Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)
1908-12-16 / 105. szám
105- szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Előfizetési dij: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. 74 évre 3 K. I hóra I K. Vidéken . » „ 16 , » 8 ,,,,,, 4 ,,,,,, 2 ,, Egy szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczi-uleza 9. sz. Telefon: 107. Mindaaoetnü dl.lak Sxatmiroa, • l*p kiaiióhlytttAíftUac fUutatuMfc HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közélteinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. XL évfolyamSzatmár, 1908 , szerdaAz adók (telelője. (T.) Végtére Wekerle Sándor pénzügyminiszter is mondotta tegnap, hogy csakugyan elértünk a közterhek netovábbjáig. Úgy mondotta, mint a jó doktor bácsi szokta — foghúzás után, Előbb biztatja, cirógatja a kis babát. „Nem fog fájni, drágám, nem; csak nyisd ki szépen a szádat, aztán meglátod csak milyen szép kis madarat mutatok (ezek a nemzeti vívmányok, amik lőtávolig sem repülnek hozzánk) és szép kis babát is kapsz (ez meg a magyar ipar, amely Bécsben készül) meg csokoládét (ez a magyar bank, amibe éppen most tört bele a Hollóék foga.) Mikor aztán vége az operációnak, akkor a jó doktor bácsi is beismeri, hogv fájhatott biz a‘ egy kicsit. Hát biz a‘ nagyon Iáit, kedves doktor bácsi. És most is fáj és fájni fog mindig, mig az adó a népesség elevenjéig megyen. Egészséges gazdag országnak csak úgy esik az adózás, mintha valakinek a körmét vágják; vészit vele, de csak annyit, amennyit nem érez. Nekünk az adót a húsúnkból vágják; ha keveset, ha sokat, de mindig fáj, mert mirólunk hatszáz év osztrák, magyar és osztrákmagyar uralma lefejtette hétszer a a hét bőrt. Éhez a szegény országhoz nem lehet nyúlni anélkül, hogy fel ne szisszenne. Csakhogy vannak, hál1 Istennek, különbségek. Nem mindenkinek egyformán fáj. Vannak még jómódú emberek Magyarországon, akik lármáznak nagyon az adóért, de csak úgy, mint a nebuló, aki könyvet dug a nadrágja alá, aztán ordít, mikor porolják, nehogy véletlenül mellé is üssenek, ha sokáig tart az exekució. Magyarországon is minden gazdag és középmódu ember okos elővigyázaltal panaszkodik az adó- jára, nehogy odáig vigyék, ahol csakugyan sajogni kezdene. Ez igy van, kétségtelenül. De az is igaz, hogy van Magyarországon egy párt, a függetlenségi párt és az is igaz, hogy annak a programmjában világosan benne van a progresszív adó. Hogy micsoda az a fokozatos adó ? Hát az olyan találmány, hogyha 100 K után 1 koronát kell fizetni, akkor 200 K után nem 2 koronát, hanem 2 és fél koronát kell fizetni, 300 K után meg négyet. Hogy jó ez, vagy nem, azt beszéljük meg máskor, de egyelőre ne felejtsük el, hogy ezt a függetlenségi párt is igy ígérte, igy kívánja. Igaz, most nem ér rá megcsinálni, sokoldalú elfoglaltsága miatt. Most szavazza meg az Andrássy- íéle választói törvényt, azét az Andrássyét, akiről tegnap Wekerle szintén mondotta, hogy a kormány összes tagjai nem bírták az általános, egyenlő választói jog mellé állítani. Azután sok dolga van azzal, hogy Hollóékat miképen hallgattassák el a bank dolgában. Szóval hazalias teendői úgy felhalmozódtak, hogy nem ér rá a programon- jával foglalkozni. De ne búsuljunk. Majd meghalljuk még egyszer szűkített, vagy bővített kiadásban a választásoknál. Aztán szépen leszavazunk és fizetünk. Mi a választás után íizetiink. Wekerle a helyzetről. Ház feloszlatás előtt. Wekerle Sándor miniszterelnök ma a folyosón diskuráló képviselők előtt kifejtette a bankügyre vonatkozó nézetét. Azt mondják, hogy Wekerle a napokban érintkezésbe fog lépni a függetlenségi párt vezórembereivel és világosan előadja álláspontját. — Úgymond a kormánynak nem érdeke — ez a kabinet álláspontja, — hogy a mai kétértelmű helyzet tovább elhúzódjék. A kormány tudui akarja, hogy micsoda sors vár a választói reformra. Nem tűrheti, hogy ennél is olyan meglepetések érjék, mint most a bank-ügynél. Ha garan ciábat nem kap erre vonatkozólag, akkor föloszlatja a Házat és a nemzet döntésére bízza a plurális reformot. Lukács László a fúzióról meg a közös bankról. Lukács László volt pénzügyminiszter nyilatkozott a politikai helyzetről. A bankügy körül támadt bonyodalomról az a vélekedése, hogy nem komoly a bonyodalom, mert a füg getlenségi párt, mint annyiszor, újból meggondolja magát. „Kétségtelen, hogy az önálló bankot, ha minden áron akarják, meg lehet csinálni. Fizikai akadályai legalább nincsenek. Ausztriával való szerződésünk sem akadálya a bank elkülönítésének; jogunk mindig fönn volt tartva rá. Más kérdés persze, hogy helyes és hasznos dolog volna-e a bank elkü lönité8e ? Határozottan káros dolognak tartanám mai helyzetünkben a külön bank felállítást. A bank az egyetlen közös természetű ügy, amelyből hasznunk van, anélkül, hogy bár mely áldozatot kellene hoznunk érte. Oktalanság volna ezt az egyet eldobni, a mi a közösségben ránk nézve hasznos. Külön bank mellett egyebektől eltekintve, helyzetünk Ausztriával szemben is megrosszab- bodnók, mert drága pénzzel iparunk még kevósbbé volna versenyképes, mint most. Különben azt hiszem, hogy a függetlenségiek, ha mégis megcsinálnák a bankot, rövid idő múlva alig tudnának megálani választóik előtt. Képviselőház ülése. Budapest, dec. 15. Justh Gyula elnököl. Oaél Gaszton határozott kijelentést vár a nemzeti bauk dolgában. Többre tartja a politikai becsületet a poétikai hatalomuál. Polonyi Géza Wekerle beszédére megjegyzi, hogy kigyósimasággal rágalmazta őt abbau. Pontonkint kimutatja, hogy Wekerle állításai nem felelnek meg az igazságnak, sőt még az ellenkezője sem igaz. Hivatkozik Lenkey újságíróra, kinek ő a paktum jegyzőkönyveit átadta, hogy a paktum megkötésében neki jóval kisebb része van, mint Wakerlének. A miniszterelnököt olyan dolgokra emlékezteti, ami meg sem történt. Ezután rátért az annekszióra, mely a birodalmi eszmét szolgálja. Szünet után : Apponyi szerint Polonyi célja a fúzió megakadályozása, mert állítólag ez a függetlenségi párt elvének megtagadására vezetne. Fölösleges aggodalom, mert sem a miniszterek, sem a párt nem vállalkoznak elvfeladásra. Apponyi a beszéd további során kijelenti, hogy a manifesztum kérdése nem tartozik a parlament elé, mert a paktumban a kormány nem a nemzettel, hanem a királylyal szemben vállalt kötelezettségeket. Audrássy választási jogról szóló javaslatát nem lehet jogosan támadni, mert az általános titkos választói jogra való hirtelen átmenet óriási megrázkódtatással járna. A bankkérdésre vonatkozólag kijelenti, hogy a kormány aként kötötte meg a kiegyezést, hogy a függetlenségi pártnak teljesen szabadkeze maradt. Visszautasítja azt, hogy a kormányt kötelességére figyelmeztessék. Justh Gyula : A nemzeti bankból mégsem engedünk. A függetlenségi pártról zajos éljenzéssel fogadják a közbeszólást Apponyi végül elfoga- gásra ajánlja a tételt. Szünet után : Polonyi kéri felszólalását tárgytalannak tekinteni. Gaál Gaszton tik akozik az ellen, hogy felszólalása gyanúsításnak látszanék. Farkasházy Zsigmond kifogásolja azt, hogy a miniszterek nem válaszoltak határozottan a felhangzott súlyos vádakra. Ezzel az ülés végett ért. Incidens Apponyi és Justh közt. Apponyi beszéde után Justh odament Apponyihoz és megkérdezte tőle, hogy a gyanakodó támadást Ö reá értette- e. Apponyi kijelentette, hogy azt nem személyekre vonatkoztatja hanem általánosságban értette. Justh és Ap- pouyi között felmerült kiuos incidens politikusok közt kínos szenzációt s.zült. Katonáink karácsonya Boszniában. Diszelőadls, hangverseny. Az a kedves ötlet, melyet önkéntelenül vetett fel az ország közönsége megmozgatta Szatmár társadalmát is. Röth Simon nagy választékú cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb beväa&rlAai fomit*t. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Suuaár és vidéke iegaag/o&t) mkulin. MiRífeéirlfeaatolb az öazi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből eSgSSk készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők KR Á MEß =EL-._ BÚTOR RAKTÁRA ■= HÁM-JÁNOS-UTCÁN. — A SZÍNHÁZZAL SZEMBE. *
