Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1909-08-19 / 188. szám
188 szám. XU. évfolyam. Cy Szatmár, 1909. augusztus hé 19., csötflrtök, WWJ&L&WmMN POIdnm&AI I&APIKjAJP. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K. V* évre 6 K, V« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 „ „ 8............. 4 ...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések közölt minden szó 4 fillér. Nyilttér sera 20 fillér. Lapunk iral számának főbb cikkei a kivetkező;: A fiumei bankrablás. — Öngyilkos milliomosnő. — A szabók feketekönyve. — Halálos szerencsétlenség. — Leégett termények. — Összeégett gyermek. — Betörés fényes nappal. Kréta. Ha viccelni akarnék, azt mondhatnám, hogy hiba van a Kréta körül. De tekintettel arra, hogy itt diplomáciát kell előadnom, diplomatikusan, bölcsen illik szólni és konstatálni, hogy a krétai kérdés felszínre vetődött. Természetes, hogy itt sem krétai a kérdés. A kérdés egészen más. A kérdés tulajdonképpen a konstatinápolyi klubokban merült fel és abban konklu- dált, hogy lehetne egy egészséges fricskát teremteni a görögök magasan hordott orrára ? S Kréta itt csak egy alkalmas helyzet, — hogy képletesen fejezzem ki magam, — egy alkalmas magasságban álió orr, amelyre kényelmesen helyeződik majd a megfricskálás. Az élénk fantáziájú balkánkák ugyanis nemcsak az osztrák-magyar monarchiát kívánják megzabolázni. A kis Bismarckok, — akik a disznókat és kecskéket előszeretettel kultiválják, — bőven teremnek a balkáni máléföl- deken és makkos erdőben. S a kecsketolvajok, meg postaelszedők és szabadalmazott görög királyi pénzeslevél- átvevők társadalmában mindig beáll egy bizonyos tultömöttség, mert végre is, ha az emerek csak egymástól lopnak, a nemzeti vagyon könnyen kimerülhet. S e két körülmény, tudniillik a Bismarckok bolondgombamódra való szaporodása és a nemzeti munkaerő- fölöseg, vagyis a íacér kecsketol vájok egy gyönyörű számban találnak egymásra és egészítik ki egymást egy tökéletességgé. A nemzeti egyesülés gyönyörű eszméiben. A pánszerbizmus- ban, a pánmontenegroizmusban s a pán- hellenizmusban. Az eszmék térhódításának elérésére használt eszközök eléggé radikálisak. A bismark tervez s a banda kivégez. S a bismarck azonkívül pénzt utalványoz s ezt már együtt vágják zsebre. Ez röviden a nagy eszmék harci módjainak a skiccelése. Ám azon egy-két albánnak a feje, akiket a görögök transportálíak a jól megérdemelt pokolba, vagy azon néhány görögnek a feje, akit a viszontszeretet jegyében az albánok mentettek meg a földi tájakon való dohánycsempészés alól, mondom, mindezeknek a feje nem fáj a „Fényes kapunak.“ Allah mindig jót akar s ha azt akarta, hogy egy pár görögnek a fejét a végzet belyukassza, hát, Allahra, akkor is nagyon akart. Más fájt és íáj még most is az igazhivők szakállának. Az bántotta, hogy a kis ottomán Demosthenesek és Perikiesek hirtelen észrevették, hogy ők igen vonzódnak az ősi hazához. Észrevették, hogy ők a nemzet egy tekintélyes része. S egyéb mulatság hiján konspiráltak, összeesküdtek, szétesküdtek és árulkodtak. S önérzetesen mutattak a hátuk mögött álló nagy Modern lovagi torna. Misztikus jelenetek, irta: Dénes Sándor. Személyek: Toldi Miklós. Bence, az ő hü szolgája. A nyílttéri lovag. I. Jelenet. Történik a túlvilágon Toldi Miklós eddig ösmeretlen hélyen levő sírjában. Toldi: Bence ! Bence ! Semmi válasz. Hej, öreg szolgám, bég el találtál aludni. Bence 1 Bence: (Megmozdul sírjában, csontjai zörögnek.) Toldi: Ej no, Bence, talán nagyot hallasz ? Bence: Eltaláltad uram. Nagyon ezu- gos e hely. Meg aztán nem tréfa, egy helyen feküdni kerek 650 esztendő óta. Sokat forogtam ám hét évszázad alatt keskeny, szűk síromban és legutóbb a fülemre találtam feküdni. így fekszem — gondolom — 2—300 év óta, nem csődé, ha elzsibbadt belé az én halló szervem. T.: Sok beszédnek sok az alja. Tettre inkább, szolgám. Unom itt a fekvést, Nyirkos e lakosztály, tán még reuma is megszállja a testem. Mozogni fogunk kicsinyég. Elő a szerszámot : parittyám, pajzsomat, tégy előbbenibe pár húsz fontos követ. Add elő kopjámat és a kit csizmámon viselek: sár kantyum 1 B.: (Sokáig motoszkál, kotorász) Itt van a parittya, im itt van a pajzs is, előkerestem im a sarkantyúdat is. Ej no hova tettem, hol van a putz-paszta, a mely a sarkantyút ragyogóvá tegye. Nem találom sehol, egye meg a fene. Meg van, no lám, ej, ej vénülünk, vénülünk. De a parittyába húsz fontost hol lelünk? Van itt egy-kót hitvány, de ez nem font-számos, kilót irt már, tizet, reá a sulygyáros. Nem ajánlom, uram, hogy ezt magadal vidd, hitelesitetlen, előbb hitelesítsd. Itt van közel a mértékhitelesítő, küldjük oda előMb, mert még megbüntetnek. T.: Ne fecsegj már annyit! Megyünk, punktum, rendelj ide kocsit. Nem mértem én soha kilóra a pajzsom. A mit mérek véle, nem is pénzért adom. Hogy igaz-e súlya, beszél ki mit akar, a nyoma mondja meg, és nem a hivatal. Gyere, Bence, menjünk, nem mozogtam régen. Hátha a világban egy kis torna lészen. Kopjázás, sulyve- tés bizony meg nem ártna, mutatja a példát Arany „Toldi“-jában a mellékelt ábra. II. Toldi és szolgája Szatmárra vetődnek. Nagy piros plakátok előtt megállnak. T. (kitörő örömmel): No lásd, Bence, mondtam, torna vagyon máma, nézd csak, ölre mennek ma Schnájder és Gzája. B.: Hagyd el, uram, menjünk, nem torna ez, üzlet, lovagi tornából itt játékot űznek. írásuk van róla, egymást le nem vágják. Nem torna ez uram, közönséges kóhlmárk. Hanem gyere uram, majd látsz te lovagot, igazit, nemeset, akit ón mutatok. A nevének végén nincs az „i“ betűn pont, két „ss“-sel írja ő s a végén ypszilont. T.: Jaj, te, Bence, hallod, akkor én lejártam, hogy én az én „i“ met nem ypszi- lonizáltam. B.: Bizony, ez baj, uram, mert ma az már sifli, hogy ha a nevedet nem „ssy“ végzi, csak „iu. Nem is lehetsz lovag, dobd el a pajzsodat, de csitt, nézd ime, itt jön már a lovag. yegytlsztltást, gSzmosäsf, flttytfásatást * .. ----------- = Klfegástalannt eszKozol IliiVI Sz atmár, Várdomb-utca 12. Felvételek: Atilla-utca 1. Magyar Áruház. — Kazincy-utca 14. Guttman palota Kávét beszerezhetünk BENKő SÁNDOR kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16 „Mokka keverék“ cígetn tßtöulegessige 1 kg. 4*40 Korona, villany erővel pörkölve.
