Szamos, 1908. augusztus (40. évfolyam, 62-70. szám)

1908-08-23 / 68. szám

68. szám. FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Bgési évié 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákócii-utcze S. sz. Telefon: 107. Egyes szán ára 10 fillér. Mindenne:nt5 dijak Szatmáron, & lap kiadóhivatalában fiáét end ok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyílttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Ä homunkuiusz. (T.) A tudomány meg nem találta, képzelet szárnya el nem érte, költő ihlete hasztalan sóvá­rogta : és ime, meg van ! Andrássy szakított magának időt arra is, hogy amit Madách és Göthe csak sej­tettek az „Ember tragédiájáéban, meg a „Faust“-ban, azt ő valóra váltsa. A nagy probléba az, hogy mi­képen lehetne embert műúton elő­állítani. Hogy ne kellessen várni, mig csipkés, csókos nyoszolyán fel­gyűl a termékenység láza, hogy a íelsőbb osztályok üres napjaiban, álmatlan éjeiben elélt idegrendszer versenyképessége megálljon a pol­gárság és a nép életereje mellett. Mert hiába, gazdagság és hata­lom fényének szükséges árnya, hogy a gazdagok és hatalmasok kevesen legyenek. Ha a világ javain és hatalmán többen osztoznának, mint ahányan csakugyan osztoznak, akkor csupa szegény — gazdagból állana ki a hatalmasabbak osztálya, az pedig csak a regényben szép. A polgárság és a nép számos, óriási, hatalmas, mint a tenger és termékeny, mint a szüzíöldek vég­telen határai. Naivabb, tudatlanabb és becsü­letesebb annál, hogy vagyonához mérje termékenységének szent ger- jedelmét és minek is tenné, mikor ugyanabból a semmiből hat gyer­mek is csak úgy él meg, mint kettő. De talán a történelem elkobzott igazságának fogházából árad ki a delejes ösztön, hogy sokasodjanak, még hatalmasabbak, még termé­kenyebbek legyenek, hogy erejük előtt önként omoljon porba az el­nyomásnak minden bodog had­serege. Ennek a nagy számbeli több­ségnek elhatározó súlya volna a polgári jogok gyakorlásánál, főként a szavazásoknál. Hogy ez a szám­beli többség ezt a súlyát elveszítse, arra való a kis müember, a ho­munkuiusz. A hideg számítás kénszagu re- tortájában készült a követező egy­szerű receptre: végy két, vagy há­rom szavazatot és rájbold bele a vagyonos osztály egy tagjába, hogy három szavazata legyen. így lesz egy emberből három: egy igazi és két kis talmi, aki ime készen van és „duszőrre nyújtva kis kezét szavaz, szavaz, szavaz.“ Hogy az egyik ember nem any- nyit ér, mint a másik, ez mindig kétségtelen tétele volt nemzeti alkotmányunknak. Annak az ősi alkotmánynak, amelyből Andrássyék régóta élnek s amelyért a polgárságnak és a népnek annyiszor kellett meghalnia. Hogy egyik ember kevesebb, mint a másik, az eddig is igazság volt, de a politikai szemérem meg­találta rá a fügefalevelet. Azt mondták, nem az ország emberei, hanem az ország értékei szavaznak. Az adó, a cenzus sza­vazott és a szavazó csak képvi­selte a saját értékeit. Nem a gróf szavazott, nem a feicseperedett gyáros, hanem a kémény, illetve ami után az adót fizette: a föld, meg az ökör és ez a politikai bél­tartalom tekintetében csakugyan egyre ment. A készülő plurális szavazati jog máskép csinálja. Andrássy úgy tartja, hogy a korral fogy és hogy a mai uralom elég koros már ahhoz, hogy a leg­kényesebb helyeken is kigombol- kózzék. Megmondja nyíltan és matema­tikai pontossággal, hogy az egyen­lőség és nemzeti egység uralma alatt egyik ember hányszor keve­sebb, mint a másik és megcsinálja nyíltan a szemünk előtt a homun- kuluszt. Ezzel népesíti be a haza i.djét, ahonnan a polgárság és a nép éhínség miatt kivándorol. A húsból és vérből való embe­rekkel szemben, akik itt a haza földjén izzadnak, könyeznek és vér­zenek, ezekkel szemben megsze­rezi a mesterséges szavazatok ha­dát; a polgárság és a nép száz­ezret és millióit legyőzeti a íelsőbb szavazatok önkényes tömegével. Hogy ez igy lesz, az bizonyos. Egyebet nem is tudunk e készülő választó jogról, csak ennyit. Csak azt, hogy többes lesz a szavazat, hogy készen vanne' .? homunku" luszok. Ez a kezde. Es elmond­hatjuk, mint az, akit hétfőn vittek akasztani, hogy „ez a hét is jól kezdődik!“ A vidéki pénzpiac.*) A modern gazdasági életnek min­den terén hatalmas erőforrás a hitel. Ez az erőforrás megfelelő szervezetet nyert a pénzintézetekben ; ezek fog­lalkoznak üzletszerűen a tőkéknek hitel utján való forgalomba hozata­lával s ez által a pénzintézetek mű­ködése önálló tényezőjévé vált a modern gazdasági életnek. A mező­gazdaság, ipar, kereskedelem és köz­lekedés fejlődése egyaránt szoros ösz- szefüggésben van a modern bank­ügygyei. Közgazdaságilag fontos tehát min­den kérdés, mely a pénzintézetek egészséges működését befolyásolja. Számtalan panasz hangzott fel az utolsó tiz évben a miatt, hogy úgy a nagyvárosokban, mint a vidéken valóságos bankalapítási láz uralko­dott, sőt uralkodik ma is. Hol a vó- letlen, hol a szeszély, vagy egyéni ambíció, hol a családi érdek adott léteit újabb és újabb baukokuak és csak a legritkább esetben a létjogo­sultságra egyedül kvalifikáló szükség. Hivatott szakemberek mutattak rá ismételten arra a veszedelemre, a mi a kisebb pénzintézetek elszaporodá­sában és a hiteléletnek egészségtelen irányokba való terelésében rejlik. Rá­mutattak arra, hogy a létjogosultság­gal nem biró pénzintézetek erőlködése *) E cikkel nem mindenben osztjuk nézetünket, de miután ezzel egy nagy érdekkör nyilvánítja véleményét, helyt adtunk neki lapunk hasábjain. A ruha. Sárika, a Harmat-leányok közül a legfiatalabbik, a legaranyhajubb s a legkókszemübb, uj haragos-zöld ruhá­ban jelent meg a korzón s Zúzmara Vince elragadtatással kiáltott fel : — Jaj, de szép vagy, Sárikám ! Természetes azonban, hogy Zúz­mara Vince nem kiáltott fel a szó valódi értelmében. Oly halkan adott kifejezést elragadtatásának, hogy a mellette sétálók is legfeljebb szája mozgásából sejthették, hogy mond valamit. Sárika ? No az meg éppen- séggel ennyit sem figyelhetett volna meg. Közte és Zúzmara Vince között sokkal nagyobb volt a távolság, sem­hogy az ajak rebbenését észlelni le­hetett volna. Dohát Zúzmara Vince nem azért kiáltott fel, hogy meghallja valaki. Egy belső kényszer ösztökélte őt arra, hogy hirtelen föllobbanó érzelmeit szavakba ÖDtse. Hogy a leány meg­hallja : dehogy is óhajtotta ezt. Még a gondolatától is elpirult volna Zúz­mara Vince, akit azért mégsem lehet egész határozottsággal gyávának mi- nŐ8Íteni, Nem. Oh, hányszor képzelte el magát a dicső lovagkorba, amikor az ifjúnak, ha szerelmes volt, nem kellett egyebet tennie, csak főbe-kó- liutani egynéhány jóravaló, derék le­ventét és hölgye egykettőre kebelére omlott. Ilyenkor Zúzmara Vince — persze, csak képzeletben — dühösen hadonászott a kardjával és képes lett volna egymaga egész ármádiákat harc- képtelenné tenni. De, haj, ma más idők járnak ! „Ma már nem karddal és fegyverrel hadakoznak az emberek, hanem tu­dással és elmeéllel.“ Ez a mondat itt azért került macskakörmöb (idéző­jelek) közé, mivel egyike az öreg Frázis bácsi közszájon forgó szólásai­nak. Azt pedig Zúzmara Vince is tudja, hogy az öreg Frázis bácsi na­gyon is kétes értékű aforizmákkal árasztja el a világot. Habár némelyek szerint ő is csak egy mélyen járó, de félreértett lángelme, az ő mon­dásait is megértheti akárki, ha he­lyesen tud értelmezni. Mint példának okáért ebben a mondatában is. Itt a tudás és az elmeéi nem jelent sem tudást, sem elmeélt. Oh. nem. Hiszen igy a gondolatnak semmi paradox­ize nincs; — nagyon is egyszerű, nagyon is logikus, szóval: parasztos észjárású. Hanem jelent az egyik pénzt, a másik protekoiót. 0, Zúzmara Vince keserves tapasz­talatokból tudta ezt. Hisz azért vesz­tegelt még mindig azon a garádicson, ahol pár évvel ezelőtt a létért való tülekedést megkezdte, mert semmilyen fegyverrel nem rendelkezett. Nem volt Bem pénze, sem protekciója. Még min- gig közönséges napidijas volt a tör­vényszéknél. p Harmat Sárika pedig magasan, szé­dületes magasan állott az ő szerény személye fölött. A leány atyja: nagy­ságos Harmat Teofil címzetes tábla- biró ur — s ez elég ijesztő ok ahho^, hogy Zúzmara Vince, aki gondolat­ban Nubia párduca tudott lennj^a letü igazgatói által az 1908—9. tanévre előirt iskolai könyvek, használt és uj állapotban, 10F valamint: szótárak, térképek, hangjegyeit, rajztömbök, füzetek, táskák stb. ZZnumnzn minden létező kivitelben, a legelőnyösebben nálam szerezhetők be. — Kész szolgálattal és hazafiul tiszteletei: ....­KS ayfárnháza, zenemiiraftára is papirijw«tjcflíse a ref. főgimnáziummal szemben; a kir. kath. főgimn. közelében. Üzleti évi jövedelmem egy megállapított hányadának jótékonycélra való fordítása folytán, a szegényebb sorsú érdemes tanulók, az illető ' ............ - -r - intézet utján, általam is, anyagi segélyben részesülnek. ............—- — --------

Next

/
Thumbnails
Contents