Szamos, 1909. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)
1909-08-12 / 182. szám
2. oldal. SZAMOS tömegeit, nemesek vezették tüzbe jogaikért s papok haltak érte vértanúhalált. S még nem feledtük el a nagy szabadelvű korszakot, amikor szintén nemesek, papok és grófok munkálkodtak a pór és zsidó javán. Katholikus papok védték a református érdekeket és református férfiak vették pártfogásba a katholikus papokat. A nemzet még érzi e nagy idők benyomását. S e benyomások még nem engedik meggyőződésére vennie ama feltevést, hogy a papság összessége együtt érez ama nehány stréber izgatásaival, akik müvallásosságukkal pozíciót és kenyeret akarnak szerezni. De ha a magyar katholikus papság csakugyan utánozná spanyol és francia kollegáját, ha felül e strébereknek s nagy lelki hatalmával amazok kezeibe adja magát s végre, ha társadalmi téren ez országban szokatlan és e nemzetnek visszataszító tónust fog használni: akkor elkészülhet arra, hogy kollegáinak sorsa őt is eléri, mert akkor Hajduvármegye nem lesz a porondon egyedül. Ha Hajduvármegye átiratát a nemzet ad acta fogja tenni: kérjük együtt az Istent, hogy ne kényszerüljünk azt újra előkeresni. S erről csak a katholikus papság tehet. Tegyen hát róla! TÁVIRATOK — Saját tudósitónktól. — Tömegmérgezés egy egész megyében. Egy kuruzsló nő áldozatai. Arad, aug. 11. Egy veszedelmes asszony tűnt fel Aradmegyében az utóbbi hónapokban. Községről-községre járt. Hires javasasz- szonynak mondotta magát, aki belát minden bajba, veszedelembe és betegségbe. Lupás Lénának hivják ezt a nómbert, aki az ö sajátos módszerével eddig még soha nem ismert médszerrel „gyógyította“ a betegeket. Az orvossága méreg volt. Hi1638—41. Ugyanazok. Főjegyző volt 1629-tül 1641-ig Pászt- hory Máté. 1642—1646. Alispánok : Lercsei Sulyok János és Szentmártoni Farkas István. Főjegyzők: 1642. Domahidy Miklós; 1643—44. Jancsovics Miklós 1645—1658 Szilágyi Bak Gábor. Alispánok : 1647—1651. Somlyói Szilágyi Ferenc és Sulyok János. 1652—1655. Alispánok : Somlyói Szilágyi Ferenc és Szentmártoni Farkas István. 1656. Farkas István helyett Rátóti Gyulaffy László, aki Szilágyi Ferenccel alispánkodott 1658 ig. 1658— 1661. Alispánok : Mikolay András és Kende András. 1659— 1689-ig főjegyző SsakoDyi István. 1662. Alispánok: Kende András és Debreczenyi György. 1663-bau Kende András ós Sulyok Ferenc. 1664 - 65-ből feljegyzés nincs. 1666- 7. Alispánok: Sulyok Ferenc és Kende Gábor. 1668—69. Sulyok Ferenc é3 Mikolay Boldizsár. 1670—VI. Sulyok Ferenc ós Kende András. . ganyoldattal gyógyított. Mindenütt ez volt a recept. És ahol gyógykezelt, ott sorba hultak az emberek, lesoványodtak, kezük reszketőssé vált, foguk kihullott, arcuk fakóvá, pergamentszerüvé vált, vagy a sirba hullottak. Hónapokig üzérkedhetett a emberéletekkel Aradmegyében. — Nincs orvosotok ? — mondotta a nagy Léna, annál jo .), Itt vagyok ón, az Isten küldöttje. A hol ón megjelenek, ott jólét, és egészség terem. Jertek hozzám! É3 az emberek jöttek olyan tömegekben, hogy néha valósággal megostromolták Lupás Léna „laboratóriumát“. E héten meghalt Monyorón Badó Ilona, szép fiatal asszony, aki tüdőbaját kezeltette Lénával. Az orvosság: higanyoldat. Badó Ilona két napon belül belehaló a kúrába. Az esetről az elöljáróság jelentést tett az aradi királyi ügyészségnek, mely elrendelte a hulla felboncolását. A boncolás alkalmával kétségtelenül megállapították, hogy higanymérgezés történt, amelyet Lupás Léna követett el. Egy héttel ezelőtt halt meg Monyorón Schleicht Istvánná gazdálkodó felesége, akit szintén Lupás Léua kezelt. Haldoklik a higanykezelés hatása alatt, egy Bába Miklós nevű iparos és nagy betegen fekszik egy egész csomó férfi ós nő. Az ügyész most azon fárad, hogy Lupás Léna az egész vármegyére terjedő bünlajstromát összeállítsa. Rablógyilkosság egy bankban. Fiume, aug. 11. A „Fiumei Népbankéban ma délelőtt 10 órakor vakmerő rablás és gyilkosság történt. A lankszolga pénzt vitt a bankba. Orosz csavargók, akik már az utcán követték, utáuamentek s a bank előszobájában rávetették magukat a szolgára, akinek a táskájából 4000 koronát elraboltak. Az egyik támadó Milosevics bankigazgatót, aki a dulakodás zajára elősíetett, browninggal agyonlőtte. A rablók azutan elmenekültek, de egy rendőr üldözőbe vette őket, A lendőrre tízszer rálöttek. Azonkívül az utcán még negyvenszer lőttek. A merénylők hárman voltak. Egyet közülük, aki Kissineczky Jánosnak mondja magát, elfogtak. Ennél megtalálták a szolgától elvett 4000 koronát, a pénztáriról kimarkolt 40,000 koronát a másik kettő magával vitte. Az elfogott rabló többi társai felől minden felvilágosítást megtagad, csupán annyit árul el, bogy az egyiket közüiök Berkovstraliskinek hívják. Az elmenekült két rabló Budapest felé vette az útját ÜgyészVálasztás a „(hioratta“ taKaréKpSnztárnál Botrány az oláhok mulatságán. Egy oláh ügyvéd, aki magyar ötössel fizet. — Saját tudósítónktól. — Nagysomkut, aug. 11. Nagy korteskedő i előzte meg azt a gyűlést, melyet e hó 8 áu tartott Nagy- somkuton az oláh nőegylet. Ezen j. gyűlésen került ugyanis választásra a nagysomkuti Chiorana takarék pénztár ügyészi állására pályázó két jelölt. A jövedelmező állás betöltésének kérdése nagy hullámokat vert fel, amelyek mellett szinte jelentéktelenné váltak a többi nemzetiségi, kérdések. Mindkét részen nagy volt a kortes- kedés, elkeseredett harc folyt a két jelölt között. A zajos választásból dr. Nyilván Aurél nagysomkuti ügyvéd került ki győztesen. Este táncmulatság volt programmba véve, a melyen nagy számm 1 jelentek meg a szomszédos vármegyékből és az ország minden részéből összegyűlt oláhok. A mulatságot azonban kellemetlen incidens zavarta meg. Az újonnan megválasztott ügyész ugyanis széles nagy kedvében a cigány- prímás orrát kezdte ütögetni s igy kiáltott rá: — Húzzad, hiszen mi, oláhok tartottunk és tartunk benneteket. Húzzad szakadásig ! De a cigány sokat zenélt már egyfolytában, nem bírta a vonót ós arr* kérte az ügyvédet, hogy ne bántsa. — Nem bírom már, nagyságos ur, tovább húzni. Ne bántson, hiszen én is ember vagyok ! Az ügyvéd ur azonban hajthatatlan maradt, sőt annyira felbőszült a prímás beszédén, hogy neki esett és jobbról-balról pofozni kezdte. Sürjen hullottak a pofonok s ha a cigány annyi ötöst kapott volna pénzértékben. ahány magyar ötöst nyomott oda a román fiskális, meg lett volna elégedve a báli keresettel. Miután az ügyész ur igy elhúzta a cigány nótáját, a cigány nem volt hajlandó ezt viszonozni és az ügyvéd ur nótáját huzni, hanem bandájával együtt kiment a bálteremből, ahol a botrány miatt igy is nagy kavarodás keletkezett. Dr. Nyilván Aurél erre a cigányok után szaladt és az étteremben utolérve a prims,st újból felképelte. A botrány folytán a báli közönség nagy része eltávozott. A rendet a jelenlevő járási csendőrőrmester állította helyre, aki erélyesen felszólította az újdonsült ügyészt és a rendezőséget, hogy rendet csináljanak, mivel ellenkező esetben járőrt vezényel és feloszlatja az egész nemzetiségi úrit. A pofozkodó fiskális erre lecsillapodott s a rend helyreállt. (1909. augr. 12.) 182-ik szám. Juliska és Ilonka, a mama kedvencei. Elverték az öreg asszonyt. Darabántnó neve nem újság sem előttünk, sem pedig a rendőrség feljegyzéseiben, valamint az sem újság, hogy az öreg asszon}' tőle telhetőleg naponként bepálinkázik és ilyen állapotban a hozzá legközelebb állókon igyekszik a szesz hatását éreztetni. Így történt tegnap esti órákban is, amelynek tanúja voit az Aisc-Szamospart és kiváncsi lakói. Darabántnó széles jó kedvében az egyik leányát, aki ott akarta hagyni, hazacibálta az Álsó-Szamosparti lakására. Itt azután megkezdődött a harc, melyben már & másik leány is tevékeny részt vett, olyanformán, hogy az öreg asszonyt egyesült erővel az árokba gurították, ahonnan sárosán, fején megsérülve húzták ki jószívű katonák. Az öreg asszony kalamitása ezzel nem ért véget, mert nem csak leányaival, de egy más asszonnyal is meggyűlt a baja, akinek kis leányát egy tányérral célt- tévesztve fejen ütőit. Ez az asszony is el akarta az öreget döngetni, de ebben a szándékában még kellő időben megakadályoz'ák. Természetesen erre az épületes családi idiilre százan ós százan gyűltek egybe lehetőleg csak gyönyörködve a nem mindennapi látványban. Rendőr vagy csendőr azonban jó óra hosszat nem voit felfedezhető, azaz hogy rendőr az csak lett voina, de a hidat nem lehetett otthagyni — mai napság mindent lopnak. — Végre a bámészkodók szétkergetése után Darabántnó és egyik leánya megkapta a garda des dames ot a „fogda“ ajtajáig.
