Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-10 / 7. szám

prógrammot állapit meg a mozgalom érdekében. A hétfői közgyűlés valószínűleg bizonyos összeget szavaz meg a ká­rosultak javára, melyet kiegészítenek a társadalmi utón rendezett gyűjtés és egy szinházi előadás bevételének jövedelmével. Politikai helyzet. A függetlenségi körben kialakult felfogás szerint a kartelbank a bank­ügy kielégítő elintézketőségének a minimuma s igy a kormánynak arra kell törekedni, hogy legalább is ezt az álláspontot határozottan és erélyesen képviselje. A néppárt el­lenben homlokegj'eaest ellenkező fel­fogása szerint a külpolitikai helyzetre való tekintettel nem engedi megin­gatni az Osztrák-Magyar Bank szi­lárd pozícióját. Bállá öngyilkosságáról. Négy vallása is volt. Szereteti egy színésznőt reménytelenül. A szerencsétlenvégü Bállá szo- morujátékának utolsó felvonása, a temetés is megtörtént. A kinek az életben annyi fény és derüj ütött, ha csak rövid időre is osztályrészül, ■zomoruan, egyszerű részvéttelenül földelték el a négy szál gyalulat- lan deszka között, a zsidó vallás szertartásaival. A tönkrejutott fiatal ember még fénykorában háromszor változtatta hitét. Zsidó vallásról áttért unitá­riusra, ebből később katholikussá változott s mikor végleg letört, tért vissza ismét ősi hitéhez rokonai követelésére. Öngyilkosságának közvetlen okául egy színésznőt emlegetnek Megyasz- szai Vilmát, kit Bállá bosszú idők óta reménytelenül szeretett. Megyasszai nem hallgatta meg a kalandos, zilált életű fiatal embert, kinek — a többi okkal párosulva — ez adta kezébe a fegyvert. Még az öngyilkosság kiviteli módjában is eredeti volt Bállá. Valahol a Bálvány-utcán elegánsan és jókedvűen szállt egy csukott mondást ma már igy alakíthatjuk: Jobb későn, mint sokszor. — Látta, asszonyom, a „Túlsó part­ról“ címbe foglalt három kis darabot ? — Nemcsak láttam, hanem éreztem, átéltem. Valódi irodalmi dessert-cse- mege-darabkák. Kívül mint egy cső- kolád-boubon s ha lenyelte az ember, akkor érzi, hogy valami finom, erős szeszszel, talán ananász-rummal volt töltve. Édes és mégis melegít, erősít, jól esik. — Melyik tetszett legjobban ? — Hogy melyik ? Az első gondol­kodóba ejtett. A második felizgatott. A harmadik megnevettetett. A leg­groteszkebb gondolat mindenesetre a harmadikban van: hogy valaki merészkedjék meg nem halni. És ez­zel mennyi bajt csinál és mennyi aprehenziót szerez. Pedig Istenbizony, igy van! Hanem adieu, most már megyek. — Hova siet ? — Megyek a „Túlsó partra.“ — Hova? — A hidon túli korcsolyapályára. Egy bátor fiú azt ígérte, hogy meg­tanít ívelni. Pá ! (». v.) csenucs uuuara eivea. a n.oo3ia cgjf revolverdörrenést hallott, mire a kocsit megállítva látta, hogy utasa hanyatdölve fekszik a kocsi ülésén s melléből szivárog a vér, jobb ke­zében pedig egy Browningot szo­rongatott. A halott két napig feküdt a halottasházban, inig hozzátartozói rá ismertek. Siessünk, mert elkésünk, Útban a háború felé. Újabb esapatgzállitások. A külföldi sajtó ismét háborús hírekkel van tele. Főkópen az angol és francia világlapok jósol­nak tavaszra háborút. Ezalatt a belgrádi újságok különféle fantasz­tikus híreket közölnek Boszniából. A legutóbbi kacsájuk az volt, hogy Boszniában 17 katona megőrült a montenegróiaktól való félelmében. Sokkal komolyabb az a hir, mely Konstantinápolyból érkezik hozzánk. E szerint a nagyvezér kijelentette, hogy Ausztria-Magyaror- szág nem kerülheti el a háborút és hogy az a tavasszal okvetlenül ki­tör. Ezzel kapcsolatban arról is beszélnek, hogy Pallavicini nagy­követünk elhagyja Konstantinápolyi, minthogy a török kormány a boj­kott dolgában egyáltalán nem akar intézkedni. Mindezek a hírek a berlirii, bécsi és budapesti tőzsdéken nagy áresést okoztak. Ezeknek a híreknek úgy látszik komoly alapja van, mert mint feltétlenül megbízható forrás­ból közlik, monarchiánk hadvezető­sége újabb csapaterősitéseket tervez Boszniában. Ezen értesülés szerint e hó 15-én megkezdődnek az újabb esapatszállitások a monarchia déli határai felé, ahol már most is több mint 150,000 ember van koncentrálva. Látnivaló, hogy a helyzet annál komolyabbá válik, minél jobban közeledünk a napsugaras tavasz felé. A helyzet folyton való rosszab­bodását mutatja az a körülmény is, hogy Szerbia és Montenegró vi­selkedése napról-napra provokálóbb viselkedést tanúsít velünk szemben is, hogy a török kormány egyál­talában egy lépést sem tesz arra, hogy a monarchiával egyezkedő tárgyalásokat folytasson. Kálmán Lajos szabadlábon. A Tábla határozata. A hamisan bukott kereskedők ügyének fordulatai ismét a nyilvá­nosság elé terelik azt. Az érdek­lődés főleg az iránt nyilvánul meg, vájjon megszüntetik-e az előzetes letartóztatást, vagy pedig tovább is a fogház levegőjét fogják-e szívni. ».elun; icicuuezesevei cpeu euucu a kérdésben. A tábla határozata még csak részben ismeretes, Tudvalevőleg az iratok ottmaradnak egy ideig 8 az eredmény azt a részét, mely eset­leges szabadlábra helyezésről szól, intézik el sürgönyileg. A szatmári törvényszék tegnap kapta meg sürgönyileg a határo­zatot, a melyben csak arról van szó, hogy Kálmán Lajos, a már letett 10,000 korona biztosítéka ellenében szabadlábra helyezen­dő, mi a sürgöny vétele után azonnal meg is történt. Nem szól azonban a sürgöny Hartmann Henrik sorsáról, kinek felebbezése valószínűleg nem ered­ményezte a várt határozatot s igy egyelőre tovább is fogva marad. További folytatása az ügynek a folyó vizsgálat eredményétől függ, melynek végeztével az ügyész vá­dirata után tartanak tárgyalást. A lecáfolf Deák Ferenc. Lehet már kétszer is sorozni. Ismeretes azon szálló ige, melyet a haza bölcse mondott annak ide­jén a királynak „a magyar anyák egy évben csak egyszer szülnek.“ Nos, hát ezen sokat jelentő mon­dásra alaposan reá cáfolt Borbás Lajos helybeli birtokos felesége Haris Irma, ki férjét a múlt év január 21-én és december 29-én egy-egv egészséges fiúval ajándé­kozta meg. A gyilkos B. u, é. k, S nagyon alázatosan mosolygott, A székesfehérvári rettenetes rabló­gyilkosságról ma újabb részletet kö­zölnek. Kiss Zoltán, a szerencsétlenül járt postatiszt ugyanis jól ismerte gyilkosát. Újév napján a lakásán járt Kern István és szerencsét kívánt annak az embernek, akinek az életét pár nap múltával ö okQlta ki, Kefii így szólt Kiss Zoltánhoz; —’ Boldog^ újévet kívánok, nagysá­gos ur! fövánom, hogy még sokáig éljen nagy boldogságban, j Beszélik, hogy a gonosztevő tulaj­donképpen azért követte el a gyil­kosságot, mert attól félt, hogy Kiss Zoltán fölismerte. A postatiszt ugyanis, mikor a rablógyilkosnak átadta a pénzt, merően a szemébe nézett és olyan mozdulatot tett, mintha ráis­mert volna. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — A kalabriai pusztulás. Pro Kalábria. Budapest, jau. 9. A szerencsétlenül járt olaszok ja- vára Vaszary hercegprímás, Wekerle és Kossuth védnöksége alatt alakult nagybizottság Szterónyi elnöklóse alatt a kereskedelemügyi miniszté­riumban ülést tartott, melyen a tár­sadalmi élet összes előkelőségei meg­jelentek. A bizottság kimondotta, hogy az összes főispánok és várme­gyék megkerestetnek a fiók-bizottsá­gok megalakítására. E hó 21-én az összes keresztény, 23-án az összes küldtek ki annak kivitelére, hogy az ország összes színházai egy napon a szerencsétlenül jártak javára előadást tartsauak. Minisztertanács. Budapest, jan. 9. A mai miuisztertauácson a folyó ügyek után Josipovich miniszter Hor­vátországról tett jelentést. Majd az egykoronás érmek szaporítására vo­natkozó pénzverési javaslatot tár­gyalták. Opera kórus nélkül. Budapest, jan. 9. A m. kir. Operaház karszeméíyzete nem jutott az igazgatósságal megál­lapodásra. Carmen mai előadása kar­személyzet nélkül folyt le. Az inci­denst a rendező jelentette be a lám­pák előtt. Színház, Heti műsor: 10- én, vasárnap d. u. : Náni. Nép­színmű. 11- én, vasárnap este: Bukow, a szé­kelyek hóhéra. Énekes színmű. Párat­lan. Pénteken „A sabin nők elrablása,“ Rónay estéje volt. Reá vallott a kő* zönség derűs, vidám kacagása. Szombaton a szezon egyik legjobb előadásában került színre „Hoffman máséi.“ Az örökszóp operett ezúttal telt házat vonzott. Az előadás meg­érdemelte. Tibor Lóri játéka fenome­nális volt, éneke ezúttal kevésbé. A sikert elősegítette Boda, Érczkövi, Somogyi és Herczeg. Ezekkel a ne­héz darabokkal úgy van a színház, mint a jó billiárdjátékos. A ziccert kihagyja, de a nehéz állásokat szépen meg tudja játszani. A Szerencse malac ft jövő bét folyamán Széfdán kerül bemutatásra. Direktorunk ugyanis a darabot lefor­dítana és minden vidéki színpadot megelőzve hozza színre. A próbák serényen folynak. HÍRROVAT. Heti strófák. Éu nem bánom, Szerkesztő' ür, Önre zudul majd a vád., Amiért újból hozzákezdek írni heti krónikát, Mert jól tudja, —* sajnos én is, — Mórt íharadt el, énekem Iszonyú sok bajom támadt, Gondom, kinom énnekem. S bár a gondnak vége-hossza Mint soh’se lesz, úgy ma si nos, Rjrozsdázik a lólekre, Mít't a kézre a bilincs. írom jajból a krónikát hát S mig szememben köny ragyog, Nevetek a nevetőkkel: Azt hiszik, hPgy vig vagyok. A pertárból. (Párbeszéd két fiatal jogász között.) A : (Az örökké mosolygó) Kedves kol­lega ur hallotta a szép Rudi szo­morú történetét? B: Nu noá uem hallottam! Maga ta­lán azt hiszi, hogy én nem olva­som a „Szamos“-t, melynek munka­társa is vagyok, látja itt van a szabadjegy, melyet a laptól élvezek és a mozira szól. A: No hát akkor bizonyára olvasta azt is, hogy a Rudi annak idején eljegyezte a khedive leányát, aki­vel Debrecenben négyes fogatával végig kocsizott és mindenütt nagy feltűnést keltett.

Next

/
Thumbnails
Contents