Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-30 / 61. szám
2-ik oldal SZAMOS (1908. július 30.) 61. szám. mert a fejével az ura együtt iszik ; a csendőrök kidobták. Lehet, hogy talán én vagyok lui- órzékeuy, de határozottan meghatónak és jellemzőnek találom az estet. Az ország ma végtelen nyomorult és kifosztott, elzüllött és elavadu’t állapotban van. Azonban mindez rövidesen máskép lesz. Ugrón Gábor, aki tudja, milyen nehéz sor az zabkeuyeren élni, már megkezdte a hon megmentését. Cikkezik a magyar fajfeutartó elemek egyesüléséről, a magyar pártok állandó szövetségéről ugyauakcor, amikor „Az Újság“ hasábjain egy meglepően buta férfi arról beszél, hogy Magyarország felfog bomlani, ha a szocializmusnak elejét nem veszik. Hát most már tényleg máskép lesz. Eddig tudvalévőén a szocialisták uralkodtak Magyarországon, azért néz úgy ki, mint az én történetem mutatja. Most azonban Ugrón és „Az Újság“ névtelen hujéje fogják a kezökbe venni a dolgot és hogy az erejüket együtt vethessék latba, hát már rikkantanak is messziről egymásnak. Mintahogy az kollegák között és a Bakonyban általában szokásos Bff. * Weisz Zoltán modern könyv-, zenemű- és papirkereskedéséí a Gut- m&n-paiota sarokhelyiségében,, fényesen berendezve, megnyitotta! A tanácsból. Ezred összpontosítás. A kassai cs. és kir. 6-ik hadtest parancsnoksága tudatta a városi tanácsosai, hogy a helyben állomásozó cs. és kir. 5-ik háziezredünk itten levő 3-ik zászlóalja e hó 23-tól szeptember 15 ig városunktól távol lesz, mert ezred összpontosítási gyakorlatokat végez Eperjes és vidéke környékén. A város lejtmérezése. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos javaslatára a tanács elhatározta a várost rendezni, illetve szabályozási munkálatait s erre vonatkozólag utasította a mérnöki hivatalt, hogy adjon véleményező jelentést a szükséges lej‘mérési munkálatokról, nemkülön beu a számvevőséget felhívta, hogy az erre vonatkozó költségek fedezetére jelölj in ki a köítségvö ésben alapot. Ezen munkálatok a csatornázás és vízvezeték létesítésének közeli jövő zenéje mert ezeu nagyszabású müvet a város utcáinak végleges rendezése, illetve a lejtmérezés megtörténte előtt végrehajtani nem lehet. Közkórház építési ügye. A városi tanács a közkórház terveinek pályanyertes mérnökeit felhívta, hogy terveiken vonalvázlatban módosításokat eszközöijenek oly formán, miszerint a költségelőirányzat az 500.000 koronán ne terjedjen túl, mert a város jelenben csak enynyi összeggel rendelkezik az uj közkórház építésére. A polgári iskola. A városi tanács elhatározta, hogy a tervbe vett polgári fiúiskola feálli- tására nézve feliratban kéri meg a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az iskolát, melyre városunkban nagy szükség van 1909. év szeptember hó 1-óvel állítsa fel. Fertőtlenítő szolgák ruházata. A közegészségügyi bizottság javaslata folytán a városi tanács elrendelte, hogy a fertőtlenítésnél közreműködő szolgák részére alsó- és felsőruhák, takarók 03 törlőkendők szereztessenek be. Kölcsön-könyvtár. Kazinczy utca 16. 8Z. alatti üzletemben a magyar irodalom régi és legújabb jeles íróinak müvei olcsó díj mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. HÍRROVAT. Városrendezés. Felesleges külföldi példákra és különösen a mintaszerűen rendezett s tervszerűen épített német városokra hivatkozni, ha városunknak cik-cakos, girbe-burba utcáin, közein végikbotorkálva, ha a sok zsákutca, kiszögellő ház és a mosogatóiétól bűziő árkoknak Eldorádójábán, nemes Szatmár városában egy kacskaringós sétát téve elfogja az embert a vágy — hiú ábránd — a városnak széppé, rendezetté tételére. Hiszen a magyar városok legtöbbje is ott tart már, hogy utcái, terei s a jövő építkezések tervei, egy kellő előmunkálaton alapuló, tervszerüleg végrehajtott városrendezés folytán, szemet gyönyörködtető, a forgalomra alkalmas s minden tekintetben modern városnak a képét nyújtják. Hát Szatmár, ez a tagadhatatlanul fejlődésre képes város, nem tudna ilyen irányban haladni ? Jó alkalom ezeknek az elmondására az újabban is, immár égető szükségként felmerült csatornázás kérdése és az az előterjesztés, amelyet most Bartha Kálmán városi gazdasági tanácsos a Verbőczy- utca meghosszabbításával kapcsolatosan a tanácshoz intézett. Rámutat abban arra, hogy az egyes utcarendezések helyett praktikusabb volna az egész város területét, sőt környékét felölelő városrendezési tervezetet készíttetni szakember által s e tervezet alapján a rendezést iassankint, évről-évre céltudatosan végrehajtani s ilyen módon a város tovább terjeszkedésének is tervszerüleg irányt jelölni ki. Természetesen úgy ennek a városrendezési tervezetnek, valamint az ezzel kapcsolatos, de most már egyáltalán ki nem kapcsolható csatornázásnak és vízvezetéknek első alapfeltétele — amire az illetékes körök tán nem is gondolnak — a város területének lejtmérezése. Amit pedig már 1888-ban a város közgyűlése elhatározott, hogy ezzel a csatornázás ügyét megindítsa. A határozatot még máig sem hajtották végre. Igaz, hogy csak húsz esztendő telt el azóta s igaz, hogy a városi főmérnök ur, aki akkor mint ambiciózus fiatalember nagyban készítette a csatornázás érdekében a memorandumokat, azóta húsz évvel idősebb lett s most már talán nem memorandumok, hanem memoirok írásán dolgozik. Már pedig lejtmérezés nélkül nincs sem csatornázás, sem város rendezés. Addig nincs is miért terveket készíttetni, elméleti terveket, amelyek szépen megdőlnek majd a lejtmérezés adatain. Tessék végrehajtatni azt a be- pókhálósodott, húsz esztendős határozatot. Azok a munkálatok úgy is elég időt vesznek igénybe, azalatt lesz mód és alkalom a továbbiakról gondolkodni. Húsz évvel ezelőtt lépett egyet ez a város. Tisztelt Tanács, hadd lépjünk most még egyet! (n. v.) — Tisztelettel kérjük lapunk vidéki olvasóit, kik az előfizetéssel hátralékban vannak, hogy a dijat haladéktalanul utalványozni sziveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. * Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Kurtz Sándor helybeli kir. kath. főgimu. tanárt a budapesti VII. kerületi áll. főgimnáziumhoz helyezte át. * Igazságügyi áthelyezések. Az igazságügyminiszter Vajda Gábor halmi-i és Majtényi Gyula szentendrei kir. járás'oirósági telekkönyvvezetőket kölcsönösen áthelyezte. * Választás. Az Ecsedi láp lecsapoló társulat f. hó 28 án tartott közgyülóhéz órákhoz közeledtem, hogy feleségül veszesz. — Hát az csak keresztény cselekedet volt tőlem Nem kergethettelek olyan állapotban a kétségbeesésbe. Nem, nem Klára, mi nem ilíünk egymáshoz. A gyermekről tehetségem szerint gondoskodom, s amennyire tehetem, téged is segiteni foglak ; érd be ennyivel. A leány kezdetben kórt, könyörgött, később fenyegetőzni kezdett. A botránytól tartó fiatal orvos, hogy szabaduljon tőle, végre látszólag minden óhajába beleegyezett. — Na, kis bohó, látom, hogy komolyan szeretsz, hát én sem leszek háláltan nagy vonzalmadért. Na, légy hát eszeden; hát ésak próbára akartalak tenni. Menj szépen haza és legközelebb fölkereslek, hogy megbeszéljük a dolgot. — Tehát nem zárkózol el az elől, hogy vissza add tisztességes nevemet. — Nem, nem. Csak menj, mert többen várakoznak künE. Amennyi elszántsággal, kétségbeeséssel beszélt pár pillanat előtt, olyan bízó hittel bucsuzottt a fiatal orvostól a szerencsétlen leány. Mikor ez a látogató betette maga után az ajtót, Zombory Bála megnyomta a villamos csengőt, amely az inas szobájába szólt: — Ha ismét ez a nő keresne, mondja, hogy elutaztam bizonytalan időre. És Lándory Klára hiába várta, hiába kereste föl ismételten azt az embert, aki földulta egész fiatal életét, nem birt többé közelébe férkőzni! De minél távolabb esik az embertől a boldogság, annál jobban csimpaszkodik lelke abba a délibábba, amit reménynek neveznek. Klára remélt. Kernéit, hogy Zombory Béla majd csak magába száll és jóvá teszi, amit ellene vétett. Egy napon aztán széttépték reményének utolsó szálát is. A lapban olvasta, hogy dr. Zombory Béla örök hűséget esküdött Káldor Juliskának, a dúsgazdag Káldor István gyáros leányának. Lándory Klára határozott sorsa felől. A kis fiát odaadta örökbe annak a jómódú gyermektelen házaspárnak, akik már egyszer kérték a földhöz ragadt teremtéstől a szép fiúcskát és utolsó fillérein marólúgot vett. Közönséees mindennapi történet. De hát a halál többre tartotta magát : nem lehetet változtatni azzal a kis üveg folyadékkai. A mentők a kórházba szállították a rettenetes kínok közt vergődő sze rencsótlent. Eszméleten kivüi feküdt másnap délig, sőt a szemeit csak akkor nyitotta fői, mikor az orvos lépett ágyához. Tágranyitott szemekkel bámult az előtte álló fiatal orvosra. Alig lehetett ráismerni, a szenvedés úgy eltorzította, de az orvos mégis megismerte Lándory Kiára fölemelkedett fektékéi. Két kezét maga elé terjesztette és hörgő hangon, szaggatottam ejtette a szókat. — Hát mégis összehozott a véletlen. Hiába bújtál előlem kezembe kerültél. — Mi a szándékod? — Tönkre teszem az életedet, mint te az enyémet. Megragadta a leány kezét és úgy nézett rá, mint akkor, mikor esdeklő pillantásáért cserébe odaadta mindazt, ami értékkel birt ránézve a földön. — Klára, szerettél valaha ? — Nagyon. — Akkor hát haügas, na tégy tönkre. És ez a lány, aki mindent föláldozott ennek a férfinak, akinek esede- zésére utóbb süket maradt élete meg- rontója, fejével intett, hogy ne féljen. — Szerelmem erősebb a bosszúmnál, ne félj, tördelte szaggatottan. Aztán elvesztette eszméié tét. A méreg hatott. Ajkai kékülni kezdtek. — Itt csak gyors műtét segíthet; sürgette a másik orvos, aki most lépett az ágyhoz. — Kolléga ur egy percet se szabad vesztenie. Lándory Klárát levitték a műterembe és Zombory Béla kezébe vette műszereit és hozzálátott a munkához. Félóráig tartott a rettentő műtét. A belek mind üssze voltak égetve. A fiatal orvos vágott, fűrészelt, aztán összevarta a sebet. Lándory Klára nem halt meg a műtét alatt s a főorvos nagy dicséretekkel halmozta el az alor vost. — Bravó fiatal kolléga. Ez olyan fényes műtét volt, amelyért kitüntetésre számíthat az igazgató ur részéről. Én fogom ajánlani a kitüntetésre. Zombory Bélát már harmadnap előléptették, de a beteg előre nem látott komplikációk miatt egy hét múlva kiszenvedett. Kövér Urna. MIT IGYUNK? 'w"- nKlliai ,--------------------------------------- Igyunk mohai ho gy égeszsegunket megóvjuk, mert csakis a , ^ mnhai természetes szénsavas ásványvíz erre a ^9jMlONäl legbiztosabb óvószer. Igyunk moll3Í forrás, ha gyomor-, bál- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be- __________________ forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A Mohai Ágnes-forrás, mint természetes szónsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmáaál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne r/Artda Ifi nrxrr\<rvrar»lrr>Q j FnmrQ kifiínA o 1 rrlrít 1 ALL ___• i i - ■ ■ fin • > < > ■ ■ J . . _ . íog lalt gyogysóknái fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- es húgyszervi betegségeknek. 26 év éta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkimél- tettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktenummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető üzletében olvasható. Háztartások számára másfélhteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes érték* mesterségesen sénsavval telített víznél, sőt a szódaviznél is olcsóbb ; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb euabsr is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztelek, Ksdvftlt hOrVI7 ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzietbea és elsőrangú vendéglőben. w l *
