Szamos, 1908. november (40. évfolyam, 88-96. szám)

1908-11-26 / 95. szám

95. sate Szaiiaär, 1808, ncvem^er U 26 (nftttrttt) »Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG fee KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutÁnyesabb árkén közOKetaék ifién» évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 bor. Rlkóczi-utcza 9. sz. Telefon: *07. 1.. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szán ára 10 fillér. SSio(ivna«m« <lijnk « ítj klaoéíiívaucaien. fU.tenaók Az : apró hirdetések között minden ezó 4 fillér.. iz uj bortörvény. Az Ausztriával megkötött kié gyezés XXI. cikkelye a magyar kormányt uj bortörvény alkotására kötelezi és pedig azzal a megszo­rítással, hogy az legalább is az osztrák bortörvényhez hasonló szi­gorú rendelkezéseket tartalmazzon. Ennek következtében jött létre a* uj bortörvény-javaslat, amelyet Darányi Ignácz foldmivelésügyi miniszter a napokban terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslatról el kell ös- merni, hogy szabatosan van for- mulázva s határozmányai közért- hetőek, bár ellentmondások és a borkereskedésre nézve hátrányos rendelkezések is fordulnak elő benne. A büntetések rendkívül szi­gorúak, arai a kiegyezés következ­ménye, melyben ki van kötve, hogy az osztrák bortörvényhez hasonló büntetések állapitandók meg. A '67 §-ból álló törvényja­vaslat lényegesebb határozmányai röviden a következők: Az 1. § a bor fogalmát álla­pítja meg, ellentétben a mostani bortörvénnyel, mely a hamis vagy hamisított bor fogalmát determi­nálta. Az 1. § szerint bor elneve­zés alatt az a szeszesital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből erjedés utján állíttatott elő. Ez ellentétben áll a 34. §-sal amely gyümölcsbort is ösmer s ennek készítését megengedi. A 2. § a pincekezelésénél hasz- —•'■"imlható szereket állapítja meg. Nevezetesen szabad lesz a mustot befőzés által süríteni, a mustot és bort kónezni, savtalanitani, deríteni, színében javítani, szinteleniteni, szénsavval felfrissíteni, borélesztő­vel áterjeszteni, fejteni, szűrni, he­víteni, más borral összekeverni; de mindezeknél a műveleteknél csak azokat az eljárásokat és csak azokat az anyagokat szabad al­kalmazni, amelyeket a törvényja­vaslat előír. Noha az e pontban előirt anya­gokon kívül más szert vagy anya­got a borhoz használni nem sza­bad, a 3. és a következő §-ok bizonyos esetekben a szeszezést és a cukrozást még meg is engedik. A must cukrozása általánosságban nem engedtetik meg, vagyis rend­szerint tilalom alá esik. Minthogy azonban vannak kivételesen oly évjáratok, amelyekben a kedvezőt­len időjárás miatt a must termé­szetes cukortartalma oly túlságo­san alacsony marad, hogy az ab­ból a mustb )I fejlődő bor jófor­mán/ élvezhetetlen volna, a tör­vényjavaslat gondoskodott arról, hogy ilyen kivételes esetekben a must megfelelő cukrozása az érde­kelt fél által kért és nyert külön engedély mellett s a megállapított határok közt foganatosítható le­gyen. Általánosságban tilos a bor szeszezése is az alkoholtartalom gyarapítása céljából. De mivel hi­A-"-. .4 ■ : r bás vagy beteg borok kezelésénél bizonyos borderitő szerek előké­szítésénél stb. a szesz használata nem kerülhető el, a törvényjavas­lat ezt megengedi, azonban azzal a korlátozással, hogy a szeszmeny- nyiség, amely ezen az utón a borba kerül, egy térfogat százalé­kot nem haladhat túl. Külön fejezet szól a tokaji bo­rok védelméről, mely igen szigorú rendelkezéseket tartalmaz s a to­kaji hegyvidéken termelt borok cukrozását, besűrítését, házasitását határozottan eltiltja és véget vet annak az abuzusnak, hogy más vidékről a tokaji hegyvidékre be hozott borok „tokai“ elnevezés alatt adassanak el. A III. fejezetben figyelmet érde­mel a törkölybor kérdésének sza bályozása, mely akként oldatott meg, hogy törköly bort kizárólag házi fogyasztásra, csak víz felön- tf tével (cukor nélkül), évenkint legfeljebb 10 hektoliternyi meny- nyiségben és csak azoknak sza­bad saját termésű törkölyükből készíteniük, akiknek két katasztrá- lis holdnál nincs nagyobb szőlőjük, ha nem foglalkoznak borkereske­déssel, borméréssei, vagy kis mér­tékben való elárusitásaal. Forga­lomba hozni azonban a törköly­bort semmi körülmények között sem szabad. A IV. fejezet tartalmazza a bün­tető határozatokat. Ezek az egyes tilalmak megszegésére irányuló ?c$$j^£,ményeket s a büntetések ki­szabására három kategóriát állíta­nak fel: 8 naptól 3 hónapig ter­jedhető elzárást és Í0 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a legsúlyosabb; 3 naptól 15 napig terjedhető elzárást és 10 K-tól 600 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a kevésbé súlyos és elzárás nél­kül csak 10 K-tól 600 K-ig ter­jedhető pénzbüntetéssel az enyhébb esetekre. Az utolsó fejezet a törvény végrehajtásának egy uj közegét állítja fel. Ezek a földmivelésügyi miniszter által kinevezendő bor- biztosok (ellenőrök), akik jogosítva vannak a törvény rendelkezései alá eső helyiségeket bármikor meg­vizsgálni és a gyanús italokból vagy anyagokból mintákat venni. A tanácsból. A vízvezeték ügye. A városi tanács Varga József mér­nököt, mint aki városunk vízvezetéki ügyében az előkészítő munkákat megkezdette, felhívta, bogy a víz­vezetékre vona'kozó általános terve­zetet mennyiért hajlandó e. készíteni. Államtitkárok üdvözlése. Azon alkalomból, hogy a király Hadik János gr,, Tóth János és Bolgár Ferencz államtitkárokat, a valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte, a városi tanács meleghangú üdvözlésben részesítette. Müianrendőri bejárás. A turvölgyi-vasut müt&nreadőri be­járását a m, kir. kereskedelemügyi Kegyelet. Irta: Bernét Dezső. Innocent egy ázsiai kulturnemzet poétája volt Akik netalán tán már működtek volna ebben a szakmában, azok ismerik a költészetért járó tisz­teletdijak árfolyamát s igy természe­tesnek találják azt az állításomat, hogy Innocent egyszerűen nyomorul­tul tengette az életét. A papája, aki még nem volt inficiálva semmiféle zsenialitással, amíg életben volt, min­dig arra törekedett, hogy a fiának valami biztos foglalkozása legyen. Mikor a jó öreg lehunyta a szemét, Innocentbői kitört az ambició. Úgy számított, hogy az apai jussa, elég lesz addig, amíg masok is elismerik a tehetségét s csekély készpénzfede­zettel dalolni kezdett. Makacs és gő­gös poéta lett belőle, aki rendüietle nül hitt, a tehetségében, uj színeket látott, uj hangokat hal ott és szívós türelemmel várta a tömeg meghódo­lását, megtérését, ahogy ö ezt leg- hivöbb perceiben mondani szokta. Furcsák voltak az Innocent dalai. A sirás, az ujjongás olyan őszinte, elemi erővel és olyan keresetlen for mában törtek ki belőle, annyira ellent- mondtak az egyetemes költészet jóvá­hagyott szabályainak, hogy az embe­rek az első megdöbbenés után moso­lyogtak rajta. Nem azt mondották, hogy nem értik, hanem azt, hogy érthetetlen és mosolyogtak rendület­lenül s fölényesen. Akadtak élelmes irodalmi vállalkozók, akik a rímelő forradalmárban kamatozó képességű tehetséget véltek fölfedezni és ezek önmérsékletet ajánlottak ícnocentnek, kevesebb különcködést és több tisz­teletet a költészetfan megszentelt hagyományai iránt, de hiába, a jó tanács nem tette meg a hatását és javíthatatlan gőggel és undorra! uta­sított el minden okos közvetítő indít­ványt. Röviden : megmaradt önma­gának. Mire az első sajátköltséges kötete megjelent, sikerült száműzetnie ma­gét a jó társaságokból. Törekvő, fia­tal költők fájdalmas megbotránkozás­sal említették a nevét, & — szeren­csére sikertelen — felforgatok közé sorozták és jól nevelt, hamvasarcu kislányok, akik a tiltott irodalmat közvetlenül a habos csokoládé után szerették. legmerészebb álmaikban sem gondoltak arra, hogy az Inno­cent pogányul forró és kiátkozott rímeit élvezhessék. Egy-két ember akadt mégis, aki szerette és olvasta. Olyan emberek voltak ezek, akiket jól roegtaszigálí az élet s akik dacára annak, nem, tudtak lemondani arról, hogy néha, ne lelkesedjenek azért, amit igaznak és szépnek hittek. Ezek nwkor néha kihúzhatták a nyakakat az igából, egy-egy rövid félórás elmélyedésben, vakmerőkké lettek, — iga«, hogy csak önmagukkal szemben, — és be­vallották, hogy az Innocent dalai gyönyörűek, mesések, szépek. De ezek olyan kevesen voltak, hogy — üzleti brutalitással kifejezve — nem lehetett megélni belőlük. Mialatt a körülmények idáig ala­kultak, az apai juss vas-következe­tességgel fogyott. Innocent lasse n Rótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát ^Ipn mj&xaljiilc a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási foppiet. Közvetlen a «Pannónia' szálloda mellett. — jhaiinár én fiiaké legnagyobb czipjraUíra. az és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből Készült legújabb tíivatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők ! E Elsőrendű porosz kőszén, brikett és kovácsszén kapható Reiter és Róth Szatmár, Árpád-ü. 18. Telefen 183.

Next

/
Thumbnails
Contents