Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)

1908-02-09 / 12. szám

ahoz, hogy Mihálka kegyelmet kapott ?

Mit szóljak? felelte vállát vono- gatva, egy gajnak (keresztény) mindig szerencséje van.

A halálra Ítélt családja.

Reggel négy órakor a fogházőr egy megtört asszonyt és 3 kis gyermeket az elitéit családját bocsátotta be a siralomházba,

Leírhatatlan fájdalmas volt a jelenet, amidőn a gyermekek apjuk lábaihoz borultak. Nemsokára közeledett a kivégzés ideje.

Húsz felesége nem akart eltávozni, úgy, hogy erőszakkal cipelték el a börtönőrök.

A kivégzés.

Reggel 7 óra volt, fagyasztó j hideg reggel. Az utcán süvített a; szélvihar, a babonás emberek re-! megve mondták egymásnak :

— Akasztanak . . . ítéletidő van.j

ütvén csendőr állta el a tör-! vényszék bejáratát, hova csak mintegy 80 embert bocsátottak be.

Hat óra harminc perckor Balázs biró utasította a fogházfelügyelőt, hogy vezesse elő az elítéltet. Öt j perc múlva hat szuronyos fogházőr között megjelent Húsz Ábrahám. A talmudisták már feladták rá a halotti fehér ruhát.

Balázs biró mintegy 20 percig olvasta a dermesztő hidegben az ítéletet és a királyi döntést.

Az emberek visszafojtották lélek- zetüket, a feketébe öltözött hóhér némán állt pribékjeivel a bitó mellett.

Balázs biró remegő hangon mondotta Húsznak:

— Húsz Ábrahám ! Önnek tehát nincs kegyelem ezen a földön, forduljon szivében a gondviseléshez, amely nem fogja elhagyni.

A királyi ügyész ezután oda szólt a hóhérnak.

Végrehajtó közeg! Tegye meg kötelességét!

Ebben a pillanatban Hermann Ádám, az egyik hóhérsegéd Húszhoz lépett és kezét keresztbe tette. Báli Mihály zsineggel erősen ösz- szekötötte a kezet s a zsineget a két lábon keresztül huzva, a baltérdhez erősítette, úgy hogy az elitéit teste meggörbült. Azután rátette a hurkokat a lábra, a nyakra s pribékjeivel megragadva Husztot, az akasztófához vonszolta.

— Adonáj! Adonáj! — jajgatott az elitéit — köszönöm, az ítéletet, isten áldja meg a királyt, engem pedig hagyjon nyugodtan meghalnom, mert ártatlan vagyok !

A hurok a következő percben már a nyakán volt. A hóhérsegédek a csigába font kötéllel lefelé húzták a lábakat, Báli kifordította a fejét a nyakcsigolyából, egy-két borzalmas pillanat következett, a hóhér lecsukta az akasztott szemeit, feligazitotta leesett állát s egy zsebkendővel eltakarta arcát, hogy az arc vonaglása ne tegye még borzasztóbbá a jelenetet.

Három és fólperc múlva a hóhér jelentette az ügyésznek, hogy az ítéletet végre hajtotta.

Hét perccel ezután a törvény- széki orvosok megállapították, hogy a halál bekövetkezett. Félóra múlva levették a holttestet a bitóról s tiz órára orthodox zsidó rítussal eltemették.

.Szabadsajté' Szatmár 41