Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1909-01-10 / 7. szám
XXXXI, évfolyamSzatmár, 1909 január hé 10, vasárnap. 7. szán?. FÜGGETIiEM POLITIRA1 IAPILAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Előfizetési d i j : Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. V« évre 3 K. I hóra I K. Vidéken 16 8 4 „ Egy szám ára 4 fillér. 2 „ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rfikóczi-uteza 9. sz. Telefon: 107. ■iadenne/nS áljai Ssntmáron, * lap kUdóSsívemldoan fUctendók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb Árban közöltét»* Nyílttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Útban a háborúhoz Gyilkos B. u. é. k. Kálmán Lajos szabadlábon. Az öngyilkos Bállá reménytelenül szeretett. Négy darab nagyon titkos tanácsos. (T.) Irtózatos félelem és halál- veritók között hirelték, hogy négy titkos tanácsos emlékiratban ajánlkozott Őfelségénél kormányalakításra, az egyenlő választói jog alapján. A veszély elmúlt és az ijedt emberek bátrabbak, mint valaha. Kiderült, hogy a tanácsosok any- nyira titkosak, hogy maguk sem tudnak semmit a dologról, sőt az kiderült, hogy a koalíció tájékáról kapott szárnyra ez a hir, amelyről most már tudjuk is ilyenformán, hogy miért nem igaz. A koalíció nem ijedni akart, hanem ijeszteni. Ijeszteni az ország népét, hogy az esetben, ha a kormány bukik, akkor újra felkerül a gondosan elhantolt egyenlő választói jog halvány réme, amelytől a csecsszo- pók abbahagyják a táplálkozást és az államhivatalnokok — egy pillanatra bár, — de beszüntetik saját fizetéseik felemelésére irányuló mozgalmukat, vagyis a magyar nemzetélet termékeny munkálkodása elmarad. Ez a halvány rém, ez már régen kimeszelt pojáca minálunk. Előrántják a dobozból s akkor megszavazunk férfiasán és „okosan“ (mint Hoitsy olyan szépen mondta) mindent, mindent. Most már azonban nem is lesz nemsokára szükség a rejtelmes tanácsosokra. Hiszen minden gáncs és íélelem nélkül is a koalícióé ez az ország, amely azt mondja neki, mint a szerelmes asszony a barátjának, aki öleléssel fojtogatja : — Ne bánts, ne bánts, nem bírlak úgy sem még jobban szeretni ! Ne flirteljen, ne ingerkedjen a koálició ezzel a végleg megadott, szerelemben meggyötört országgal. Nem lehet az övébb annál, mint amennyire eddig is az. Nem kellenek ide nem létező titkosok és titkon létezők; nem kellenek ide fogások, „griffek“ és jelenetek. Nincs itt úgy sem semmi baj, (mint Hoitsy olyan szépen mondta.) Pro Kalábría. Szatmár részvéte. Az a boizalmas istenítélet, mely az ó esztendő határán Olaszországot, valamint az olasz népet érte és ro- mokbafdöntötte a déiolaszok virágzó, boldog és gyönyörű. városait, az egész világon mély megdöbbenést s anvak nyomány végtelenül mély részvétet keltett. A rémület első perceiben tehetet lenül állt a világ az isszonya sir mellett De amint az első benyomások bénító hatása alól felszabadultak, megmozdultak sorra a szomszédos és távoli nemzetek, hogy a kifejezett részvéten kívül segítő akciók utján járuljanak a borzalmas pusztulás okozta nyomor enyhítéséhez. Mi sem természetesebb, hogy ebből a mozgalomból, mely felöleli az egész müveit világ társadalmát, Magyarország is részt kivan venni. S az ország szive már kiváltotta magából az enyhítő jótékonyság .’akcióját. Hamarosan csatlakozott hozzá a vidék is az impozáns keretű országos kegyeleti mozgalomhoz, melynek keretébe már Szatmár is belelépett. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter ugyanis a következő táviratot küldte Dr. Vajay Károly polgár- mesterhez : Nagyságos Polgármester Urnák Szatmár. Az Olaszországot ért csapás az egész emberiséget sújtja. Szivünk, lelkünk é3 lovagiasságunk követelik a segítő nemzetek közé állani. E célból egy országos segélybizott- ság alakult, mely a hercegprímást, a miniszterelnököt és engemet kért fel a védnökségre kérem Nagyságodat, tudassa, vállalkozik-e ezen bizottságnak tagja lenni ? Kossuth. A polgármester nyomban elküldte válaszát, mely ebből állt: Az olaszországi segélybizottságban készséggel veszek részt. Polgármester. Őnagysága a hétről. — Kezét csókolom, nagyságos asz- szonyom. Meggondolta-e találkozásunk óta a dolgot? Hajlandó e nekem és velem hetenkint csepegni? Ha Her- czegh Ferencz csevegted Horkaynót, miért ne csevegtotnóm ón magát ? Várom a döntést. — El van intézve. Csevegni fogok, — Bravó! Talán a férje ? . . . — Az uram előtt szóba hoztam a dolgot. Azt mondta rá, hogy határozottan megtilt minden ilyen léhásko- dást. Hát csak azért is vállalom az ügyet. — Ezt már szeretem. Asszonyom maga csaknem olyan harcias, mint egy szerb nö, aki a gyakorlótérre jár s úgy készül a háborúra. — Csak hagyja azokat a gyakorlatozó szerb hölgyeket! Láttam egy fényképet róluk valamelyik képes lapban. Az egyik öreg és ráncos; a másik púpos ; a harmadik kócos és slampet; a negyedik, az ötödik meg a huszadik csúnya, nagyon csúnya. Ezek mennek gyakorolni, fegyvert forgatni, célba lőni. De hol vannak a magunkfajta csinos, jóarcu, fess, elegáns szerb dámák ? Azok természetesen kímélik Diana-krémezett arcbőrüket, manikűrözött puha kezecskéiket, remekbe készült frizuráikat és malomkereket megszégyenítő párisi kalapjaikat. — Azt hiszi talán, hogy a szerb úri nők nem készek harcra kelni ? — Hogyne, hogyne! De csak úgy, ahogy mi. Nem a gyakorlótéren tanuljuk mi a harcmodort meg a taktikát. S mégis le tudjuk fegyverezni az ellenséget. No persze, az is előfordul, hogy mi leszünk a legyő- zöttek. — Mit szól, nagyságos asszonyom, a calabriai földrengéshez ? — Először is kijelentem, — akár külön is megírhatja, — hogy én, mint jótékony nő, bármire kész vagyok a földrengéssel sújtott szerencsétlenek érdekében. Gyűjtök, táncolok, teázom, kocsi korzózom, kivilágítok, éljenzek. csókolok stb. a javukra. Vagyis a jótékonyságnak minden ismert módjára kapható vagyok. — Éljen, éljen ! — Még nem végeztem. Másodszor azt akarom mondani, hogy az Isten sok mindent nem jól teremtett. Pl. mire való a földrengés ? És ha már van földrengés, miért nem ott reng a föld, ahol kellene ? — Ugyan hol kellene? — Nagyon sok olyan helyet tudnék felsorolni, amely megérdemelné, hogy földrengés pusztítsa el. Ott van mindjárt a kaszinó és kávéház. Meg a csuda tudná megmondani, mi mindenféle helyiség, amelyeket „kaszinó“ és „kávéház“ néven adnak be nekünk kitűnő férjeink. — Csak nem kívánná, hogy ezek az ártatlan szórakozó helyek romba- dőijenek — a férjekkel egyetemben ? — Maga nagy ravasz. Mindenképpen az uram ellen akar nyilatkozatot vénái tőlem Nos hát nem, nem azt akarom. Csak azt szeretném, ha egy kicsit megindulna a föld drága férj- uraink lábai alatt és kénytelenek volnának valamivel hamarabb haza futni. — De méltóztassék csak elgondolni, hogy gyakran, — Isten ments, nem a nagyságos asszonyékról van szó, — ha valamivel hamarabb találna haza fumi a férj, nagyon is korán érkezne meg. — Van egy kis igaza. A közmonRétfa Simon nagyválasztéku cipóraktárát ^ + ajánljuk a t. vevő-közömégnek, mint legoleaébb bevásárlási forrásíi. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrakíára. Figyelmeztetés! Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók. KKÁMER BÚTOR RAKTÁRA HÁM-JÁNOS-UTGÁN. — A SZÍNHÁZZAL SZEMBE. SZATMÁR. m tr----------hü__i_ 1 e_1______ , Rjaífar ás Rnth
