Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)
1908-04-16 / 31. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL évfolyam. Szatmár, 1908- április U 16 (csütörtök) 31. szám. Előfizetési ár: Bgé$z év re 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákócíi utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmüon, ■ l*P kiadóhivatalabac fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Rákóczi ünnepe. „Exegi monumentum.“ Szatmár-Nómeti szab. kir. város törvényhatósága méltó emléket emelt II. Rákóczi Ferencz fejedelemnek, a szabadság eszményi hősének. Midőn az egész ország ünnepi mámorban úszott a megdicsőült fejedelem hamvainak hazai földre hozatala alkalmával, ezen felejthetetlen napok lelkes hangulatában Szatmár város törvényhatósága elhatározta, hogy a dicső fejedelem életnagyságu kópét megfesteti közgyűlési terme számára. Ez az elhatározás valóra vált s a Hegedűs László nagynevű festőművészünk ecsetje alól kikerült remek festményről vasárnap hullott le a lepel oly lélekemelő ünnepély keretében, melynél szebbet városunkban alig láttunk. Az ünnepély hangulatát semmisem jellemzi jobban, mint az, hogy semmi hivatalos színezete nem volt, jóllehet rendkívüli városi díszközgyűlésnek volt jelezve. Délelőtt 11 órára a közgyűlési terem megtelt előkelő szép közönséggel. A lepellel letakart Rákóczi-kép előtt elhelyezett emelvényen a zöld asztal körül dr. Ealussy Árpád főispán, dr. Vajay Károly polgármester, Osváth Elemér törvh. biz. tag, ünnepi szónok és Hegedűs László festőművész foglaltak helyet. Az emelvényen és az emelvény körül festői csoportban helyezkedtek el a fejedelmi hamvak hazahozatala alkalmával kiküldött törvényhatósági és polgársági diszbandérium tagjai. A közönség 'soraiban a városi biz. tagokon kívül ott voltak Pemp Antal, Kádár Ambrus praelatusok, Jékey Mór, Domahidy István, Szerdahelyi Ágoston s közéletünk számos előkelő tagja, úgymint az állami és magánhivatalok képviselői, a tanintézetek igazgatói s tanárai, Uray Gézáné, özv. Nagy Elekné, dr. Kelemen Sa- muné, Klein Yilmosné, Krassó Mik- sáné, Osváth Elemérné, dr. Hantz Jenönó úrnők a jótékony Nőegylet képviseletében stb. Megható volt a 48 as honvédek csoportja, kik testületileg jelentek meg zászló alatt s a Kossuth kép előtt foglaltak belyet. A disz-közgyűlést dr. Ealussy Árpád főispán a következő szavakkal nyitotta meg: „Legendás korszak, daliás idők emlékezetének szenteljük a mai napot. Ezeréves történelmünk legszebb és legnemesebb küzdelme tárul lel előttünk, amikor a magyar nemzet „Cum Deo pro patria et pro libertate“ „Istennel a hazáért és a szabadságért“ harcolt. Lelkünk elé tárul II. Rákóczi Ferencz nagy fejedelmünk nemes alakja, akinek a lelke a vallásos buzgósággal a haza és a szabadság iránti szeretettel forrt össze. Mindent, amit földi kincsnek nevezünk, a hazáért és a szabadságért áldozott fel. Nem maradt neki más, mint Istenbe vetett rendületlen hite és az a remény, hogy jön egy erősebb kor, mely az ő nagy munkáját folytatva vissza- »zerzi nemzetünk ősi szabadságát. Századokig pihent a Márványtenger partján . . . mig a nemzet erős elhatározása visszahozta őt nekünk, hogy ősei földjén folytassa örök álmait. . . Még élénk emlékezetünkben van a nemzet diadal-mámora, melylyel a szentelt hamvakat örök nyugvó helyére kisértük, még érezzük lelkűnkben az ihletet, mely a nagy fejedelem diadal-utján eltöltötte a lelkünket. — Ennek hatása alatt határozta el a nemes város törvényhatósága, hogy a nagy fejedelem arcképét közgyűlési termünkbe helyezi, hogy örök időkig előttünk álljon II. Rákóczi Ferencz nemes alakja, közöttünk éljen az ő szelleme, aki oly lángoló szívvel szerette hazáját. íme, itt áll a kép és leleplezésre vár. E hazaíias és ünnepélyes alkalomra városunk közgyűlési termébe összegyűlt törvényhatósági bizottság tagjait és az ünneplő közönséget hazaíias érzelemmel üdözlöm s midőn a díszközgyűlést megnyitom, átadom a szót az ünnepi szónoknak“. Ezután Osváth Elemér biz. tag tartotta meg ünnepi beszédét, mely a következő volt: Tisztelt Diszgyülés! „A nemzetek története azt bizonyítja, hogy legnagyobb küzdelmeiknek, élet-halál harcaiknak legelső indítéka az az őserö, melyet világszellem név alatt ismerünk ; valóságos keresztlevele ez egy alkotmányos érzelmű nép szabadságharcainak, életrevalóságának, ez ihleti, ez élteti s nincs olyan erő a világon, mely hatalmát vógkép meg tudná törni Időnként kitör az a koporsóból, a hova az emberi bűn és gonoszság fektette, elseper — kímélet nélkül — mindent, mi igaz útjában áll s vértengeren keresztül is érvényt szerez örök jogának. Küzdelme nemes, fölemelő, lelkesítő mert nem egyéni vélemények időhöz, térhez, szóval külső korlátokhoz kötött eredménye, hanem erő, élő és munkás őserö, mely ott, ahol szükség van reá, átalakul nemzeti aspirációvá, megdönthetien joggá s szent elhatározásokban, korszak- alkotó tettekben gazdagítja a nemzetek saját történetét. Azért kell a múlt nagy tényeinek, kimagasló ve- zérférfiainak emlékét fentartanunk, időnként megújítanunk, hogy az a szellem, mely őket revelálta, akár mint ősijog, akár mint a nemzeti dicsőség diadalmas előretörésének átöröklése az élőkben az élők által folyton éljen, hasson és éltessen; azért kell ünnepet szentelnünk emlékezetükre, mert az emlékezésben van ember és ember között a legerősebb összeköttetés az érzések és gondolatok, a lelkesedés és remény közösségében. Emlékezet és remény, más szavakkal: múlt és jövendő s csak annak a nemzetnek lehet jogos reménye, tehát jövője, melynek a múlt nagy tényei, nagy alakjai iránt emlékezete is vau. De hát ki az a nagy, a kinek emlékezete biztosíték egy nemzet jövendőjére nézve ? Az-e, aki az ész, a szellem erejével lép fel abba a magasba, a hova más ember csak szédelegve tekint ? Vagy talán az, ki emberszivekböl font ostorral pró- fi-tija megkorbácsolni az embersziva- ket s bennök a romlásnak indult világot ? Igen, ezek is lehetnek nagyok, csakhogy az ilyen nagyság előtt a félelem és rettegés, a bámulat és csudálkozás késztet tiszteletre ; a történelem eszményekké más nagyságokat tett, olyanokat, a kik ezt az általános világszellemet verejtékeikkel, véreikkel teszik sajátlagos ihletté, közérzéssé, a kik szellemi és erkölcsi magasságukban alányulnak a mindennapi életbe s abból az egyént magukhoz ragadják s benne ezt a világszellemet mint örök isteni igazságot átváltoztatják nemzeti köz- kinccsé, a szabadság és honszeretet közérzelmévé. Ezek az igazi nagyságok, mert azokat nemcsak az ész bámulja, hanem a szív is szereti; ezek az igazi nagyságok, mert-mint a költő mondja: „ő reájuk borulunk és örökre ott maradunk“. És a midőn az ö emlékezetüknek áldozunk, nem üres hiúságoknak, nem egyéni kicsinyes érdekeknek tömjénezünk, hanem ünnepeljük bennök azokat az örök igaz eszméket, melyek az ő nagyságukat alkotják s melyek ami kicsinységünket éreztetik, gyengeségeinket erősítik. Ámde ezeknek a vezérszellemeknek a milyen gazdag emléke épen olyan átkos végzete ; vérző lábakkal kell haladniok életutjokon s ha néha hóm lokukon koszorú diszlik is, de szívókét tövis tépdesi, a hálátlanság, a pártos irigység szúró tövisei. Azt mondják, hogy a regebeli hős önkezével szakította ki tüzes szivét kebeléből s azzal világított népének, mely azt később diadalmámorában összetiporta. Egy kiszakított fénylő szivet látok én is e percben, mint eszközt az Ur kezében, hogy világit) son a sötétben ; egy szivet látok mely ifjan, boldogan ellöki magától a császári kegy által biztosított hatalmi csillogást, kilép a küzdtérre, kitűzi a magyar szabadság megtépett zászlaját, élére áll a kuruc seregnek s azt győzelemről-győzelemre vezeti a császári ház fizetett zsoldosai ellen. Aztán látom, hogy ez a nagy szív miként sorvad a keserű számkivetésben : „A merre tenger zug, A merre a szél jár, S csillag lehanyatlik.“ És látom, hogy hitvány utódok miként tagadják meg s lökik ki emlékét nemzetének, hős seregének öntestéből s kiömlött véréből épített s megszentelt Pantheniából. S hallom a tárogató hangját. Előbb csendes moraj, de mindinkább riadva zugó kar, melynek hangja a honfi szivekbe nyilalik ; hallom a felébredt lelkiismeret szavát: adják vissza nekünk az élő testtel elrabolt szent hamvakat s látom a diadalmenetet, melyben egy egész nemzet vett részt, melyben a gyász könyei — a temetkezésben is — a lelkesedés köny- uyejvé változtak át ; a fájdalmat elnyomta az öröm s a múlt hálátlanságának ki-kitörő p naszszavát visszafojtotta a jövendő reménysége; látom a kassai dómban a szent sirt, mely kétszáz esztendő átkos közönyén s rut hálátlanságán keresztül is megbocsátásra hiv fel, hogy bocsássunk meg azoknak kik ellenünk akkorát vétettek és látom a nemzeti felbuzdulás szent alkotásait örök tanulságul, bogy a mely nemzet tisztelni tudja nagyjainak emlékét, „vau abban élni hit, jog, erő !“ Tisztelt törvényhatósági diszgyülés! Itt áll ellőttünk nemzetünk történelmének egyik vezéralakja, a „jóságos fejedelemnek“, II. Rákóczi Ferencnek arcképe reménységül a jövendőre, emlékezésül a jelenre. Emlékezzünk ! * A történelem a nagy alakok és tények legigazabb bírója azt mutatja, hogy a nemzetek életében épen úgy, mint a tenger szabályos hullámzásában apály és dagály egymást váltják fel. Apály az, a mikor az egyéni érdekek fölibe kerülnek a közérdeknek ; a mikor hatalmi túlkapás ver bilincsbe minden nemesebb törekvést, a testvéri szeretet helyébe a gyülöl- ség lép, a honfiak egymásközt ha- sonlanak meg a gyülölség miatt, melyet a bujtogatók 'hazudott rémképek és elérhetlen üdvök csábjaival élesztenek s ebben az ellenszenvben, ebben a gyülőlségben áll mindenütt a zsarnok uralom ereje. Dagály az, mikor az emberiség legszentebb eszméi ülnek diadalt az egyén hatalmi túlkapásai felett, nagy emberek, vezérszellemek ihletik a kort s ráütik arra az örök jogosnak, az örök igaznak bélyegét. így van ez minden nemzet történetében ; igy volt ez RÓth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannőnia' szálloda mellett. - Szatmár és vidéke legnagyobb czipMira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete es barna szinü úri-, női- és gyermek-eipők !
