Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-30 / 61. szám
fjatnrär, 1908= Julius hó 30 (csfifMtf) 61. nhx. XL, ivfclyaifi* Előfizetési ár: Hgés* évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyse, szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Ráfcőczi-utczs 8. íz. Telefon: 107. áündenneroa dijak éfcatmájrcn, a iíf fci&dchtvatai&bna ftaeteodck HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. A csatornázás terheinek fedezete, (T.) A gyerek még nincs meg, de azért elmélkedhetünk rajta, hogy miből fogjuk eltartani. A csatornázásnak hozzávetőleg 4 millió korona tőketerhe évi 200 ezer korona kiadást fog róni a város közönségére. Ez kétségtelenül olyan kiadási tétel, amely magában megközelíti a városi háztartás egész eddigi kiadási rovatának végösszegét. Az évi teher természete azonban nem a közterhek jellegét mutatja. Közterhek azok, amelyek ellenében nem közvetlen anyagi javakat kapunk. Kapjuk érte a közigazgatást, a közrendészetet, a kultúrintézmények egy részét, szóval csupa olyasmit, amit nem az egyeseknek osztanak ki, hanem az összesség egytömegben kapja vissza (több-kevesebb értékcsökkenéssel) az érettük űzetett adófilléreit A csatornázás terhe nem ilyen. Az közhasznú üzem, amelynek terhét javarészt vételárban, használati díjban űzetik azok, akik közvetlen előnyét élvezik. Akiknek lakásából az ürüléket elvezeti, akiknek lakását vízzel ellátja : azok fizetik a befektetés törlesztésének és az üzemben tartás költségeinek jelentékeny részét. Ezeknek a szükségleteknek az ellátása eddig is került valamelyes áldozatba, noha az jóval kisebb volt is. Az ürülékek eltávolítása, szemétgödrök tisztítása eddig is belekerült a lakosságnak — hozzávetőleges és mérsékelt számitás alapján — húszezer koronába. A nyilvános fürdőhelyek forgalmának beálló csökkenése, háznál való mosáshoz szükséges vízmennyiség beszállítási költsége, szóval mindazoknak a szükségleteknek a költsége, amely szükségleteket ezután a csatornázás és vízvezeték fognak kielégíteni, legalább is negyvenezer koronára tehető. Ez az összeg tehát eleve leütendő abból, ami uj teherként fog a városra nehezedni a csatornázás költségeiből. A fennmaradó tétel azonban még mindig elég magas ahoz, hogy a fedezéshez újabb bevételi forrásokon gondolkozzunk. Egy ilyen bevételi forrás volna a telek értékemelkedési adó, amelyet be kellett volna már régen vezetni még akkor is, ha újabb kiadások nyomasztó kilátása nem serkentene rá. A városi telek értékének 5%-on felüli emelkedése (5°/0-os emelkedés lehet az eladó utánjárásának, vagy múló konjunktúráknak az eredménye) a legérdemetlenebb nyereség az egész közgazdasági piacon. Minden vállalati veszély nélkül, tisztán azért, mert a város népessége természeti és gazdasági kényszer folytán szaporodik és mert ennek a felszaporodott népességnek a munkájából és adójából előálló városfejlődés gépiesen emeli a telek értékét: a telektulajdonos olyan nyereséghez jut, amelyért semmit sem veszélyeztetett, semmit be nem fektetett (mert a befektetést a telek jövedelme dijazza) és semmiféle munkát nem végzett. Az ilyen nyereség megadóztatása annak a városnak a javára, amelynek fejlődése gyümölcsözte, a legigazságosabb adóneme minden adórendszernek. Ez a megadóztatás úgy történik, hogy a tulajdonosváltozás alkalmával az előző szerzés és az uj át ruházás közötti különbözeiét rójják meg. Hogy egy ilyen adónak minő hozama volna városunkban remélhető, az megállapítható a következő számadásból. czatmár városa a telek átruházások után 1 százalék illetéket szed, amelyből 1907-ben 12,000 korona jövedelme volt. A forgalomban volt telekérték tehát ennek százszorosa volt, vagyis egy millió és kétszázezer korona. Figyelembe véve az elharapódzott eltitkolást, amely telek értékemelkedési adó mellett lehetetlen volna és amely most legalább is az értékek 25 százalékos átlagában állapítható meg, a valóságban kifizetett vételárak legalább másfél millió koronára tehetők. Az értékemelkedést mérsékelten 20 százalékban állapíthatjuk meg, azaz 300,000 koronában. Az értékemelkedési adó ott, ahol életben van, 10 és 40 százalék között ingadozik. Ha egy 20 százalékos adótételt vettünk fel, akkor 300,000 koronának a 20 százaléka, azaz 60,000 korona lett volna a telek értékemelkedési adó hozama 1907-ben. És már most ha igazságos önmagában ez az adó, mennyivel igazságosabb, ha olyan célra szedik be, amely főként azoknak a javára szól, akik befizették. A csatornázás végre is elsősorban a telektulajdonosok érdeke, mert azon még lehetne vitatkozni, hogy akié a föld, azé az ország, de az egészen bizonyos, hogy akié a telek, azé a város. Mozaik. így nyár derekán olj:an kevés történik, hogy képtelenek vagyunk arról a sok mindenről Írni, ami nem történik. Az a sok minden pedig össze van foglalva ebben a rövid történetben, amely végig valóság. Bejött hozzám egy falusi asszony. Azt panaszolta, hogy az ura három vasárnap egymásután úgy összeverte, hogy a feje beszakadt, a bordája betört, a szeme feldagadt; és behozta magával a véres rongyokat, és megmutatta a tátongó sebhelyet a fején. Azt mondja, hogy előbb is bejött volna, de az orvos nem adott neki látleletet, mert nem volt két forintja, azért próbálja meg látlelet nélkül. Á közigazgatási hutóság nem védi, A kitüntetés. Négyen ültek a fiatal orvos várótermében, mikor a rendelő óra előtt öt perccel megnyílt, a belső ajtó 8 az elsőnek érkezett élemedeít férfi ment be. A többi, illetve a két elegáns hölgy halkan beszélgetett, miközben loppal arra a halott halvány leányra vetettek egy-egy tekintetet, a ki a szoba távoli szögletében húzódott meg. — Nagy beteg lehet. Jóformán az orrában a halálpénz ; súgta az idősebb társának. — Na én nem bíznám magam, ha lényeges bajom lenne, efóle kezdő orvosra Hisz alig fél éve. hogy kórházi alorvos, az ilyennek még nem igen van praxisa. Én csak fürdőre akarom magam menesztetni, é9 a háziorvosunk nincs itthon. Erre ez is jó. Hiszen érti nagyságos asszonyom ? — Oh, igen az én férjem is megkívánja a jeleneteket, mielőtt a fürdőzéshez beadja a derekát Nekünk privát ismerősünk Zombory Béla, hát eljövök hozzá, hogy szaporítsam a váróterem publikumát. A leány szemei egy percre a beszélőkre tévedtek. Azok halkan megint valami megjegyzést tettek a kétségbeesett nézésű, néma fiatal nőre. — Ügyes orvosnak mondják ; folytatta kis vártatva az előbbi tárgyat a fiatalabbik asszony. — Elég ügyes. Ma azonban még inkább a csinossága vonzza hozzá a női pácienseket és házasulandó volta a lányos apákat. Értem alatta azt az öreg urat, a ki most ment be. — Ismeri nagyságos asszonyom ? — Par renomé. Nagyon gazdag polgár, aki doktornévá szeretné előléptetni homályos származású leányát. — Aha, értem, azért népesíti hetenként kétszer is a várótermet. — Természetesen. Jó negyed óra múlva ismét nyílt az ajtó és most a sorrend révén a hallgatag, ijesztően sápadt leány suhant be az ajtón, amelyet óvatosan tett be maga mögött. Az orvos fölpillantatt az íróasztal mellől, ahol ép jegyzeteket szinált. Megdöbbenve kérdezte: — Mit akarsz itt ? — A becsületemet. Már írtam neked, de legalább öt levelemet hagytad válasz nélkül. „A rendelő órát kivéve a doktor ur soha se található itthon.“ Ezzel utasított el két nap előtt a szolgád. — De hát mit kívánsz tőlem ? — Az Ígéreted beváltását. Most már van állásod. Végy feleségül. Adj nevet a gyermekednek. — Az Isten szerelméért, ne beszélj ilyeneket Klára. Légy eszeden . . . Nem állok még olyan polcon, amely vádelmet adna az ellen, hogy a mé- 8allianszal vádolnak. Egész karri - éremet tönkre tehetné, ha egy bár igen derék . . . — Varrónó lenne a feleséged; egészítette ki keserű gunynyal a leány. Mikor százféle hazugsággal csábítottad azt az anyátlan, apátián árva leányt, akivel mint szigorló orvosnövendék egy házban laktál, egy hanggal se említetted a mésallianszot, de olyan ígéreteket tettél, amelyektől megszédült, elkábult tes'em-lelkem. Mindig kis doktornénak neveztél és becsületszavadat adtad, mikor a nenm Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást» Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett — Exatffilr és fidéfce iegnag/obb ciipörafc;*ra. /lOf. ' £ \ i £• /* <- -'teJó.-.,% 10A8 SiCo-»jíw- ; . axc'ioacriÁ-/ ‘ C* *>r, .£»*«?; datpie. l jyl.cöA ni v «> u evii'Vsos. » * J4s»v í-bt*c’ v»pA r.; , , . Figyelmeztetés! az előrehaladott nyári idény miatt s még raktáron levő nyári árok az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !
