Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-10 / 231. szám
XLI. évfeljfft«. Szatmár, 1909. október hé 10., vasárnap. ff*£TC2CI®3TIilM. POIaKEIBLAI líAPIliAP. Előfizetési dij : 9*erkesztoség és kiadóhivatal: Hirdetései»: Helyben: 1 évre 12 K, l/i évre 6 K, 1U évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre„ 16 „ ,. * 8 ........... 4...........150 Sa v szám ára 4 fillér. Rákóczi-ulera 9. siám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénafketés mellett, a Iegjuttayosabb árban köztt- telnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4- fillér. Nyilttér sora 20 flHér. A képviselőház ülése. Budapest, okt. 9. Justh Gyula elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után. Szmrecsányi György a tegnapi szavazást kifogásolja, hogy az elnök, ellentétben az eddigi gyakorlattal, nem hirdette ki. Konstatálja, hogy az elnök eljárása úgy a parlamenti szokásokkal, mint a házszabályokkal ellenkezik. Még több mint másfél óra volt a szavazatok összeszámlálására és kihirdetésére. Nem voltak százan. A Ház nem volt határozatképes, uj szavazást kellett volna elrendelni, Tekintettel arra, hogy ez a veszedelmes eljárás a kisebbség jogait iiluzóriussá teszi, felhasználja az alkalmat, hogy tiltakozzék, hogy ez precedens legyen. (Zaj.) Justh Gyula elnök: A házszabályokban semmi rendelkezés nincs, tehát meg sem sértetett. Nem érti, milyen sérelem érte a kisebbséget, ha csak az nem, hogy a választás eredményét meghamisították. Ezt, remé,em, nem állítja a felszólaló. Szmrecsányi György a házszabályokhoz kér szót és félremagyarázott szavait igazítja helyre. Miért nem állapította meg tegnap az elnök hivatalból a határozatképtelenséget ? (Zaj.) Elnök : Soha nem volt precedens arra, hogy az elnök hivatalból konstatálta volna a határozatképtelenséget. Tegnap különben a szavazás megkezdésénél száznál többen voltunk. Áttérünk a napirendre. Szkicsák Ferencz mentelmi ügyében Lukács László kéri, hogy a vizsgálatot egészítsék ki. Szkicsák mentelmi jogát tényleg megsértenék, amikor a verhói választásról csendőrök eltolon- colták. A szemére veti a többségnek, hogy elnyomja a nemzetiségi képviselők jogait. Megöli Vilmos azt fejtegeti, hogy a mentelmi bizottság jelentéséből is kétségtelenül megállapítható, hogy a Szkicsák mentelmi joga megsértetett. Ha elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, akkor minden képviselőt le ■ehet tartóztatni, amikor agitál. így a függetlenségi képviselőket is letartóztatják, ha az önálló bankért izgatnak. Kálosi József a mentelmi bizottságot veszi védelmébe és utal arra, hogy Szkicsák ellen tizenöt bűnügyi eljárás van folyamatban. Általános frázisokkal nem lehet mentelmi sérelmeket igazolni, tessék az eljáró tisztviselők ellen bűnvádi följelentést tenni. A mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Farkasliázy Zsigmond a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el. Nem lehet határozatot hozni, ha nem látunk tisztán. Sajnálja Lukács László—-"'" beszédét, amely csak ártott az ügynek s úgy látszott, mintha ezt a beszédet csak azért mondta volna, hogy egy újabb martirt csináljon. Sajnálja azért is, mert különben a határozati javaslatot elfogadja. Maniu Gyula : Önök nem védik a nemzet igazi érdekeit. Farkasházy Zsigmond: Ezt a leghatározottabban visszautasítom. A nemzeti képviselők ártanak a saját nemzetiségüknek. Itt azonban a mentelmi kérelemről van szó, amelyet csak igazságosan lehet elbiráltri. Sucin János a vizsgálatot nem tartja kielégítőnek. Visszautasítja azt a figyelem! nehéz selyem nyakkendők, u. ni. magán- kötök^ csokor és \regatt darabja 1 korona. UNGER Párisi napok és éjjelek. Október 2. Éjjel 11 óra van. Az utcáról a Marsel- laise hangjai hallatszanak fel kis Mansart szobámba. (Ez már úgy illik Párisba, ha az ember a művészetben aktiv nem vehet részt, legalább pár napig padlás szobában lakik, nem mintha ezzel közelebb jutna a múzsákhoz, akik itt bár alacsonyabban elég bőven vannak, de mert logis árak felfelé jelentékenyen csökkennek ) A zene még mindig szól. Valami három fúvó zenekar fújja telt tüdővel a lelkes dalt, amit visszhangoz pár száz öblös torok. Az utea ünnepe van, még pedig a mi kerületünké. Nálunk Budapesten próbálnának csak meg ilyen apró szórakozást, Andrásék ellátnák a baját a lelkes tömegnek. No, de hát a francia nem azért francia, hogy a libertó hazájában ne lelkesedhesen a maga módja szerint. A rendőr, aki bizonyára ott volt, biztosan együtt énekelt a tömeggel. Különben tisztelettel tudatom az árván éppen nem maradt redakcióval, hogy már egészen otthon vagyunk Párisba, ngy annyira, hogy a pénzünket is itt hagyjuk nemsokára, Mire éppen kitapasztalnók, hogy mint és hogyan kell olcsón és jól élni a bűnös, de szép városban, itt kell hagyni Versaillest, a Tuilerien-t, Luxembourgot, a szép Szajna partot, melyeknek minden egyes foltja múltról, művészetről beszél. Lépten nyomon park, virág, szobor és milyenek ! Aki Parisban járt és nem tudta még mi a művészet, annak is éreznie kell, hogy ihletet lelkek munkája szórta teli pazarul a Szajna parti metropolist. Ott van a Musset szobra a Louvra- téren, amint a Múzsa az ámbrándos poéta felé hajlik, vagy Thomasé a Luxembourgi parkban, keresetlenül ülve egy sziklán, mely ajatt viz csörgedez. Szinte látszik, hogy valami nagyon érdekeset mesél egy bájos leánykának, aki mellette foglalt helyet. Markánsabb dolog Rodin gondolkozója kézimunka üzletében. a Pantheon előtt és még számtalan a parkokban szinte elrejtett kincsek, melyeket soha sem lehet elfeledni. Nagy Versailles ? Nem is kísérelem meg leírni, hiszen az ón szürke toliam oly szegény volna azt a bámulatos szépséget visszaadni, amihez XIV. Lajos juttatta Párist, megmérhetetlen kincsek árán. Az elragadó szépséget a parknak még növelte az, hogy az ősz sárgára és vörösre festette a gonddal keaelfc százados fákat, összhangba hozván a neme* renaissence sfcilben épült ősi palotákkal. Nehéz volt megválni e szép helytől. Sötét este volt amikor kijutottunk a nagy vasrácsos iiliomos kapun, (Bourbon címer) melyen több mint két évszázaddal ezelőtt aranyos hintókon púderes hajú dámák és monsequieurok robogtak ki és be. Ma pedig a Republique nagy lompos, csizmás! ábu vitéze kopog végig az aranycirá- dás rokoko termeken és Mária Antoinette intim, kis selyem boudoirjain, melyek szinte érintetlenül vannak, ngy, abban az állaRÓtfa Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajáiűjiik & t. Mőijözönsígnetj, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipöraktára. Wíív(-5ifib7?(bZ/fr'-fr- az őszi és téli idényrc megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb diyatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-ezipök •
