Szamos, 1908. augusztus (40. évfolyam, 62-70. szám)

1908-08-23 / 68. szám

2-ík oldal SZAMOS (1908. aug. 23.) 68. szim. és érvéuyesülése a közérdek rovására történik, mert a hivatás betöltéséhez szükséges eszközök hiánya mellett ezek működésével karöltve jár a mo­dern hiteléletnek sok káros árnya. Egyebek közt különösen az az aggá­lyos tünet, hogy a verseny folytán hitelt nyújtanak ott is, hol nemcsak a fizetési képesség meg nem felelő, hanem a célszerű felhasználás lehető­sége sincs meg; amiután úgy az adósra, mint a pénzintézetre súlyos következményeket hoz. Viszont pénz- szük időkben a hitei megszorításával, vagy éppen megvonásával az adós gazdasági bukását készítik elő. Ezeket átgondolva csak szivesen üdvözölhetjük a szatmári és fehér- gyarmati pénzintézetek mozgalmát, hogy a fenti bajok megelőzése és a •pénzpiac szolidságának megóvása vé­gett közös értekezleteiken kimondot­ták, hogy a helyi pénzpiacokon öt éven belül újabb pénzintézet alapí­tását nem tartják kívánatosnak s újabb pénzintézet alapításához segéd­kezet nem nyújtanak, A pénzpiac szolidsága és megbíz­hatósága közérdek, Ennek tesz hasz­nos szolgálatot ez a mozgalom, hogy a szükség nélkül való bankalapítás­ban rejlő veszedelmet elhárítani kí­vánja. Miután pedig az érdekelt pénzin­tézetek csakis ebben a kérdésben léptek megállapodásra és ez közér­dekből szintén fontos, megállapodá­suk a már létező pénzintézetek kö­zött az eddigi szabad versenyt semmi tekintetben nem korlátozza, meg nem szorítja, nincs tehát e mozgalomnak kartell jellege. A pénzintézetek ezen egyértelmű és illetékes kijelentése kétségkívül üdvös hatással fog járni s gátolni fogja a fölösleges, vagy káros bank­alapításokat. Or. T. S. Kölcsön-könyvtár. Kazinczy utca 16. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. Fogorvosi intézetemet Deák-tér 8-ik számú Gilyén-féle házba helyeztem át. J3p. Fodor Operateur, fogorvos. HÍRROVAT. A törik mozgalmak. Mindennap olvasható a lapokban: a törökök igy, a törökük úgy. Sür­göny innen, sürgöny onnan. Odaát. Kisázsiában pasákat ölnek, emitt meg a szultán remeg. Az ifjú törökök dik- tároskodnak etc. Szóval unalmas kezd lenni. Hallottuk már elégszer. Ki ol­vassa még érdeklődéssel ezeket? Egy dolgot azonban leszögezhetünk. A törökök, ha igy folytatják, hama­rosan nyakukba kapják megint az önkényuralmat. Damokies kardjaként vészes közelségben lebeg felettük. Heves vérüknek köszönhetik Még úgyszólván nem is élvezték az alkotmányadta szabadságot, már is anarchiába kezdenek átcsapni Az anarchiának pedig számtani pontos­ságú természetes következménye a zsarnokság. Nagyfokú elógedetlenke désük szüleménye, ha nagyon is gyo- san forognak a cirkuius vitiosusban. Lassan járj, mondja a magyar köz­mondás, de ezt a törökök nem isme­rik. Sőt ha ismernék is, talán azt felelnék: Hát tovább érünk vele? A cirkuius vitiosus azért csak mozogni fog, még ha századok kellenek is a tovább mozduláshoz. A történelmen végig tekintve lát­juk, hogy mindig ugyanaz a körfor­gás. Bár egyszer színesebb, máskor egyszerűbb ; néha gyorsabban, majd meg lassabban forog a kerék. Szabad­ság, anarchia, zsarnokság. Minden nép úgy forog e körben, akár a vízcsepp a feliegekben, földön és föld alatt. És mintha igaza le^ne Pikierte1', Miért is tanuljuk tehát a történelmet. Hacsak nem a számtan tételeinek igazolása végett. Vieengo. * Tanárválasztás. A felső keresk. iskolánál újonnan szervezett magyar- német nyelvi tanszékre a helybeli ref. főgimn. tanára, Berky Lajos vá­lasztatott meg hat pályázó közül. Az egyhangúlag megválasztott ifjú tanár iránt kifejezett bizalom méltó elisme­rése eddigi sikeres munkálkodásának. * Bimbóhullás. Súlyos csapás érte dr. Gobi Alajos orvost és nejét. Pár i nappal ezelőtt Kassára utaztak, ahol hat éves Gabi fiacskájukat hirtelen elragadta tőlük a halál. A gyermekek réme, a vörheny oltotta ki az életerős fiúcska rövid életét. Hiába volt az orvosi tudomány, a gondos ápolás, nem tudták megmenteni A mélyen sújtott szülök iránt városunkban álta- nos a részvét. * Kolozsváriak a kongresszusról. A kolozsvári „Ellenzék“ legutóbbi számában a szatmári tűzoltó kongresz- szusról hosszú cikket közöl, melyben a vendéglátásról a lehető legmagasz- talóbb hangon emlékezik meg. Alább közlünk néhány sort ezen referádá- ból: „Kedves kötelességüknek tartják a kolozsvári tűzoltók nyilvánosan ki­fejezni azt, hogy amit Szatmár város közönsége a tűzoltók kongresszusa alkalmával, a vendégszeretet terén kifejtett, az beleillik az ezeregy éj meséibe. Ilyet Magyarországon kevés helyen tudnak produkálni. Éhez nemcsak ész és pénz kell, ehez szív is kell. És Szatmáron ez volt. Nem lehet elég színes egy tudósítás, hogy azt a páratlan áldozatkészséget, mit a város közönsége kifejtett, azt a sze retetreméltó vendéglátó figyelmet, amit Szatmár város hölgyei tanúsí­tottak kellőképpen leírja. A magyar nyelv szegény arra, hogy szavakba foglalja az ezért járó méltó köszöne­tét. A kolozsvári tűzoltók Szatmár városának, az önkéntes tűzoltóságnak s főleg Szatmár lelkes hölgyeinek szivük egész melegével fejezik ki há­lájukat K. I—D.“ * A csatornázás és vízvezeték ügye. Dr. Vajay Károly polgármester meghívta Varga József mérnököt, hogy a vízvezeték ügyére vonatkozó­lag a kútfúrási programm megállapí­tása céljából végezzen a helyszínen tanulmányokat. A tanács pedig a vízvezeték és csatornázásra nézve a közgyűlés legutóbbi határozatát ki­adta az előkészítő bizottságnak, mely akkor fog először összeülni, mikor Varga József mérnök városunkba ér­kezik. * Miniszteri jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a villamvilágitási te­lep átalakítási költségére felveendő 280 ezer koronás kölcsön ügyében hozott közgyűlési határozatot jóvá­hagyólag leküldte a városnak. * Önálló magyar nemzeti bank. (Részvényjegyzések.) Még élénk em­lékezetben vannak azok a nagyfotos- ságu szakértői véleménynyilvánítások, amelyeket az önálló bankot előkészítő bizottság a magyar pénzvilág embe- béréitől kért a magyar jegybauk kér­désében. A szakértői véleményeket általában összességükben az jellemezte, hogy a magyar önálló jegybankot részvénytársasági alapon vélték fel­állíthatni. Áz ország közvéleménye élénk figyelemmel kisérte annak ide­jén ezeket a véleményezéseket és a közvéleményben tényleg az a meg­győződés alakult ki szintén, hogy a küszöbön lévő magyar nemzeti ban­kot csak részvénytársasági alapon le­het megcsinálni. A közvélemény eme megállapodását élénken jellemzi az a körülmény is, hogy pl. a napokban Cegléd városában mozgalom indult meg az önálló magyar nemzeti jegy­bank részvényjegyzésére. S nem ér­dektelen megemlíteni azt is, hogy rövid idő alatt‘;kilencven aláíró jelent­kezett, akik 100 darab 1000 koronás részvényt jegyeztek. Cegléd város eme nemes mozgalmát örömmel ve­hetik tudomásul mindazok, akik lel­kesednek az önálló magyar bankért. * Uj adóhivatal. A Halmiban fel. állítandó m. kir. adóhivatal ez év­november 1-én kezdi meg müködéséti * A tiszántúli ref. püspökválasz­tás eredményéről már a csütörtöki számunkban megemlékeztünk, mely szerint a második választás Dicsőffy és Eröss között fog eldőlni, még pe­dig a legnagyobb valószínűség szerint Eröss Lajos győzelmével. Ugyanis Dicsőffy 191 egyház részéről 281, Eröss 222 egyház részéről 227 szava­gyakorlatban remegő, pipogya nyullá váljék. Soha gondolni se mert arra, hogy a leánynak valaha — akár a szeme pillantásával is — bevallja érzelmeit. Az. utcán oly szerényen, oly egysze­rűen s oly becsületes őszinteséggel bámulta madonnáját, mint aki pusz­tán esztétikai gyönyörűségét akarja kielégíteni. Arról persze, hogy a leánnyal meg­ismerkedjék : örökre lemondott. Érezte, hogy sohasem tudna véle elfogultság nélkül beszélgetést kezdeni; ha szólni akarna hozzá: leragadna a nyelve s egy tisztességes mondatot se volna képes kinyögni. S ha véletlenül mé­gis mondana valamit: sohasem azt mondaná, amit mondani akart. Pedig gondolatban eleget társalgott véle. Hivatalban, otthon, vagy az ut­cán gyakran lehetett látni hirtelen fölvillanó boldog ragyogást Zúzmara Vince arcán. Ilyenkor valami nagyon elméset, valami nagyon kellemeset talált mondani ímádottjának. Hivatalban, az akták unalmas má­solásai közepeit egy különös érzés is meg szokta lepni Zúzmara Vincét. Erősen hitte olykor, hogy a leány belopózott hozzá; hallotta parányi léptei zaját, amint megállott a recsegő, lötyögő sásszék mögött s érezte, hogy a válla fölött az Írását szemlélgeti. .Ilyenkor Zúzmara Vince oly műgond­dal irta (nem: valósággal rajzolta) a betűket, mintha fénylő, szabályos gyöngyszemeket rakosgatott volna egymás mellé s a lelke édes izgalom­mal telt meg. Hátratekinteni az iste­nért se mert volna, de erre legtöbb esetben szükség se volt. Egy hang, nem oly kedves, mint ő vélte, meg­szólalt és kilódicotta képzelődéseiből: — Vince, maga rendkívül lassan dolgozik! A hang valamelyik feljebbvalójáé volt s Zúzmara Vince röstelkedve és bosszankodva billentett a tollán. Ez abbanhagyta a lassú, kényelmes bak­tatást s gyorsan, riadtan és eszeve­szetten száguldott végig a barnás, kék-pókhálóeres, hivatalszagu papíron. * Uj ruhájában valóban elragadó volt Harmat Sárika. Az ő szalmaszőke ha­jának, búzavirág-szemének rózsás és mosolygó fehérségének ragyogó kere­tül szolgált a sötétzöld szin. És Zúz­mara Vince napról-napra növekedő áhítattal osudálta őt. Képzeletében úgy egybeforrt már Sárika és a ha­ragos-zöld ruhácska, hogy szinte el se tudta képzelni más ruhában a leányt. Ámde a maliciozus emberi sors úgy rendeli el, hogy a leány nőjön, a ruha kopjon. De ha leány se nőne, ruha se kopna: még mindig marad egy szörnyű, döbbenetes hatalom, mely a tömeget sistergő lelkesedésnél és lobogó indulatnál is erősebb hul­lámzásba hozza : a sima udvaroncképü, a hunyorgó, bókoló és illemtudó divat. Nem tudjuk megállapítani: a leány nőtt e, a ruha kopott-e, vagy a divat elegyedett a családi ügyekbe, de rö­vid pár hónap múlva Sárika ismét uj kimenőt kapott. Ez a ruha pár ujjnyi­val hosszabb volt, mint az előbbi s alig pár hajszállal a kis cipő peremje fölött csókdosta a Sárika friss, gyön­géden plasztikus, leányos lábikráit. Alkalmasint többe is került, mint bár­melyik elődje: rémsokat értekeztek miatta a posztossal, a divatárussal, a csipkés kisasszonnyal és a varrónővel. De Zúzmara Vincének mégsem tet­szett. Nem tetszett pedig azért, mivel oly bágyadt zsemleszine volt s a leány tündüklö szőkesége teljesen belemosódott ebbe a színbe. És Zúzmara Vince szepegni kezdett. Félt, hogy a leány el fogja veszíteni előtte a varázsát, a napsugaras, meló- diás és titokzatos varázsát. Félt, hogy most egyszeribe vége lesz az édes, színes, poózisteli izgalmaknak. És ez a félelem csodálatos bátorságot öntött a leikébe. * Harmat Sárika átvette a levélhor- dótól a levelet, befutott a belső szo­bába 8 magára zárta az ajtót. Az izgalomtól kissé libegve olvasta az apró gyöngyszemekként egymásba kapaszkodó betűket. Ezt olvasta : „Tisztelt kisasszony ! Én, egy közönséges senki, esengve kérem kegyedet, ne vegye föl többé a zsemleszínű ruháját: ez teljesen elnyeli — nem a szépségével, csak a színével — a kegyed gyönyörű sző­keségét. ■— Oh, mennyivel bájosabb, mennyivel mutatósabb a régi, a zöld ruhácska! Bocsásson meg ezért a roppant vakmerőségért, de isten látja lelkem, nem tehettem másként. Senki.“ Sárika elpirult, elsápadt s kis ke­zével belemarkolván égő homlokába, suttogó hangon kérdezte önmagától: — Ki lehet ? Ki lehet ? Amidőn Zúzmara Vince megpillan­totta Harmat Sárikát, ki a régi zöld ruhában kedvesen, ragyogón s némi büszkeséggel korzózott a nővéreivel : egész lelke rajongását öntötte abba a pár szóba, amit tulajdonkép senki se hallott: — Édes, aranyos Sárikám ! Kaczér Ignác. jm RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát _ yj W ajánljuk a t. vevő-közön a égnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannóniar szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrastíra. Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !

Next

/
Thumbnails
Contents