Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-23 / 59. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön., XL évfolyam Siatnrér, 1B0& jufius U 23 (esntrrtfik). 59. szán, Előfizetési áp; Kg6ec évre 8 kor. — í lévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. E, !S si-.n ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Píkóczi-utcza 9. sí. Telefon: 107. ■iDdeaBficS dsjefc íxaticeros, a :«j- liailíbivEieleotD K.eteoaot HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden' szó 4 fillér. Az uj ipartörvény II. része, Az uj ipartörvény-tervezet sz.V- mos fontos s messze kiható újítást tartalmaz, amelyet alább köziül, kivonatosan. A kereskedelmi miniszter e hét folyamán küldi szét e javaslatot az érdekelteknek azzal a felhívással, hogy az e tárgyban tartandó szaktanácskozmányra, mely október első hetében fog kezdődni, megbízottaikat kijelöljék. Ipari és kereskedelmi testületek. Az uj törvény előírja az ipari és kereskedelmi testületek alakítását minden törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városban, úgyszintén minden járái; területén. Tagjai az önálló kereskedők és iparosok. V megalakításra vonatkozólag a rendőrkapitány, a városi tanács, illetve a járás főszolgabírója intézkedik. Az egyik, vagy másik testületbe tartozás minden rpaios, vagy kereskedőre nézve kötelező. A testület tagjai tagsági dijat fizetnek teherviselési képességük arányában. Ezen törvény alapján végre városunkban is megalakul az ipari, illetve a kereskedelmi testület, mely előbbi létesítése iránt tett lépések hosszú idő óta hiába valók voltak. Ipari és kereskedelmi egyesületek. (Szakszerrezetek.) Az e törvény rendelkezései alá tartozó iparosoknak (kereskedőknek) és ipari (kereskedelmi) alkalmazottat nak a tagok gazdasági érdekeit szolgáló állandó egyesülési, úgy az azok alakításánál, mint a ködösüknél követendő szabályok untjából az e törvényben fog- :e ielkez'ések hatálya alatt álla. Iparosok, kereskedők és alkalmazottak, nemre való tekintet nélkül, gazdasági érdekeik előmozdítása céljából, az e törvényben meghatározott módon és feltételek mellett szabadon egyesülhetnek, kivé- vén azokat, kik 16-ik életévüket be nem töltötték. Az olyan egyesületek, amelyek nem e törvény rendelkezései szerint alakultak, tagjaik gazdasági érdekeinek bármilyen irányban való ádelmével, vagy előmozdításával nem foglalkozhatnak. Az egyesület tagjaitól olyan dijat, fizetést, vagy hozzájárulást, amelyről a törvény, az aki tv abá- lyok, vagy szabályzat nem intézkednek, nem szedhet. Az egyesületek törvényszerű hatáskörükben és törvényszerű módon hozott határozataik betartásának, illetve az elvállalt kötelezettségek biztosítása céljából, tagjaikkal szemben kötbért köthetnek ki, amelynek legmagasabb összege ötezer koronát meg nem haladhat. A kikötött kötbér követelése kártérítés követelésének jogát kizárja. Az egyesületnek tagjaival szemben fennálló minden követelése, ideértve a kiszabható pénzbírságot is, rendes bírói utón érvényesítendő. Az egyesületek tagjaira nézve azok munkaviszonyát illetőleg és a munkaviszony általános feltételei tekintetében csak közgyűlési határozattal és csak úgy köthetnek szerződéseket, illetőleg alkothatnak kötelező szabályokat, ha a közgyűlésen a közgyűlés tagjainak legalább fele jelen van és a jelenlevő tagoknak legalább kétharmada a kötendő szerződéshez, illetve az alkotandó szabályokhoz hozzájárul. A munkaadó és munkásegyesületek által a munkaviszony általános feltételei iránt kötött szerző- fAst a felek az ipari, illetve keres- Udelmi bíróságnál, továbbá a szerzi ő felekre, illetőleg az azokhoz ta tozó szerződőtársakra nézve illetékes iparíeiügyeiőségeknél letenni tartoznak. 4 szerződés csakis közgyűlési határozattal mondható fel, melyhez a tagok telének hozzájárulása szükséges. Az egyesület az általa kötött szerződésből kifolyólag tagjai ellen támasztott pénzbeli követelésért egyetemlegesen szavatol. A felek a jogviták elintézését választott bíróságra is bizhalják. A kereskedelemügyi miniszter a munkaadó és munkásegyesületek által egymás között a munka általános feltételeinek szabályozása iránt kötött szerződéseknek azok részéről való megszegését, akikre e szerződéseknek kötelező hatályuk van, az illető szerződő egyesületek kívánságára rendeleti utón kihágásnak minősiti és ezek megtartására megíelelő pénzbüntetéseket állapíthat meg. Azuj törvény életbeléptetese előtt alakult egyesületek kötelesek e törvény életbeléptetésétől 3 hónap alatt alapszabályaikat módosítani és a felügyeletre elsőíokon illetékes hatóságnak bemutatni. Munkás kamarák. A munkás viszonyok fejlesztése és támogatása céljából a kereskedelmi és iparkamarák székhelyein munkás-kamarák létesittetnek. A munkás kamaiák kereskedelmi es ipari részből állanak. A kamara bel- és kültagjait mindazon alkalmazottak választják, kik 20-ik életévüket betöltötték es a KáiTmi’á tefüiéíéu eV ivtt r. mazásban állanak és kamarai illetéket fizetnek. Ipari szövetkezetek. A kereskedelemügyi miniszter a kisiparosok nyersanyagbssserső, termelő, raktár és árusítási, valamint minden más, a kisipart előmozdítani alkalmas szövetkezeteinek alakítását miniszteri biztosok utján mozdítja elő, kiknek feladatuk lesz a szövetkezetek alakítása kü- rül a kisiparosokat tájékoztatni es támogatni. Következtetések a jellemre. Társadalmi életünkben nagy szerep jut az úgynevezett rokon- és ellenszenvnek. Talán helyesen, talán nem Pillanatnyi behatás alatt Ítélünk. Néha magunk is érezzük Ítéletünk alaptalanságát, elhamarkodott voltát, de nem vagyunk képesek másképen érezni, másképen ítélni. Van azon az arcon valami, ami vonz, vagy van, ami taszít s mi minden meggondolás nélkül készek vagyunk ítélni. Talán később beismerjük, hogy csalódtunk, mégis oly nehezen mondunk le Ítéletünkről. Van-e valamelyes alapja ezen rokon- és ellenszenvünknek, más szóval, nyomot hagy-e a bűn az arcon, vagy — egész általánosságban ölelve fel a kérdést — jogos-e a külsőről következtetni a jellemre ? E kicsiségnek látszó, de mint látni fogjuk, nevezetes, sőt életbevágó kérdés felvetése Lombroso-nak, a turini fegyház nagyhirü orvosának nevéhez fűződik. Neve ma közismert, tételei pedig általános érdeküek. Szerinte minden gonosztevő elmebeteg, minden javithatlan gonosztevő degenerált embert és testi rendellenességekkel, abnormitásokkal van felruházva. Nézzük csak ezen utóbbi tételt. Az bizonyos, hogy minden lélek- müködés az agy közvetítésével történik. Fogadjuk el továbbá a tudományban dr Gall óta általánosságban elfogadott agy-localisatio elméletet, azaz tegyük fel, hogy bizonyos élettani és ieiki működések az agynak bizonyos pontján váltatnak ki. Ezek alapján megengedhetjük, hogy vala- mely gyakran, állandóan ismétlődő működés az agynak ama bizonyos pontján némi elváltozást idéz elő. Hogy ily elváltozás a testen bizonyos élettani működéseknél tényleg létrejöhet, az közismert dolog; nem szükséges másra utalni, mint p. o. arra, hogy bizonyos mozgások a csontok és izmok alakját megváltoztathatják. E példa eléggé megvilágítja, hogy ily megváltozások a testen lehetségesek. Példánk azonban még sem egészen találó, mert mig az izmok, csontok idomulása mozgás által, tehát fizikai erők hatására történik, az agyon állítólag beálló idomulásokat lelki, szellemi behatások idézik elő. De fogadjuk el egyelőre, hogy előidézik. Ha feltétlen bizonyossággal ismernék minden lelki működés agy-centrumát, talán az agy felületéről képesek is volnánk bizonyos következtetéseket vonni a jellemre. De először is a lelki működések agy- centrumának kérdése még eldöntetlen. Továbbá, ha mi az arcról a jellemre akarunk következtetni, azokat a bizonyos agyi elváltozásokat nekünk kívülről, nem pedig az agy felületéről kellene leolvasnunk. De még valamely különös arcvonásból az illető izom pontos elváltozását is igen nehezen lebet kimutatni ; még nehezebb az izmokból a koponyára, a koponyáról az agyra s végül az agyról a jellemre vonni következtetést. Mi pedig mindezen átmenetek nélkül, egyenesen az arcról akarjuk leolvasni a jellemet. Hisz a tudomány mai állása szerint lehetetlen egy arcról a koponya pontos alakját felismernünk, esetleg egy koponyáról az illető arcot csak megközelítőleg hűen rekonstruálnunk. Talán sokau azt hozzák fel ellenvetésül, hogy p o. nagy szónokok nmRéth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ftjinljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási fair?!se. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Exatiár és ffáéke legnag/obb Cíipőrakttra. Figyelmeztetés ! az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !
