Szamos, 1908. június (40. évfolyam, 46-52. szám)
1908-06-14 / 48. szám
XL, bfolya». Szatmár, 1908. június fe? H ívasárnap) 48. szám.. FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Bgén érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám áru 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG ée KIADÓHIVATAL: Fákóc2i-uicze 9. sz. Telefon: 107. AtcdecneSrü dijak Btatmárcc, ti lap fciadóbiTstalftb&e ftaatandők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kOzölteti-ek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyűlés. Á városi törvényhatósági bizottság junius hó 11-én délután i/i 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen névszerinti szavazással elfogadták a szentvéri állomás közelében levő városi faraktár kibővítése céljából megszerzett másfél hold terület adásvételi szerződését. Rendes közgyűlés. Nyomban utána kezdetét vette választással súlyosbított rendes közgyűlés, amelynek dús tárgy- sorozatából a következő fontosabb ügyeket emeljük ki. Polgármesteri jelentés. Dr. Vajay Károly polgármester jelentésében megemlékezik az uj közkórház építésére engedélyezett államsegélyről, a mérnöki hivatal újjászervezéséről, a kir. kath. főgimnázium épületének városi célra átvételéről, a kir. adóhivatal behelyezéséről és sok egyéb aktuális városi ügyről. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a főispán és a polgármester indítványára örömét fejezte ki dr. Boromissza Tibor püspök egészségi állapotának jobbra fordulása felett; Osváth Elemér biz. tag és Kíbb Áron ref. püspök elhalálozása alkalmából pedig az elhunytak emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és a gyászoló családoknak részvétét nyilvánította. Választás. A szatmárhegyi gör. kath. iel- készi állásra három pályázó közül a közgyűlés Básti László gencei gör. kath. lelkészt választotta meg 12 szavazat többséggel. A debreczeni egyetem. Debreczen városa küldöttséget meneszt a kormányhoz és a kép- viselöházhoz egyetem kérelmezése végett s felkérte városunkat is a csatlakozásra. Közgyűlés elhatározta, hogy a küldöttségben részt vesz s megbízta a polgármestert a deputáció szemezésével. Napirendről lekerült ügyek. A németii fordulós gazdálkodás és a Deák-téri felvételi-épület ügyében az ellentétes vélemények any- nyira kiélesedtek, hogy szinte megkönnyebbült a közgyűlés, midőn az első ügyben bartha Kálmán, a másodikban dr. Kelemen Samu halasztó indítványt tett, minek következtében a bizottság ezen tárgyakat a napirendről levette. Az iparos tanoneiskolai óradijak fölemelése. Az iparos tanoneiskolai közismereti tanítók 80 korona óradiját a közgyűlés 100 koronára fölemelte s a folyó évi többletet az előre nem látható kiadások terhére utalta, jövőre pedig alkalmas fedezetről gondoskodik. A 195,000 koronás kölcsön. A város uj kölcsönére nézve a közgyűlés elhatározta, hogy a mátészalkai vasúti hozzájárulás fedezetéül szolgáló kölcsönt a Wallon-alapból, az árva-tartalék- aiapbói és a szegény-alapból veszi lei s az alapok vagyonát képező értékpapírok kötményezés alóli feloldására a kormány engedélyét kikéri. Egyéb ügyek. A rendészeti szakbizottság néhány telekrendezési ügyben tett javaslatát a közgyűlés elfogadta; a hatósági átiratok közül a földadó reformja és a rendőrség államosítására vonatkozókat tudomásul vette, a többit pártoló fölirattal támogatni rendelte; végül a kért szabadságidőket engedélyezte. * Weisz Zoltán modem könyv-, zenemu- és papirkereskedését a Gfutjan-paioea SKiokhelyiségébeu, fényesen berendezve, megnyitotta! — Fogorvosi műtermem és lakásom a Lévay-palota emeletén, Hám János-utca 12. sz. alatt van, a kir. törvényszéki palotával szemben. BaJcesy, fogorvos. Kölcsön-könyvtár. Kazinczy-utca 16. sz. alatti üzletemben a magyar irodalom régi és legújabb jeles Íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. A kézműipari iziés fejlesztése. Egy nagyon helyes és szép terv. (A törvényhatósági bizottsági tagok figyelmébe ajánlva.) (L.) Egy ideálisan és modernül gondolkozó művészember: Papp Aurél, a helybeli kir. kath. főgimnázium rajztanára, egy kis brosúrát küldött be lapunk szerkesztőségéhez méltatás végett. Figyelemmel olvastuk át a kis müvet és abban annyi sok szép és helyes eszmét találtunk, amelynek keresztülvitelére és az azzal való érdemleges foglalkozásra felhívjuk városunk vezető-férfiainak figyelmét. Nem nagy anyagi áldozatról vao itten szó, nehogy már kezdetben visszarettenjenek az erre illetékes elbírálók, de annál inkább nagyobb ízlést, művészetet fejlesztő szellemi szükségletekről, melyekben, valljuk meg, városunk bizony, nagyon is gyönge lábon áll. A könyvecske szerzője mindjárt müve elején feltárja az okot, hogy mi adott ideális céljának keresztülvitelére impulzust és miért kéri különösen a város támogatását. Elmondja tapasztalatait a legutóbbi kézműipari kiállításon észleltekről, amidőn meggyőződött, hogy különösen városunk és környéke, ami a müipari ízlést illeti, bizony, nagyon hátra var. a mára- marosi, nagybányai, nem is említve a kalotaszegi stb. fejlett háziipartól. Eszmetöredékek. Jegyezte: Bodnár Gáspár. Ma nagy szokásban vau a mások gondolatait lejegyezni. Azután a lapokban is közük. Nagy férfiak mondásában mindig talál is az ember valami elmés gondolatot. Tehát szellemi értéket. Mint a gyémántdarab- uak minden szeme, aranynak, ezüstnek darabja értéket képvisel, úgy a nagy lelkeknek szikrája is becsilésünkre, elmélkedésünkre érdemes. * Nemhiuságos, nagy ravágyásra valló merész vállalkozás-e azonban, ha mi közönséges, vagy mint mondani szokás, „tucet-emberek“ szintén gondolkodunk. — Eszméket halászunk érzelmünk, lelkünk, szivünk sekélyebb medreiből legalább is a közpiacra jogcímet, gyöngyöket keresünk, halászunk ? S azokat kínálni is merészkedünk ? Lehetséges. * Egy azonban mindig megment az önvádtól. Mindig, valamennyiszer huszonötéves „firkász“ pályámon a nyilvánosság előtt meg akartam, vagy meg kellett jelennem, hogy sohasem kerestem a lármás népszerűséget. Sem a koszorús dicsőséget. Sikeremnek sem tartottam sohasem az úgynevezett színpadi sikereket. Babérkoszorúra sem vágyódtam, nem is kellett. Bár sokszor módomban volt volna. Még lábujjhegyre sem kellett volna emelkednem érte. Az én koszorúm mindig njra és újra megfrissült, ha kaptam olvasóközönségem füzéréből egy-egy levelet, amelyből kirezgett, hogy amit Írtam, azt megértették, azt lelkűk tartalmává tették. S az ilyen csendes népszerűséget boldogabban, sőt mélységesebb lólekzettel szívtam, mint élvezni látszanak a leg- lármásabb népszerűséget sokan. Azt, melyet — hej, — bizony legtöbbször Potemkin munkával váltanak meg. S ha utazásaim közben, az ország egyik, vagy másik szélen, talán a közepén, sohasem látott emberek rám szólnak: — Ön az ? ön irta ezt ? Ön a T. E. a M. F. szerkesztője? — Bizonnyal mondom, hogy elpirultam, mint a leány, kinek először mondják, hogy : „tetszik nekem.“ * Bizony igaz az, ha nem lenne beoltva lelkűnkbe a Teremtő kezétől a nemes öntudatnak, ennek az egyedüli igaz és ideális s még hálából legszebb jutalomnak nevezett megjutaimazás- nak, érzésnek szikrája, amely arra késztet, hogy a jót önmagáért, az igazat az igazságért, a munkát az emberiségért, a népért szeressük : rég elpusztult volna a társadalom. A versenyző emberek, a gomblyuk es méltóság után vágyó betegségekben szenvedő hadakozók egymást falnák fel, miként a fenevadak. * Néhai való Andrássy Gyula gróftól, a magyar genius egyik történeti bizonyságától kérdezték, hogy kit utál legjobban a történelemben ? — Se Bachot, se Haynaut, — mon dotta, — hanem azokat, kik meggör/üjRÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ^ H ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. — Szatmár és fidéke legnagyobb czipdraküra. %vff r> it fi Tf Ih r* n frr» ?r a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box készült legújabb divatu fekete es barna színű úri-, női- és gyermekbőrből cipők !
