Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)

1908-04-09 / 29. szám

29. szám. SZAMOS 3-ik oldal. Szövetségébe belép. Végül választ­mányi tagok választása történt meg a kővetkező eredménnyel: dr. Fekete Sámuel, dr. Vajay Károly, Mátray Lajos, Wallon Ede, Szabó Lajos, Da- róczy Endre, Veréozy Antal, id. Lit- teczky Endre, Bartha Kálmán, Pemp Antal (uj.) * A városi tisztviselők drágasági pótléka. A polgármester kedden dél­után bizalmas értekezletet hivott össze a drágasági pótlék megbeszélése végett. Az értekezlet erre az évre a fizetések 10 százalékát hozta javas­latba pótlékképen, mely április 1-től lenne utalandó. — Ez alamizsnának sok, pótlóknak alamizsna. A legtöbb hivatalnoknak annyi sem jut, mint amennyi drágasági pótlékot két év előtt a hivatalszolgáknak adtak. Az uj postapalota­Az uj postaépület ügyében tegnap volt ük a befejező tárgyalások. A vá­ros részéről dr. Vajay Károly pol­gármester és Erdélyi István főmér­nök, a minisztérium részéről Kolozs- vári Endre posta és távirda-igazgató és Birbauer István műszaki taná­csos, a nagyváradi posta és t. igazg. részéről Siket Trajáu igazgató vett részt, a tanácskozáson. A létrejött megállapodások szerint a város a mostani I. sz. postahivatal épületét 144 445 korona becsórtékben átveszi s ennek fejében a Szerdahelyi féle teleknek e célra átengedett részén felépiti a bemutatott terv és költség- vetés szerinti postaépületet, de nem egészen, hanem csak a Rákóczi-utca felőli főépületet, mert az állami költ­ségvetésre nincs rá fedezet s a kincs­tárnak csak a jelenlegi posta épület beesértéke áll rendelkezésére, ami­ből 50 000 korona a telekre esik s igy az építkezésre alig marad 100.000 korona. Ebből pedig az egész épít­kezés végre nem hajtható. A Szer­dahelyi-telken nyitandó uj utcára eső épület-szárny terve és költségvetése szintén kész, a további kiépítést azonban a kincstár csak a jövő évi állami költségvetés terhére foktat- hatja. A bemutaiott tervek szerint eme­lendő posta-épület a város szebb kö­zépületei közé fog tartozni. Mihelyt a miniszteri döntés a jelzett alapon leérkezik, a város közönsége is ab­ban a helyzetben lesz, hogy az elv­ben már elhatározott csereügyletet véglegesen lebonyolítsa s az épitke zés iránt intézkedhessék, miáltal úgy a város mint a kincstár szempontjá­ból a jói felfogott közérdek nyerne kielégítést. * A kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlése. A Szatmárné­meti Kerületi Munkásbiztosi tó Pénz­tár f. évi ápril hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését id. Litteczky Endre eluöklete alatt. A közgyűlés megjelent tagjai vita nélkül elfogad­ták, a felügyelő bizottság múlt évi zár­számadásáról készített mérleget s a szokásos felmentvónyt részére meg­adták. A jelentés szerint a taglétszám múlt óv december 31-én 3717 férfi és 226 nő, összesen 3943 volt. Összes kiadás a múlt évben 29428 kor. 71 fillér ebből gyógykezelési költségekre felmerült 24229 kor. 89 fill. Tiszta vagyon 11405 kor. 99 fill. Az igaz­gatóságba póttagul Szegedy Jánost választották be. A közgyűlés ezután véget ért. * Az Első gőztéglagyár vasárnap délelőtt tartotta Bartha Kálmán elnöklete alatt évi rendes közgyűlé­sét, mely alkalommal elfogadták a múlt évi mérleget és az igazgató­ságnak a felmentvényt megadták; az alapszabályok egy némely pontját módosították, majd pedig az igazga­tóságba uj tagokul Pusz Jánost és Röiter Mórt választották be. * A „Polgári Asztaltársaság“ f. hó 11-ón este a Pannónia éttermében törzsasztalánál nagy estélyt tart, me­lyen szokás szerint a m. kir. honvéd zenekar is közreműködik kiváló zene­számaival. * A monográfia ügyében kikül­dött bizottság dr. Yajay Károly el­nöklete alatt e hó 7-én ülést tartott, mely alkalommal a bizottság tagjai közül jelenvoltak: Dr. Fechtel Já­nos, Bagossy Bertalan, dr. Tanódy Endre, Ferency János, Ferencz Ágos­ton, Nyárády László, Erdélyi István és Léber Antal. Az ülésen Ferency János az iránt szólalt fel, hogy e budapesti szerkesztő bizottság Szat- már várostól formaliter elkobozott sok olyan férfiút, a kik mindig a városban éltek, itt működtek ; ezen férfiak életrajza, most belekerült el­kobzás utján a megye monográfiá­jába. A felszólalást tudomásul vette a bizottság és tiltakozásuknak adtak kifejezést az elkobzás ellen. A bizott­ság ezután elhatározta, hogy a mo­nográfia teljesen feldolgozott és kinyomtatott anyagát felülvizsgálat végett kiadja közművelődési szak­osztálynak. * A. von A. A múlt számunkban közöltük azt a levelet, melyet valami madridi balekkereső bűnszövetkezet intézett Heinrich Viktor építész pol­gártársunkhoz. — Szerkesztőségünk egyik tagjának alkalma volt látni Budapesten „Az Újság“ olvasó helyi­ségében ugyanennek a levélnek a pár­ját, ugyanazon kézírással aláirt szö­veget, amit egyik budapesti vállalko­zóhoz intézett „A. von A.“ spanyol szédelgő, ügy látszik, en gross csi­nálja a horgászást, gondolja: hátha ráakad valami aranyhalacska ! * A községi és körjegyzők nyug­dija. A községi és körjegyzők tudva- levüleg régóta sürgetik nyugdíjügyük országos rendezését. A belügyminisz­ter most annak megállapítása végett, hogy vájjon a jegyzői nyugdíjügy tervbe vett országos rendezése az államkincstár nagyobb megterhelése nélkül keresztülvihető-e és hogy ezen kérdés minden részletéről alapos tájé­kozást szerezhessen, kimeiitö jelen­tést kér a törvényhatóságoktól a jegyzői nyugdíjalapokról, a részesek számáról, koráról és általában azok fontosabb viszonyairól. * A kamarák az orsz. niunkás- betegsegélyző ellen. Általános elke­seredést szült országszerte kereskedő­ink és iparosaink körében az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbizto­sító pénztárnak legutóbbi körlevele, amelyben arról értesítette az összes kerületi és vállalati pénztárakat, hogy az 1907. évi XIX. t. c. 25. § ában átlagos napibórosztályok szerint fize­tendő 3 százlalékos biztosítási heti járulék hét napra szedendő, mert a biztositott tagoknak a segélye is hót napra jár. Különösen kiemelte a ne­vezett igazgatóság körlevelében, hogy a bérosztályba való sorozásnál az egy napi tényleges kereset szolgál alapul és ezt kell hétszer venni. Az igy nyert, összeg lesz azután a 3 százalé­kos heti járulóknak alapösszege. Az orsz. pénztári igazgatóságnak e hatá­rozata homlokegyenest ellenkezik a törvénnyel, mert a kereskedelmi mi­nisztérium, mely ezen uj törvénynek a szerzője, már régen (8C, 791. ex 1896. és 64,318/1899. K. M. R.) kije­lentette, hogy a betegsególyző pénz­tárak a tagjárulókokat általában véve a hétnek minden egyes napjára fel­számítani jogosítva nincsenek, mert a járulékoknak hét napra való számí­tása a pénztár jövedelmének szaporí­tására irányuló eszköz gyaránt a tör­vénnyel összhangban nem alkalmaz­ható. Ugyanezen minisztérium más helyen egész határozottsággal kije­lenti, hogy a járulékoknak a hét min­den egyes napján való felszámítása nem törvényes, mert abban az eset­ben, ha a járulékok a tényleg élve­zett bér, vagy a fentebb körvonalo- zott módon megállapított átlagos napi- bér, illetve bérosztályob alapján vet­tetnek ki, a járulékoknak a hetedik napra való számítása tulajdonkópen járulókszázaléknak ilyen kerülő utón való felemelése pedig meg nem en­gedhető. Mig tehát az ezen kérdések­nek megítélésére elsősorban hivatott minisztérium a járulékoknak ilyen kerülő utón való felemelését annak idején határozottan megbélyegezte, törvénytelennek és meg nem enged­hetnek nyilvánította, addig a beteg- segélyezési ügynek mostani gazdái egészen más utakon járnak, ameny- nyiben az orsz. pénztár körlevelében ilyen kerülő utón emeli fel a járulék- százalékokat. és a minisztériumot he­lyettesítő állami munkásbiztositó hi­vatal ezt hallgatagon tűri és mitsem tesz arra nézve, hogy ezen kézzel­fogható igazságtalanságot és törvény­telenséget megakadályoztassák. Hogy ez a jogellenes és igazságtalan hatá­rozat mily nagy mérvben károsítja az iparosokat és kereskedőket, azt szükségtelen számadatokkal kiszínezni, mert hiszen ez egy nagyon egyszerű számtani feladvány. Ezzel az ország iparosait és kereskedőit nagy mérv­ben károsító merénylettel szemben a hazai kamarák erélyes akciót indí­tottak és a kassai kamara már is fel­kérte az Országos Iparegyesületet, hogy a maga részéről is ezen kérdés­ben határozott állást foglaljon és úgy az egyesület, mint az ipartestületek központi bizottságában a kamarákkal együtt arra törekedjék, hogy a ren­delkezésére álló törvényes eszközök segítségével az iparosok és kereskedők érdekei megóvassauak. * Tánctanfolyam. Zelinger Adolf oki, táncmester f. hó 12-én hazaérke­zik és a Kossúth-kerti kioszkban tánctanfolyamát megnyitja. Beirat­kozni lehet Báthory-utca 36. sz. alatt. 6 A szép tavaszi napok beálltával én is igyekeztem üzletemet szép és di­vatos női kalapokkal gazdagítani és pedig az egész Magyarországon el­ismert Ladstätter P. és Fiai cég, valamint a budapesti és bécsi más elsőrangú divattermékből. A napokban érkeztek meg a legszebb újdonságok. Hogy a fenti állításomat bebizonyít­sam, tisztelettel fölkérem a Szatmár és vidéke t. hölgyközönségét, szeren­cséltessék üzletemet becses látogatá­saikkal és én ezen nagy szerencsét viszonozni fogom szolid és pontos ki­szolgálásommal. Maradok kiváló tiszte­lettel Barcsay Erzsébet divatárusnő Kazinczy-utea 6. * Mindenféle tkávé olcsóbb, sőt minden más árukat is áprijis hó 1-től jutányosaan vásárolhatunk a Néllina- fóle kávékereskedósben, Szatmáron, Kazinczy-utca 16. sz. Női kalapok. Özv. dr. Eng­länder Edéné külföldi bevásárlásairól visszaérkezett; üzletében a legújabb párisi modellek megtekinthetők. — Jutányos árak 1 (Báró Vécsey-ház.)-,Egy teljesen kifogástalan állapot­ban levő, 5 .számjegyes számozógép eladó lapunk kiadóhivatalában. Tere-fere. Kőszegi Sutyák Károly jubileuma, F. hó 10-én iutim, szinte családias jellegű ünnepségre készül a helybeli színész gárda. Szeretett pályatársuk a jó öreg Kőszegi Sutyák Károly 25 éves színészi jubileumát fogják illően megünnepelni. Ezen kitünte­tésben kifejezésre jut'az a meleg ba­ráti szeretet és tisztelet mellyel az öreget körülövezik, kit mondhatni az egész ország színész világa ismer. 25 éves pályáján, mint segódszinész, később mint egyik legkiválóbb kar- dallos végig járta az Ország összes sziniállomásait. Különösen ismert nagy mondásairól, melyeket virágos hangulatban szokott a fiatalabbaknak „beadni“. Meséli az öreg többek közt: Felgyűltem virágvasárnapján Pestre egy kicsit kipihenni magamat, hát amint a Kossuth Lajos-utcán sétálok találkozók Szemere Miklóssal. Meg­szólít: „Szervusz Sutyák I* — „Szervusz Micu“ mondok, Men­jünk a Nemzeti kaszinóba ott van Frici is (Podmaniczky báró). Felmentünk meséli az öreg tovább és ott volt Pista is (Tisza), kivel együtt leültünk huszonegyezni. Ját­szottunk reggelig és elnyertem tőle 50,000 forintot csupa 5 koronások­ban, mit beraktam a mellényzse­bembe. — Közbeszól egyik buzgó hallgató. — De hiszen nem voltak még Sutyák komám akkor 6 koronások ! Ne vedd észre ! Szól közbe az öreg flegmával és folytatja zavar­talanul tovább. — Reggel felé kitettem az arany­órámat és bemontam 6-ra a mestert. Még nyertem egy pár száz forintét. Azután felállottunk és kimentünk reggeli sétára, miközben betértünk egy snapsz-putikba, ón Pista, Micu meg Frici és ittunk reggelig. Persze 8 ra készen voltunk, nem maradt egy vasam se, én mondom azt, felséges Kőszegi Sutyák Károly csatacsillag, földieper. — De Sutyák! Hiszen nem lehet elsnapszozni 50,000 forintot 2 óra alatt. — Ne vedd észre kölyök ! • Egy alkalommal úgymond, az And- rásy-utcán sétáltam, felnézek egy harmadik emeletre, hát egy gyö- njförüszópséges grófné lobogtatja fe­lém selyem zsebkendőjét. — De Sutyák honnét tudod, hogy grófné volt ? — Rajta vót a ötágú korona a keszkenőjén. Megértettem mit akar és felmen­tem az emeletre. Nagyon megörven­dett és megkínált egy csésze theával, meg száraz kolbásszal. Javában csemegézünk mikor ko­pogtatnak és belép a gróf. Fogtam magam és kiléptem az ablakon. — De hiszen a harmadik emeleten voltál Sutyák ! — Ne vedd észre kölyök. És igy tovább. . . . Elleste: Liktj. 'eXs''eSS' Óh mért ragyog a nap? Egy bájos zenéjü keringő fog pár hót múlva a zenepiacra kerülni, mely bizonyára, ha nem is lesz éppen szenzációs, de, hogy igen kedveltté fogjválni, arról megvagyunk feltét­lenül győződve. f Sirolin Eskü n ttrigjtt fi ■ teitrtlyt, ■eftzto­tetf « MhSfétt, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdöbetepsögek, hurutok, szamár« köhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár ét orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen „itoehe“ vriiieti csom<»e»ÍAH, V. HnünsasB-Jkn Mnche & Ce. B&ael (Svá)*},

Next

/
Thumbnails
Contents