Szamos, 1909. október (41. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-24 / 243. szám

XU, évfsiyam. Szaíniár, 1999, októbsr hó 24,f vasárnap. 243 szám, Előfizetési dij: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben: 1 évre 12 K. Vi évre 6 K, */. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ 16 „ „ 8 .......... 4.........150 Eo ar szám ára 4 ffílái*. Rákóczi-uteia 9. szám. tn Telefonszám: 107. Mindennemű dijait Szamáron, a lap kiadóhivatalában fuetendfik. Hirdetések: K tezpónzfizetés mellett, a legjutányosabb árban kivi­tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttór sora 20 fiffér. Lapuik n\ számának fdbb likkei a kivetbazic A válság. Kibontakozási terv keres­tetik. — A pesti postalopás. — Be­törés egy grófnéhoz. — Vasúti szerencsétlenség. — Halmi János rokonai. — Meghalt bánatában. Nincs a teremtésben piszkos, csak mi! (T.) Városunk közszennyo elér­kezett ahhoz a ponthoz, amelynek a rekordszeröségét csak az irónia von­hatja kétségbe. Napról-napra, a legkülönbözőbb rétegei lakosságunknak falj »jdulnak ezeken az állapotokon, illetve állapotok­nak a hiányán, amelyek követkczésekép a porba és piszokba fulladás végve­szélye kisérti ezt a várost. Előrebocsátjuk, hogy bt a végre­hajtó közegeket mulasztás nem terheli. Nem az a hiba, hogy az intéz­ményeknek foganatot nem szereznek, hanem az, hogy egyáltalán nincsenek intézményeink, amelyek a köztisztaság kellő mérvét biztosítanák. Úgy van ez, mint a parasztház meg az uriház dolga. Amig a fejlődés egyéb jelei is hiányoztak, addig az utcák szennyten­gerére harmonikusan néztek le az ódon házak sorai, mint a hollandus csa­tornák fekete levére lebámulnak kor­mos évszázadok maradványai. De amióta a város helyzetében és lakosságában szunyadó energiák kifejtik hatásukat, házakat emelnek ki a föld­ből, ivlámpákat virágos oszlopokkal, szépségre törő középületeket és amióta a fejlődő ízlés virággal övezi a házak homlokát: azóta undorító diszharmóniát jelent a szeny és piszok, amely udva­rainkon és utcáinkon felhalmozódik. Ha egy nehány hétig szárazsá­gunk van, az egyszerűen tűrhetetlen. Emeli aztán még a „száraz“ seprés, amely éjjelente felkavarja a város min­den piszkát és megteliti vele a levegőt, amelyből élnünk kellene. A város közepét, a piacot és kö­zeli környékét kétségtelenül a vásárok szenyezik és mételyezik. Nincs miért irni már erről; min­denki tudja, hogy a vásár kihelyezésé­nek megakadályozása hatalmi vissza­élés, amelyről méltó kritikát mondani már azért is kár, mert az ügyet előbbre nem vinné, ellenben gyűlölködést szitna az ellenérdeküek táborában. Kapacitálni csak ott érdemes, ahol jóhiszemű ellenfél hallgat az érvekre. Egyszerű magánérdek, sőt még egyszerűbb pénzérdek rugóin mozgó álláspontot azonban teljesen felesleges okoskodásokkal megtisztelni, mert ez elismerés volna az ellenfelek egyen­rangúságának. amirj aztán a vásár kihelyezésének ellenzői igazán nem szolgáltak rá. Ettél a legnagyobb és legégrekiál­Perplex! Szabadalmazott f Faneia f&ZŐ, egy nyomással bekapcsol­ható és szétnyitható legújabb párisi szabás drbja 15 és 20 K. UNGER kézimunka mmmmmmmmm Üzletében. Az utolsó hét Irta : Dénes Sándor. Gereben Mihályék befejezték a mezei munkát, a máié meghántva a ház szege­ttében várja a téli kózi-morzsolást. Most már, hogy nem igen akad semmi dolog a feles földön, sem az udvaron, napszámra se igen hívják az embert, dologtalanul, unalmasan lézeng, tesz-vesz az udvaron Gereben Mihály és jóformán abban merül ki tevékenységének minden érdemleges volta, hogy megtörni a kurtaszáru pipát, vógighuzza a kénfejü gyufát az ujjason, rágyújt és nagyokat pöffentve sercint jobbra-balra. Van még az udvar végiben egy kis ág-fa, azt lassanként felaprózza, nagy pauzákat tartva közben a pipa tartalmá­nak a jobb kéz kérges, sötétbarna mutató­ujjával való megnyomkodása céljából. Az újabb szünetet a pipa ki verésének és az átjátszott dohány másodszori kiéhe­zésének művelete követeli meg. Mikor azután a bagó is bekerül az őt megillető helyre, kegyetlen nagy ké­nyelemmel halad lassan-lassan előre a favágás. Mire a pulya mind behordta már az ölében az apró fát a házba, a hideg spór alá, Gereben Mihály is bevonul. Nagy megbeszélést folytat az asszo­nyával aziránt, hogy holnap szereda lószen. A munkaidőnek vége, legfőbb ideje, hogy a család megtegye az esztendőnkénti szo­kásos őszi útját a városba. Megbeszélnek, megtárgyalnak mindent apróra. Az embernek egy pár lábbeli kellene, az asszonynak egy jó reklit keresünk majd az ócska soron, meg egy vasárnapi keszkenőt. A pulyának az idén nem lesz lábbeli vétel, mert ha a tavalyinak madzaggal felkötik a talpát, még fáintosan el lehet benne csoszogni. Legfeljebb nem jár ki minden kölyök egyszerre a télen, mert hogy hármójuk részére szolgál egy pár lábbeli, Hanem egy ujjas tán mégis kéne a lánynak, már csak szégyentől is. Ne men­jen éppen szakasztott rongyosan a tem­plomba, ha megy. Hosszas beszélgetés, nagy szó-beszéd után ez is megszavaltatik a családi tanács által és szeredán hajnalban, mikor elkezd világosodni, ellátják a pulyát egy napi utbaigazitással, a minek a hát-letörósi, de- rók-leverósi ígéretek adják meg a nyoma­tókot. Gereben Mihály gyufát rak az ujjas zsebébe és avval elindul az élete párjával, a ki váltig őrzi, vigyázza kebelében a keszkenő sarkába kötött vásárra való pén­zecskét. Az ember, a kiben a kis pénz váltig fel-felóbreszti a szunnyadó pazarlási haj­landóságot, megpróbálja ugyan pengetni, Simon nagy választékú cipóraktárát ajánljuk: a t. f«f51(oz3«(giicl(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ?00 KÖzYitln a „Pannónia" szálloda millitt. — Siatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. ^ az ős*i és tél idényre megrendelt valódi finom echevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-ezipők. tf'iytisztitást, Wiífntfst, jízaosfct, fíayVasaltst W * —— ..........................■' ■■ = tyflfistaliul cszKizffl yHIHIVI 5z atmár. Viriisb-itu 12. Felvételek i Atilla-utca 1. Magyar Aruház. - Kazincy-utoa 14. Guttman palata

Next

/
Thumbnails
Contents