy min­den személyi vonatkozástól menten, a le­hető legnagyobb tárgyilagossággal mi is hozzászóljunk ehhez a kérdéshez, semmi egyebet, mint tisztán a város közönségé­nek érdekeit tartva szem előtt. Nem tartjuk magunkat illetékeseknek arra, hogy a bíróság előtt lekvő peres kérdésekben piatjudikáljuuk, nem nagy- képüsködünk pervesztési vagy nyerési jóslatok enunciálásáv&i, nem is kívánjuk senkinek a személyét beleviuni ebbe a bonyolult kérdésbe. De a város érdekében rendkívül fontosnak éa sürgősnek tartjuk, hogy az ügy a legnagyobb gondossággal kezeltessek, érdekeink abban mindvégig erélyes és szakértő kezekkel megóvassa- nak és e célból pár szóval érintsük ezt a kérdést elejétől kezdve nemcsak mai állá­sáig, de jövendő eidöltónek komoly követ­kezményéig elmenve. A polgármester a hétfői közgyűlésen kijelentette, hogy ő a szerződés megköté­sét eldöntő gyűlésen a Dólmagyarországi Faipar r. t. ellen szavazott. Ez elvitázhalatlanul igaz. De igazak a szerződéskötésnek más olyan körülményei is, amelyek megmagya rázzák azt, hogy a közgyűlés határozata nem fedte a polgármester álláspontját. Elvitázhatatlan tényként kell meg állapítanunk azt, hogy a várost a polgár- mesterébe helyezett bizalom vitte bale abba, hogy ezt a szerződéit megkösse. A polgármester volt az, aki két éven át beható tárgyalásokat folytatott ezze a társasággal, több isben agitált mellettük a közgyűléseken és hivatkozott arra, hogy ea a társaság volt a», amely a kitermelés terveinek gesatenyéjét a város részére ki­kaparta s igy hálátlanság lenn« velük szemben, ha a város mással kötné meg a szerződést. Igas, hogy a polgármester a döntő gyűlésen a társaság elleu szavazott, de az is igaz, hogy egyetlen gyűlésen sem állott isi, hogy megindokolja ennek a meggyé dés-váliostatásnak az okát, hogy osak egyetlen egyszer is tVl világosi tett» volna a törvényhatóságot arról, hogy az a társa­ság, amellyel két esztendeig tárgyalt Szat- már város képviseletben nem alkalmas arra, hogy a szerződés vele köttessék meg. P.dig lett volna ok erre és bizonyos, hogy ha valaki ezekről felvilágosítja a közgyűlést, a Délmagyarországi Faipari r. t dolga n^m ment volna olyan simán keresztül. A po gármester mint egyén, mint a törvényhatóság egyik tagja, kétségtelenül eleget tett kötél ességének, mikor a tár­sasig ellen szavazott, de mint a város első tisztviselője azzal is tartozott volna, hogy szavazatát a közgyűlés előtt meg- mdoko ja, felvilágosítsa a közgyűlést srról, hogy kivei köt milliós üzletet. A szerződéskötést tárgyszó gyűlése­ken egyszer sem tájékoztatta & város kö- sönségit senki ssm arról, hogy a milliós vállalatba vágó társaságnak ősapán 120 ezer korona a névleges alaptőkéje, hogy a társaság ehhez az üzlethez képe»' olyan kicsiny alaposon mozog, hogy az első rossz esztendő kirántja alóla a talajt, senki sem álott elő sohasem azzal, hogy a város olyan társasággal szerződik, amely- lyel szeben ki van téve annak, hogy egy u.e’vleg megítélendő kártérítési összege', vagy bármiféle, a vérződéi teljesítéséből esetleg eredhető pör substratumát be n m hajthatja rajtuk. Ezek tudta nélkül abban a megnyug­tató tudatban kötötték meg a szerződést a polgármester megmagyarázhatatlan el­lentétes szavazata dacára is ezzel a tár­sasággal, hogy a város érdekeit képviselő első tisztviselője két évig tárgyalt velük s e k«t esztendő alatt soha semmiféle ki­fogást nem emelt megbízhatóságuk ellen. Hiszen ezek tudtával az az egyedüli enyhítő körülmény maradua a Faipari r. t. mellett, hogy hazai cég. Viszont ez elesik akkor, mikor a vá­rosnak módjában lett volna egy másik és sokkal megbízhatóbb hasai céggel, a N*usohloss-eéggei megkötni a szerződést, akik évek óta közmegelégedésre, simán és kellő gar<tu*iáv»l bonyolítják le a vá ros üzleteit. De hát mindezeket feljsjgatni most már késő és ismételten hangsúlyozzak azt is, hogy sem személyek ellent támadás, sem szemreháuyási célzatok nem adták kezünkbe a tollat. Nem érintjük egy szóval sem, hogy ebben az ügyben terhel-e valakit s ha igen, kit a felelősség, felszólalásunknak — éppen úgy, minta közgyűlésen elhang­zót'aktiak — tisztán a jogos aggodalom euz ok*. Aggódva nézi a város közön*ége, hogy mire fej ődife a kétségei ügy. Mérlegeli, latolgatja a bakö étke­zendő eshetőségeket legyen bár pervesztes vagy pernyertes a város. Mit nyerüuk, ha megnyerjük a pert. és kit találunk magunkkal szemben, ha pernyertességünket értékesíteni akarjuk ? De főként itt lóg & város nyakában a kitermelőfélben levő tm, emelyről «bbeu a peroben azt sem tudjuk, hogy kinek vau joga vele rendelkezni, e «árosnak-e vagy a Faipariaknak? Kivan téve annak, hogy a lehető legrosszabb üzleti viszonyok kö aött rendelhetnie kell majd a fával, ha ugyan egyhamar tisztába jövünk azzal a kérdéssel, hogy kit illet meg ez a rendel- kezést jog. Ebben az aggodalmat keltő h#!yr,e<- ben állanak elő a polgármester kötalvs- ségei, amelyekuek teljesítését a váróé kö­zönsége te'jes joggal várja tő *. Elvárja prdig azt, hogy ebben a két­séges helyzetben, amikor a városnak mil­liós érdekeiről van saó, a polgármester teljes eróllyel tartson ki * varos érdekei mellett Az amúgy is bonyolult kérdés szá­lait kesébe véve mindvégig helyén marad­jon és erélyes kézzei tartsa azokat a ama- laka-, nehogy még jobban ö*saegeb»jod- jauak. Kötelessége a polgármesternek a jelen helyzetben, hogy he.yen állva erélyes kézzel igyezezzés megoldásra, előnyös fordulatra vinni az ügyet, amety avatat­lan, idegen kézben csak joboao bonyolód nélt ahelyett, hogy — amint a város ér­dekei ezr, megkívánják — rendbe jöuuéuek. Hisszük, hogy jogos év személyt in­dokoktól ment felszólalá-unk nem téveszti el célját, nem lesz kic-inyee bírálat tár­gyává, eilenoen kjoioly megfontolással az érdekeit kötök is be fogják látni ennek tárgyilagos, jogos és méltányos voltát. Színház. Heti műsor: Szerdán „A testőr“ (páros) Csü crtökön „4 nrukrancos hö'gy,* Shakespeare klasszikus vigjátéka (párat­lan.) Pénteken — zónaelősdás — újdonság harmadszor »Sári bíró“ Mórioz Zsigmond paraszt komédiája (páros). Szombaton — újdonság — itt először „Treuk báró,“ operette (páratlan.) Vasárnap délután »Tatárjárás* ope­rette, — Este másodszor „Trank báró“ operetta (páros.) Sári biró Szombaton és vasárnap este hozta színre a szatmári színtársulat Móritz Zsig- mondnak, a paraszti élet avatott kezű írójának vigjátékát, a melyről anyagtoró- dás miatt csak most számolhatunk b«. A kritikában ugyan megelőzött ben­nünket a színigazgató, a ki a darab sike­rét teljesen jellemezte azzal, hogy két előadás után kitűzte a darabot péntek esti félhelyárak előadásra. A magunk részéről teljesen eleget teszünk a kritikának akkor, mikor elmond­juk a darab tartalmát, a mely a követkéz*. A Sári biró (Herceg) a fámnak birc- választás elő ti r&jza. A régi biró , kit azért, hívnak Sári bírónak, mert a felesé généi van a süveg, ki akarja buktatni a bíróságból régi ellensége Pengő Kovács (Sailágyi) A két elien-éges család gyer­mekei Jóska (ínke) és Lizi (Lugosi) sae rétik egymás*. Persze, sohasem lehetnének házasok, ha a Kováes lány: Lizi furfangja nem segi'ene rajtuk. Maga S»ri biró kor­teskedik Pengő Kovács mellett, úgy, hogy egyhaugulag Kovácsot választják meg bíró­nak s a fiatalok egymásé lesznek. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kavékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- szám­Mokka kCVCrék** c®®em különlegessége 1 kilogramm 4 korom 40 fillér villany erővel pörkölve. Üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY üvegkereskedésében Szatmár - Németi, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents