Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)

1909-08-19 / 188. szám

2-ik oldal. 82AMOb 188. szám, (1909. aujfuäatus 19 ) Görögországra, mely legkésőbb nyolc hónap alatt meg fogja fékezni s jóked­vében esetleg szét fogja törni a romlott ozmán birodalmat.* E kis társasjáték az oka annak, hogy a törökök most sarokba állítják a hátulgombolós Herkulest, a nagy Görögországot. S a kis Herkules pitye- regve csókol kezet a haragvó bácsinak és megígérte, hogy „többet nem jeszet jössz.“ S ő csakugyan nem lesz rossz. Már legjobb akarattal sem lehet rossz. Kissé famozus helyen, de kiderült az a bizonyos Achiles-sarok, az egyetlen pont, amelyen egy balkánit sebezni lehet, a hátulgombolósság leleplezése. S a kréta körül a hiba helyre fog állani. Outtmann Henrik. — Saját tudósítónktól. — Egy milliomosnő öngyilkossága. Férje után a halálba. — Megvan! visszafelé kell olvasni. Az Aláírás ugyanis ez volt: Folro. Visszafelé olvasva, rossz németséggel az állítólagos Orloff arra kéri Kriviczkyt, hogy sürgősen jöjjön Antwerpenbe, ott lesz pénze. Minden sikerült. De hozza magával a fekete fátyolos hölgyet, anélkül ne jöjjön. Bizonyos, hogy ]a levelet egy humorista fogalmazta és adta fel, nem egyéb ostoba tréfánál. A főkapitányságnak ma Farkas Mihály brassói főkapitány azt sürgönyözte, hogy egy Müller József nevű festőt, Ósáncon (Brassó mellett) ugyanis megszólította egy ember, akire Spektor szemólyleirása telje­sen ráillett, csak a haja volt rövidre le­vágva. Ez az ember 20 koronát Ígért neki, ha átvezeti a határon. A főkapitányság, bár valószínűtlennek tartja, hogy Spektor Brassóba ment, intézkedett, hogy a gyanús embert elfogják. A legfrissebb, bámulatos szép rózsák, dáliák, violák, szegfűk Fábián Györgyné Rákóczi-ntcai virágcsarnokában kaphatók. Ugyanott koszorúk, osokrok gyorsan és igen jutányos áron készülnek. nem fizető gaValUrtk elten. Pozsony, aug 18. Heriin Vilmosné, egy milliomos építő­mester özvegye ma villájában felakasztotta magát s mire tettét észrevették meghalt. Tettét tavaly elhunyt férje utáni bánatában követte el. Lesz-e feketekönyv? A szabót; mozgalmához. — Saját tudósítónktól. — A fiumei bankrablás. jVUg egy levél. Budapest, aug. 18. A fiumei bankrablók annyit levelez­tek a rendőrség részére, hogy most már a közönség folytatja a levelezést. Tegnap Kriviczky lakására „Herrn G-riviczky“ címzéssel egy levél érkezett, amelyen mohón kapott a rendőrség abban a hiszem* ben, hogy most már Spektor veszi át a levelezői szerepet és Orloff mintájára ö adja magát rendőrkézre. Azonban az örömöt lehütötte a postabólyeg. A levél Budapesten lett feladva augusztus 7-én. Érthetetlen írást tartalmazott, Kriviczky sem értett hozzá sokáig, egyszerre azon­ban, amikor hosszasan vizsgálta az aláírást, elkiáltotta : T.: Bence, hallod, van-e nálad vatta, adjál ide rögvest, tömöm az orromba! B. : Ej no, nincsen rendén talán a szaglásod ? Lám, meghűltél. Mondtam: tűrd fel a gallérod. T.: Nincs énnekem Bence, hidd el semmi bajom, csak félek hogy e nyápic lovagot elfujom. De néztük merre tart a deli levente. Nézd, Bence, kard helyett bajuszát kifente. A lovag (megáll a Szamos Nyilttér rovata előtt): Itt veszik fel a nyílttéri hir­detést ? Soronként húsz fillér, amit közzé teszek, felelősséget — tudom — nem vállal érte Szerk. Nem baj, vállalom én, adok a zsidónak: pimaszt a pénzemért s azt is látnám jónak : pár krajcárért paraszt, po­fázás tiz pénzért, tizért neveletlen, piszkos nadrág húszért. T : Nem kezdődik mégse. Én izgulok, Bence! B. : Nem kezdődik, nem-e ? Már el is végezte Nézd csak a lovagot, hogy viszket Szatmár, aug. 18. Országszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg a magyar szabóiparosoknak augusztus hó 20—22. napjain Aradon tar­tandó országos kongresszusa iránt. A tár­sulás és szövetkezés eszméje, mely egy táborba hozza a közös sorsban élőket, lelkesíti a szabóiparosokat is arra, hogy minél nagyobb számban jelenjenek m9g a kongresszuson. De számot tarthat ez a kongresszus az egész társadalom érdeklő­désére : egyrészt, mert a szabóipar egyik leghatalxnasabbau kifejlett iparága hazánk­nak, másrészt pedig azért, mert a tárgyso­rozaton néhány, igazán általános érdekű kérdés is szerepel. Ilyen például a hitelviszonyok egysé­ges rendezése s védekezés a káros hitel­nyújtás ellen. Köztudomású, hogy talán egy iparágban .sincs anuyi bajuk az iparo­soknak, mint a szabóiparban, különösen most, amikor úgyszólván mindenki részlet- fizetésre csináltat ruhát magának, Ez ügy­a teste. Azaz nem, tévedtem, nem vakarja, fizet, leteszi az árát, sok pengőt, vagy tizet. Mert ma már biz úgy megy a lovagi torna: nem kézzel, de szájjal, a ki jobban bírja. Nesze neked pimasz, neveletlen fráter, piszkos, paraszt, gyáva, annál még több mi kell ? Nem kopját, fringiát vág az ellenéhez, nem, a modern lovag készpénzért nyilttérez. T.: Gyere, Bence, gyomrom rosszat érez. Sokat viaskodtam, sok kopját eldobtam, más szennyes ruháját számra soh’sem fog­tam. Szúrtam, vágtam sokat, nem egyet ütöttem, de ellenfelemet szembe sohse köp­tem. B : Hja, uram ma már ez, a mit úgy neveznek : pánem és circenses. T.: Nem pánem ez, Bence, hidd el: pónem, az ez! B.: Azesz, bizony, azesz. (Megundo rodva a modern lovagi tornától visszavo­nulnak sírjaikba.) o£e***^« ben azzal az indítvánnyal fognak előáliani, hogy a vevőnek már a rendeléskor kell űzetni a ruha árának 80 százalékát, a többit legfeljebb egy hónap alatt rendeznie kell. Aki nem rendezi, annak neve bele­kerül a feketekönyvbe és . . . és . . . többet nem kap hitelt. Járhat — rnha nélkül. Érthető az az elkeseredés, amely sza­bóinkat erre a tulszigoru indítvány meg­tételére kényszeríti. Ámde ennek dacára sem hihetjük, hogy az simán keresztül fog menni, vagy ha valami nagynehezen át is szorítják, hogy azt meg is tartják. Mert eltekintve attól, hogy az ilyen eljárás bizo­nyos kÍ3 zsarolásnak tűnnék föl — tönkre tennék a szabók legnagyobb részét. Hiszen a mai világban egy családos ember képtelen arra, hogy ruharendelósót ilyen rövid idő alatt kifizesse. A nyomorú­ságos fizetések, a hallatlan drágaság s más egyebek az ország lakosságának legkeve­sebb 80 százalékát megfosztják ennek a lehetőségétől. S azonfölül vannak százan meg ezren, akik bár részletfizetésre dolgoz­tatnak, nem juttatják tönkre számítani tudó szabójukat a részletek pontos betar­tása által. Miért szenvednének hát ezek is? Miért pe!lengéreznék| ki őket, mikor ők egyáltalában nem hibásak abban, hogy 30 nap alatt nem fizethetik !e tartozásaikat? Hogy pedig az ilyen határozat legér­zékenyebben éppen magukat a szabókat sújtaná, az — a viszonyokból Ítélve — egészen bizonyos, fölösleges is bővebben bizonyitgatni. Haszon hát nem származik belőle. Kár is lesz vele foglalkozni. Aki nem fizet rendesen, tessék bepörölni, de kipeleugó- rezni valakit, aki külömben intelligens, dolgos ember — nincs jogában sem a szabóknak, sem másoknak ! Az iskolai idény közeled­tével MERTZ JÓZSEF Deák­tér, Keresztes-ház, ajánl- ja mélyen tisztelt vevői­nek dúsan felszerelt rak­tárát. Fehérnemű, kalap, sapka, harisnya, keztyű, nyakkendő, esőernyő. Kö­tényt, ruhácskát. Haj-, ruha- és fogkefék, fésűk és szappanokat és minden egyéb szükséges cikkeket. Halálos szerencsétlenség, A lovak patái alatt. A vigyázatlanságnak ismét egy em­berélet esett áldozatul. Az emberek soha sem elég óvatosak s feledókenységük, felületességük & legtöbbször végzetes kö­vetkezményeket von maga után. Kun Antal kösüiyszegi birtokos ta­nyáján már befejezték a cséplósi munká­latokat. Ezért a cséplőgépet átszállították egy másik, szomszédos tanyára Útközben azonban szerencsétlenség történt. Mielőtt elindultak volna ugyanis a géppel, elfelejtették a gőzt belőle ki­ereszteni. így történt-, hogy szállítás köz­ben a gőz folyton áramlott ki a gépből. A gőz pöfögésétől a lovak megbokrosodtak. A megvadult állatokat Pap Lajos 26 éves kocsis akarta megfékezni, akit azon­ban a lovak halálra gázoltak. A tragikus véget ért embernek fele­sége és gyermeke maradt, Üvegáruk Vásárlására leg­melegebben ajánljuk Welss Albert szatmár céget.

Next

/
Thumbnails
Contents