Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)

1908-12-25 / 113. szám

2-sk oldal SZAMOS (1908. dec. 25) 113. szám. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — Trónörökös és a katonai engedmények. Budapest, dec. 24. Beavatott forrásból jelentik, hogy a katonai engedmények dolgában a királyon és közös hadügyminisz­teren kívül szó illeti Ferenc Fer- dínánd főherceg trónörököst is, akit egy idő óta minden katonai kérdés­ben megkérdeznek és véleménye többnyire döntő befolyással van az illető ügyre. A magyar katonai engedményekkel szemben elfoglalt álláspontját még illetékes körök aem ismerik, azonban a döntésnél fenntartotta magának a nyilatkozás jogát. A bankszabadalom meg­hosszabbítása. Budapest, doc. 24. Bécsből jelentik, hogy Wekerle miniszterelnök tegnap közvetlenül Bécsből való elutazása előtt föl­kereste Prangert az osztrák-magyar bank főkormányzóját, kivel a bank- szabadalom meghosszabbítása tár­gyában hosszasan tanácskozott. Kossuth állapota. Budapest, dec. 24. Kossuth Ferenc kereskedelmi mi­niszter állapota már javult. Orvosai kijelentése szerint állapota már nem súlyos. Délelőtt az ágybanfekvő minisztert meglátogatta Wekerle miniszterelök s több függetlenségi politikus. Keleti válság. Alku Boszniára. Törökország nem alkuszik. London, december 24. Pallavicini őrgróf nagykövet ma nyújtotta át a nagyvezérnek] azt a memorandumot, melyben felajánlja, hogy hozzájárul ahoz, hogy a török vámok 15 százalékkal felemeltessenek, hozzájárul még ahoz is, hogy az Ausztria-Magyarország által a Bal­kánon f'eutartott postahivatalait be­szüntesse. Mindezekbe azonban csak úgy megy bele, ha a többi nagyha­talmak hasonló feltételek mellett já­rulnak hozzá a kapitulációk megvál­toztatásához. Végül kijelenti a me­morandum, hogy Ausztria-Magyaror- azág hajlandó lemondani az albán katholikusok protektorátusáról is. A hírek szerint az ajánlatot Törökor­szág nem fogadja el. Buktat az annexió. Moszkva, dec. 24. A duma összes pártjainak vezérei­vel folytatott tanácskozáson, az au- nexió kérdése fölött Sztoiipin és Izvolszky között komoly differenciák támadtak, melynek folytán valószí­nűvé vált, hogy Izovolszkynak meg kell vállni állásától. Ebben ez eset­ben a római nagykövet helyét fogja elfoglalni. Szerkesztő­szinigazgató. Budapest, dec. 24. Braun Sándor „A Nap“ szerkesz­tője és tulajdonosa megvásárolta az újonnan épült Royal Orfeumot és „Erzsébet Szinház“ elnevezéssel Ope­rette színházzá alakítja át. A tanácsból. Rendkívüli ülés A városi tanács az ünnepi szünet miatt tegnap délután rendkívüli ülést tartott, amelyben a sürgősebb termé­szetű ügyeket az év végén előfordulni szokott ügytorlódás elkerülése végett elintézte. A régi postaépület sorsa. A városi tanács a régi posta épü­let emeleti részeibe egyelőre a felső kereskedelmi iskolát tervezi elhelyez­ni, mig a földszinti helyiségeket meg­felelő átalakítással üzleteknek adja ki. Evógből felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a szükséges átalakítási terveket a gazdasági tanácsos közreműködésé­vel készítse el. A mértékhitelesités államosítása. A mértókhitelesitósről szóló tör­vény 1909. január 12-án lép életbe. Éhez képest a városi tanács, a ható­sági mértékhitelesítőnél levő eszkö­zöket január 18-ikáu bevonatja s az orsz. központi mértékhitelesítő bízott Sághoz terjeszti föl. Tűzveszélyes villamos vezetékek. A főkapitány mint I-foku tűzren­dészed hatóság előterjesztést intézett a városi tanácshoz, hogy a régi rend­szerű tűzveszélyes magánvilágitási vezetékek sürgős átszerelése iránt intézkedjék. Sok helyütt a padlás űrben lécek közé szerelt vezetékek vannak ma is, amelyek állandóan veszélyeztetik a tűzbiztonságot. A tanács a szükséges intézkedéseket megtette. Ministeri engedély. A földmivelósügyi minister kivéte­lesen megengedte Pártos Samu vá­rosi kir. állatorvosnak az állatvásá­rokon állategészségügyi szakértőként való alkalmazását. Meghívó. A szatmármegyei függetlenségi párt tisztelt tagjait felkérem, hogy a december hó 23 án tartandó vár­megyei rendkívüli közgyűlésen tel­jes számmal jelenjenek meg. Nem engedhetjük meg, hogy a december 2 iki osztrák császári ju­bileum pártolói közé Szatmár vár­megye is beálljon. A személyes ér­vényesülni akarást a nemzeti és hazafias érzésnek le kell küzdenie. Nem bánjuk, ünnepeljék Ferencz Józsefet bármi alkalomból, de az osztrák császári trónra lépés nem­zeti ünneplését meg kell aka­dályozni minden áron. Bpest, 1908. di c. 18. Hazafias üdvözlettel Luby Géza, függetlenségi párt megyei elnöke. Level — haza. Irta: Uray Endre. LONDON, 1908. december. Míg most az én földieim — a költő szerint — talpig sárban, hóban vár­ják a mindég oly rózsásnak, szépnek ígérkező újévet, itt sem hó, sem tél nincs ; ha a naptár nem jelezné, hogy most december van, könnyen hihetne az ember, hogy egy borosabb szép temberi napra ébredtünk — Szatmá- ron. Igen ám, mert az angol nem ismeri a mi felénk szokásos telet. Itt egyszer-kétszer esik 10 percig a hó és van kis dér, azonfelül csak a pára és füst-telt levogő jelzi, hogy de­cember van. Ha az angol szórakozni akar télen, elmegy hazulról. Svájez már nem csak nyáron van tele an­golokkal, hanem télen is sok „all right“ hangzik itt el a tobogán, ski és bobleight ezrein tovaszáguldó miss- ek és gentlemanok ajkairól. A kor­csolya Angliában csak kevés ember­nek szókincsében szerepel, az angol vagy külföldön korcsolyázik, vagy otthon — műjógen. Az emberi ter­mészet egyik alapvonása, hogy min­dég keresi a veszélyest és kalandost, ez viszi sokszor az embert jégre, a szó igazi és képletes értelmében is. ez adott nehány élelmes angolnak alkalmat arra, hogy nyáron is, télen is lehessen korcsolyázni, ez hozta létre a szoba-korcsolyát és ma Lon­don több előkelő koncert termét ala­kították át „jégpályává.“ Itt van alkalom udvariaskodni, udvarolni, sőt még elbukni is, s a mi fő, az üzlet jól megy és a szenvedélyek is ki­elégülést nyernek. London a világ legtöbb koldusának a tanyája, az ember nem mehet tiz lépést, hogy ne találja a koldusok legkülönbözőbb faját. Igazán mesés dolog mire nem képes az emberi elme mikor a kenyérért kell háreolni. Nem a mi értelmünk szerinti koldu­sok ezek, hanem üzletemberek. Van­nak például az utcákon „aszfalt-raj­zolók.“ Ezek igen sikerült karikatúrá­kat rajzolnak a járdára és várják, hogy a publikum filléreket dobjon nekik. A másik typus már művé­sziesebb, 6—8 ember elindul szekér­rel, majd megtelepszenek egy sarkon és fuvó-zenekarrá alakulnak, játsza­nak 8—10 percig, tányéroznak s mennek tovább. A harmadik gyufát, negyedik cipőkrémet árul, a legba- nálisabb ötletek kerülnek felszínre, s minden a kenyérért. Londonnak legélénkebb negyede a City, ez a kereskedő világ székhelye és 150 millió ember tevékenységének a központja, a forgalom legélénkebb az Angol Baak, a Börze környéken, s érdekes, hogy a börze előtt az ut­cán több üzletet kötnek, mint bent a börzén. Itt dolgoznak a kis speku­lánsok, kik szerény játékaikat kísér­lik meg a papírokkal. Óriási paloták vannak itt, melyben a házmesteren kívül állandó lakó nincs, hanem csupa iroda az egész ház. Ezek is csoportosulnak, az egyikben az afrikai exportőrök vannak, másikban a new- zólandi, s igy tovább, óriási szerve­zet ez, és oly csodás precízen műkö­dik, hogy méltán kelti fel a külföl­diek csodálatát. Az angol ritka esetben lakik ott­hon, itt magános urak, hölgyek, uta­zók, sőt egész családok pensiókban boarding-hause okban laknak. A board lady a házi asszony, s olyan szere­pet tölt be, mint nálunk a háziasszony, ő az első a házban, őt illeti meg mindenben az elsőség, közte és ven­dégei között nincs különbség. Érde­kes az élet egy ilyen boarding-hous- ban. A világ minden részéről jön ide idegen. Az ón pensi ómban is igen tarka a publikum. Van itt két new-zélandi lány, kik föld körüli ut- jokban itt hosszasabban megszálltak — angol lánynak nem kell garde des dames! — Van egy amerikai lady, egy öreg ausztráliai jogaka- dómiai tanár, van egy öreg angol ur, ki fiatal korában Délafrikában volt telepes és véletlenül vadászat közben fedezte fel a legelső és leggazdagabb gyémánt mezőt, mit 6 forintért vett meg és szerzett rajta óriási vagyont, most csendes visszavonults ágban ól. És hogy meg ne felejtkezzek róla: van itt egy öreg angol néni, ki Kossuth Lajosnak személyes imerőse volt, gyakran emlegeti. Különben itt a magyarokról keve­set tudnak, tudják azt, hogy a pata- goniai benszűlött őslakók zápfogai igen kifejlettek voltak, de hogy ma­gyar államiság van, hogy magyar nyelv és irodalom lenne, arról igen­igen keveseknek van némi sejtelme. Tudják, hogy valahol Ausztriában van egy tartomány, hol jó lovak van­nak s ez Magyarország, de hogy létezünk, arról alig-alig van fogal­muk. De ne nagyon csodálkozzunk ezen. Mi nagyon maradiak vagyunk, mi urak vagyunk és igen kevesen vannak köztünk, akik a munkát sze­retik és a munkást megbecsülik. Ná­lunk kevés pénzért hivatalnokoskodni dicsőség, de tisztességes közgazda- sági termelés által érvényesülni még igen-igen sokak előtt szégyen. Pedig az angol ebből Ítéli meg az embert! Nem rég megismerkedtem egy fiatal emberrel, atyja igen előkelő franczia milliomos, ő itt dolgozik egy ékszer gyárban munkásként, óránként 17 krajcárért. Ezelőtt Becsben dolgozott, ott németül, itt pedig angolul tanult meg. Vájjon egy tizedrósznyi vagyon­nal biró honfitársam adná-e fiát mun­kásnak, ki a sok vagyonát munka által megtízszerezze. Nem látjuk-e napról-napra még a régi kereskedő gárda tagjait is feltűnni a hivatal és lateiner pályák búréiban. Közgazda­ságilag kell haladnunk, akkor lehe­tünk csak büszkék múltúnkra és ér­demesek egy jobb, szebb jövőre. Lőwinger az igazgató zugivóiéi tartott, Polgári iskolát Szatmárnak A tanfelügyelősóg egy feljelentésére a rendőrség figyelés alá vette a Kazinczy-utca 17-ik számú házát. A megfigyelés folytán feltűnt, hogy a házba sok fiatal fiú jár, kik ott hosszabb időt töltenek. Az utána járásnál megtudták, bogy Lőwinger Sámuel ott zugiskolát tart fenn, melyet állandóan 15—20 serdült ifjú látogat. Polgári iskolai vizsgára ké­szítette őket elő a derék Lőwinger, bár a kihallgatása alkalmával kitűnt, hogy jó maga is csak 6 elemit vég­zett, de azt legalább jól végezte. MiutáD a szabályrendelet ilyen is­kolákat nem tűr, a tanár urat 100 n^RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a .Pannónia' szálloda mellett. — Sbaraár is vidéke legnagyobb szipőrafetira. az észi es idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-eipők.

Next

/
Thumbnails
Contents