Szamos, 1909. április (41. évfolyam, 74-98. szám)
1909-04-01 / 74. szám
2-ík oldal. SZAMOS (1909. ápril. 1.) 74 szám. lelkes éljenzéssel fogadta, néhány baudavezór homlokon csókolta. Egy öreg bandavezér pedig tüzes beszéddel hangsúlyozta, hogy itt az idő, mikor vagy győzni kell, vagy meghalni a hazáért. Erre a nép a „Halál légiója“ himnuszát énekelte el. Majd György herceg a következő beszédet tartottk : — Testvéreim! Most lettem csak igazán szabaddá. Elvetemedett emberek, akiket a mi halálos ellenségeink fülingereltek ellenünk, azt akarták, hogy gyilkos szinében tűn jek föl s igy megszabaduljanak tőlem. Testvéreim, ón ártatlan vagyok ! (Dörgő éljenzés.) Azok sorába lépek most, akik, ha kell, életüket adják a hazáért és királyért! Inkább haljunk mag a becsülettel, bombával a kezünkben, mint, sem szégyenben és gyalázatban éljünk ! Mától fogva a tiétek vagyok ! Éljen a halál! A hatás óriási volt. A komitácsik és bandavezerek összeölelkeztek vele és megcsókolták. György pedig ősi szokás szerint csókkal illetett egy halálfőt és egy csepp vért ivott. Majd a szerb nők üdvözlése után kijelentette, hogy a szabadságért küzdeni fog a 30000 szerb önkéntes élén. Kitüntetések. * Bécs, márc. 31. Hir szerint Aehrenthal bárót grófsággal tüntetik ki, nem különben kitüntetések várnak az osztrák és magyar politikai veze'őkre is. A boszniai katonák hazaboesátása. Bécs, márc. 31. A diplomácia ez idő szerint a kibontakozás végrehajtásával foglalatoskodik. Mihelyt e munkájával végzett, a mi előreláthatólag e hót folyamán megtörténik, intézkedni fognak, hogy Boszniából és Hercegovinából a rendes létszámon felüli csapatokat vonják vissza. Egyidejűleg a fegyver- gyakorlatra behívott tartalékosok és póttartalékosok családjainak kártala nitására nézve is intézkedni fognak. E családokat idejekorán tájékoztatni fogják arról, miként érvényesíthetik igényeiket. Az erre vonatkozó tárgyalások már folyamatban vannak. Á Szatmárvármegyei Gazdasági- Egyesület közgyűlése. (A viszontelárusitók és kofák ügye,) Szatmár, márc. 31. A Gazdasági-Egyesület tegnap, március 31-én igazgatóválasztmányi ülést, majd közgyűlést tartott, a melyen gróf Teleky Géza helyett Böszörményi Emil ügyvezető alelnök elnökölt. Gróf Teleky Géza úgy táviratban, mint levélben mentette ki magát, mivel a megjelenésben betegsége akadályozta. Úgy az igazgatóválasztmáuy, mint a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1908. évi zárszámadásokat, valamint a folyó évi működési tervezetet, melyben az egyesület vezetősége a mező- gazdaság minden ágára kiterjeszkedett. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az 1909. évi költségvetést is. A közgyűlés állást foglalt a Romá- niával kötendő kereskedelmi szerződést illetőleg s elhatározta, hogy felír a miniszterhez, hogy a szerződés ne a mezőgazdákra nézve annyira sérelmes szerb szerződés mintájára köttessék meg. A gyűlésnek legfontosabb és a nagyközönséget legközelebbről érdeklő pontja volt Szatmár városnak a piaci idő és a kofák elővásárlásának szabályozása tárgyában éSetbelóptetendö szabályrendeletének tárgyalása. Általános és jogos panasz volt ugyanis a közönség körében, hogy a baromfi kereskedők és kofák, a kik viszont- elárusításra vásárolnak szárnyasokat, a kora reggeli órákban összevásárolják a piacon a baromfit úgy, hogy mire a közönség kimegy, teljesen ki van fosztva a piac, a kínálat csekély s a kereslet nagy volta miatt pedig az árak tarthatatlanok. Ezen az állapoton kivan segiteni a szabályrendelet, a mely megszabja, hogy az április 1-től szeptember 30-ig terjedő időben a baromfielárusitás reggel 6 órakor, október 1-töl március 31-ig pedig reggel 7 órakor veheti csak kezdetét. A szabályrendelet szerint a kofák és viszontelárusitók azonban a nyári időszakban csak reggel 8 órától, a téli hónapokban pedig 9 órától vásárolhatnak. Ezen idő előtt csak a személyes szükségleteik fedezésére szolgáló anyagot szerezhetik be. A közgyűlés sérelmet lát abban, ha az elárusítóknak kibúvót ad a szabály- rendelet azzal, hogy személyes szükségleteik beszerzését megengedi, mert ennek a személyes szükségletnek a mennyisége meg nem szabható s ez csak alkalmas arra, hogy ennek segélyével kijátszók a rendeletet, ezért ennek a pontnak a kihagyását ajánlja a tanácsnak. Több apró tárgy elintézése után a gyűlés véget ért. Közgazdasági tudomány. Szatmár, márc 81. A „Szatmár-Németi“ mai számában egy „T“ jegyű közlemény polemizál vasárnapi vezércikkemmel. Cikkíró nevének egyetlen betűje is tiszteletre indit és arra, hogy i!lő kímélettel válaszoljak ingerült hangú fejtegetéseire. Nem mondtam azt, hogy másfél milliárd hadi költségből, hanem másfél milliárd hadi kölcsönből fog minket egy milliárd terhelni. Ez csöppet sem túlzott feltevés, mikor katonai személyek tollából került cikkekben olvasható volt, hogy egy hadjáratnak nevezhető hadjárat naponta 20 milliót emészt fel és mikor közszájon forgott, hogy a néhány napi mérsékelt mozgósítás 400 millióba került. Ami a másik kérdést illeti, a magyar pénzintézetek üzleteinek a kritikáját, az adatokat a magyar stat. évkv. 1907. évfolyamának 202 — 203. lapjáról vettem. Ott a „részvény- tőke“ kifejezés áll, amely az emis- sióból előállott növelést is magában foglalja. A tartaléktőkók pedig tudvalévőén nem a veszteségből kerülnek ki) vagyis közkeletű tény, hogy a magyar kölcsönüzlet olyan vállalkozás, ahol az eredeti befektetés rövid időn belül 15—16 százalékot hoz. Kérdezze meg a cikkíró akármelyik szatmári részvényvásárlót, ha mélyebb kútfők után nem akar kutatni. Az „uzsora“ kifejezést nagyon sok helybeli igazgatósági tagtól hallottam, mindenesetre képes értelemben, használni és mindenesetre mindig — egy másik intézetre és miutáu én egyik ilyen köztiszteletben álló fór fiúnak szavában sem mernék kételkedni, mindnyájuknak igazat adtam és az össszesekre alkalmaztam — szintén átvitt értelemben. Az uzsora fogalmát különben csak az állapítja meg, ha a hitelező az adós „tapasztalatlanságát, járatlanságát, tudatlanságát“ kihasználja, ezt tehát főként azokra a fővárosi intézetekre lehetne mondani, akik a vidékieknek visszleszemitolást adnak. Mindehhez a 14-ik banknak nincsen semmi köze sem, mindaddig mig meg nem alakul Dr. Tanódy Endre. Gyáralakulás. Az első magyar szaru- és csont- árugyár részvénytársaság tegnap délután tartotta alakuló közgyűlését. Elnökké: Bakó Ignác, igazgatókká: ifj. Freund Sámuel, Bikfalvy Albert. Fuchs Bertalan, ügyészszé : dr. Böszörményi Emil, titkárrá: dr. Benedek József, gyárigazgatóvá: Bikfalvy Ernő választattak meg. A felügyelő bizottság tagjaivá Zell Vilmos, Antal Lajos, Szeőke Sándor választattatok meg. Elfogadta a közgyűlés a gyárigazgatónak az építkezés és berendezkedésre vonatkozó előterjesztéseit. A gyár működését előreláthatólag már julius 1-én kezdi meg. Gyilkos merénylet az utcán. Összeszurkált cselédleány. Vakmerő merényletet követett el tegnap este 6—7 óra között az Attila- utcán egy facér pincér. Toros botjával összeszurkált egy cselédteányt, a ki nyomban ott az utcán összeesett, úgy, hogy életveszélyes sérüléseivel a mentők szállították el. Kmetty János foglalkozás nélküli pincér tegnap este 6—7 óra tájban szembetalálkozott az utcán Szolyanik Zsófia cselédleánynyal odaugrott hoz zá és a botjából kirántott tőrrel mellen és lapockán szúrta, úgy, hogy a szerencsétlen leány nyomban összeesett A merénylő véres tette után még rászólt a leányra: „Ha nem elég, többet is kapsz még [“ aztán elfutott. A járókelők azonban űzőbe vették és sikerült is elfogni és átadni a rendőr- sógnek. Kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a leánynyal előzőleg szerelmi találkája volt és a találka alkalmával a lány ellopta a tárcáját, a melyben 6 korona volt, azután megszökött tőle. Erre ő megleste a lányt az utcán, hogy kérdőre vonhassa. Mikor aztán találkoztak, a lány tagadó válaszára dühében elkövette a merényletet. Kmettyfc, a ki védekezését még valószínűsíteni sem tudta, letartóztatták. A szegény, megszűr kait leány állapota válságos. Husvét előtt. Üzletemet a közelgő husvét alkalmából a legizlésesebb selyem, festett, bársony, plüs és cukor-tojásokkal szereltem fel, melyeknek kis része már a kirakatban is megtekinthető. Bátorkodom az ez iránt érdeklődők figyelmét azon körülményre felhivni, hogy a választással ne késsenek, mert a tojások rendkívül tetszetősök és hamar fognak vevőre találni. Egyben ajánlom üzletemet a húsvéti bojtos étkek beszerzésére is: kocsonyás, karfiolos, paradicsomos halak, szardíniák, rákok, pisztrángok, sajtok, 1 ki. ementháli 2 K. 40 fillér. Szabó Géza, Kazinczy-u. Előfizetéseket kérjük megújítani 1 Á debreceni kamara ösztöndíjai. A debreceni keresk. és iparkamara pályázatot irt ki a folyó évre megállapított következő ösztöndíjakra és jutalmakra. 1. Tanulmányozási ösztöndíj iparos ifjú számára, külföldi utazásra, 600 korona. 2. Szabó Kálmán utazási ösztöndíj két, egyenként 300 koronás, egyike iparos, másika kereskedő ifjú számára. S. Iparos önállósitási ösztöndíj két, egyenként 200 koronás, Debrecenben felszabadult jórava’ó iparos-ifjú részére. E három fajta ösztöndíj pályázati lejárata 1909. május 15 4 Munkásösztöndijak. Öt, egyen-* ként 100 koronás és hat, egyenként 50 koronás jutalomdij és okmáuy- kitüutetés. Lejárat jumus 1. 5. Szakiskolai ösztöndíjak. A debreceni fémipari szakiskola tanulóinak 5, egyenként 200 koronás, a szatmári faipari szakiskola t nulóinak 3, egyenként 150 koronás, más idegen ipari vagy keresk. szakiskolák tanulóinak 4, egyenként 150 koronás ösztöndíj 6. Keresk. iskolai ösztöndíjak. A debreceni felső keresk. iskola tanulói részére 3, egyenként 200 koronás ösztöndíj, ezek közül kettő tandij- mentességi. 7. Tanonciskolái kitüntető érmek a kerület tanonciskoláit jeles eredménynyel végző iparos- és kereskedő tanulók részére, az iskolai igazgatóságok javaslatához mérten, összesen 80—100 nagy ezüst érem, okmány- nyal. A szakiskolai és tanonciskolái ösztöndíj pályázatok határideje julius 15. Általános feltétel, amennyiben más kikötés nincs, az, hogy a pályázók a debreceni kamara kerületében illetékes jóravaló szegény ifjak legyenek s első sorban jönnek figyelembe a kereskedők és iparosok gyermekei. Ezenkívül a kamara a keresk min. megbízása alapján pályázatot irt ki: 8. Goldberger-féle „Erzsébet“ ösztöndíjakra, 8, egyenként 300 koronás sególydij iparosok özvegyei számára és a 9. Voigtländer-féle 2, egyenként 1082 koronás ösztöndíj önállósulásra förekvő iparosok számára. Lejárat április 15 Színház. Heti műsor: Csütörtökön: „Egy szegéuy ifjú története.“ Pénteken : „Boccaccio.“ Szombaton: „Erdész leány.“ Vasérnap d, u. : „Domi az amerikai majom,“ Vasárnap este : „Erdész leány.“ Az„ Erdészleány“ Szatmáron. Az „Erdészleány“ betanulásával már any- nyira előrehaladt a színház személyzete, hogy teljesen készen áll a szombati bemutatóra. A szerep kiosztása a következő: II. József császár Sípos, Leoken főudvarmester Rónai, Sternfeld gróf Boda, Sfcernfeld grófkisasszony Tibor Lóri, Othegraven grófné, kamarásnő Sz. Gárdonyi Téré», Lange főerdész Herczeg, Krisztina ieánya Balía Mari-ka, Walperl syabó Somogyi, Föidesi erdészmester Érozkövi, Minka cigányleány’ Széosi Emma, Reutern udvaronc Dunai. A darabot Follinus Aurél főrendező a Bácsben alkalmazott javításokkal rendezte be.
