Szamos, 1907. december (39. évfolyam, 96-103. szám)

1907-12-05 / 97. szám

2-ik oldal SZAMOS 97. szám. lasztó határvonalat az szabja meg, hogy a jövedelsm szolgálati vi­szonyból származik-e, vagy nem. A szolgálati viszonyból íolyó illet­mények és ellátások ugyanis csak a jövedelemadóban adóznak, mig minden más haszonhajió foglalko­zás gazdasági eredménye az álta­lános kereseti adóban és az ezt kiegészítő jövedelemadóban kerül majd adó alá. Minthogy pedig a reform 600 koronás létminimumát úgy az általános kereseti adóban, mint a jövedelemadóban adózatla­nul hagy, az I. oszt. kereseti adó alanyai közöl ezután csak azok lesznek adókötelesekké, kiknek évi jövedelme a 600 koronát megha­ladja. Megszűnik a munkaadónak, a gazdának az alkalmazottja adó­jáért való szavatossága az egész vonalon. — Az 1875. évi XXIX. törvénynek annyi jogosult panaszra alkalmat szolgáltatott 11. §-a tehát, mely szerint a cselédek, továbbá a gyári, kereskedői és ipari segé­dek és segédmunkások keresetadó­ját a munkaadók kötelesek fizetni, jogukban állván a befizetett adó­nak az alkalmazottak béréből való levonása, — teljesen hatályát veszti. A IV. oszt. kereseti adót, mint ilyet eltörli a reform és a szolgá­lati viszonyból származó illetmé­nyeket az újonnan létesítendő jöve­delem adóba veszi át. Ezzel a 600 koronás létminimum adómentessé­gét a IV. oszt. kereseti adó alanya­ira is kiterjeszti. A reform a bányaadó nevét az adótörténetnek adja át, alanyait pe­dig két adónem, névszerint a nyil­vános számadásra kötelezett válla­latok kereseti adója és az általános kereseti adó közt osztja m*g, a szerint, amint a bányaművelést részvénytársaság, vagy magánvál­lalkozó folytatja. Az adóreform feltárt kettős alap- gondolatának valóra váltása érde­kében életképes hozadéki adóinkat megjavított alapjukban fentartja. — Ezek az adónemek : a földadó, a — No, hála Istennek, — mondta a betyár­A kántor nagyon alázatosan igye­kezett szólani: — Hejh, — sóhajtott, — tudom én, hogy haragszik reám. — Nem tagadom, — mondotta a betyár, — haragszom. Igaz. Ha még valami földhözragadt koldus lenne, nem szólanék, de mikor megvan a tisztességes kenyere, minek kivánko- zik az ón bőrömből ezer forintot ki­vasalni ? Nem helyös dolog az, kán­tor uram, akárhogy forgatjuk is. A kántor nem forgatta, hanem bűnbánóan helybenhagyta. — Bizony kántor uram, — folytatta a hires betyár, — ón megmondom az igazat, nem bánom, ha meg is őrről érte. Sohasem leszek ón az ur­nák jó embere. Ne is várja, kogy a kalapomat megemeljem előtte. Elme­het az országúton mellettem, meg sem látom. Ez a fenyegetés nem hatott lesúj­tóan a kántorra. Félóra múlva Elek István szabadjára eresztette a kántort. — Fogjon be, azután menjen haza Isten hiróvel. A kántor sietett a távozással, de Elek István még rendelkezett. Oda- szóit az egyik betyárnak : házadó, a tőkekamat és járadékadó, a keresetiadó, valamint a nyilvános számadásra kötelez ett vállalatok és egyesületek adója. A földadó bajainak orvo slása vé­gett a reform hat lényeges ujitást tartalmaz. Először is elrendeli, a művelési ágakban beállott állandó jellegű változásoknak a kataszteri munkálatokban való keresztülveze- tését ; mászodszor gondoskodik arról, hogy a művelési ágban a jövőben beálló változások a katesz- teri nyilvántartás tárgyai legyenek ; harmadszor lehetővé teszi a földek minőségi osztályának megállapitá- nál előfordult tévedések, illetve az elavult osztálybasorozások helyes­bítését ; negyedszer módot nyújt ott, ahol az feltétlenül szükséges, a tisztajövedelmi fokozatok kiigazí­tására ; ötödször 5 és fél ®/o-al mérsékli a földadó kulcsát; és vé­gül hatodszor a kontingentálását elejti. A magyar korona országainak 145 ezer helyisége közül kerek­számban mindössze száz esik álta­lános házbéradó alá. Ha azonban azt hinnők, hogy ez a száz hely­ség éppen az ipar, kereskedelem, a fényűző építkezést kereső jómód, a kényelemhez szokott társadalmi és értelmi előkelőség nagyobb né­pességű száz városa, úgy nagyon tévednénk az általános házbéradó teltételének előlegzett helyességében. Általános házbéradó alá tartoznak oly jelentéktelen községeink is, mint Árvaváralja, Frigyesfalva, Lucseny, Galánta, Bán, Királynida, Gönyő, Pusztafödémes, Kischüvény és Szentandrás. Ellenben hiányzanak az általános házbéradó alá tartozó helységek névsorából oly tekinté­lyes városok, mint Szeged, Debre- czen, Nyíregyháza, Szolnok, Kecs­kemét, Zomfeor, Baja, Újvidék, Nagybecskerek, Esztergom és Sza­badka. Főleg ezeknek, de a házadó más hibáinak kiküszöbölését is célozza a házadóról szóló törvény­— Hé, Laezi bátyám, kisórje el kend a gátig a kántor urat. Azután ügyeljen, hogy a legyek meg ne mar­ták szegényt. Ehun a harikás oätor! A többit az algyői kántor igy be­szélte el: — Alig fordult nehányat a kerék, nagyot pattant a karikás ostor. Ott éreztem a hegyét a bal lapockámon. A vén betyár úgy tett, mintha a legyeket hessegetné s mindig ugyan­azon helyre sördintett elvitázhatlan pontossággal. Ha gyorsabban hajtot­tam a lovakat, vesztemre történt, mert annál sűrűbben pattogott a ka­rikás s annál jobban éreztem a he­gyét. Utóbb már csak azért rimán- kodtam, hogy a jobb lapockámra is juttason valamit a karikásból, de a vén kötuivaló nem vette figyelemba — Soh’se cifrázzuk, kántor uram, igy jobban a kezemügyére esik ! — Rámhuzott vagy ötvenet, — mondta a kántor évek múlva, — de igy is örültem, hogy estére elevenen hazakerültem. Azóta eszemágában se volt betyárt fogni. Elek István nem is került kézre soha. Eltűnt misztikusan, mint a nép palladák mindannyi hőse . . . Zöldi Márton. javallat, melynek újításai a köret- kező pontokban foglalhatók össze : 1. a házbéradó kulcsait a leg­több helységre vonatkozólag mér­sékli és ezzel összefüggésben a gyógyfürdő helyeket enyhébb adó­zás alá vonja ; 2. fokozatos átmenetet látesit a házosztály adóról az általános ház­béradóra: a népesség számbavéte­lével és adókörzetek alakításával; s ezzel kapcsolatosan nagyobb teret enged ugyan az általános házbéradó érvényre jutásának, de egyúttal ennek behozatalára mora- toriumut ad; 3. a házosztáiyadó néhány té­telét enyhén fölfelé kikerekiti; 4. az időleges házadómentessé­get részben uj alapon szabályozza ; 5. házadókatasztert létesit; 6. a házadónak évenként való kivetését rendeli el, végül 7. a házbérjövedelem, vallomás beadását az eddiginél hatályosab­ban biztosítja. A tanácsból. Gyermekvédelem. A nagyszőlős! áll. gyermekmenhely megszüntetése következtében a bel­ügyminiszter gyermekvédelmi tekin­tetben városunkat a debreczeni áll. gyermekmenhely kerületébe osztotta be. Ez természetesen osak ideiglenes intézkedés, mert a kormánynak feltett szándéka, hogy városunkban gyermek- védelmi intézményeket létesit. S hogy ezeket nem most, — a nagyszőlősi menhely megszüntetésével egyidejűleg állította fel, annak oka, hogy az el­helyezés némi nehézségekbe ütközött s hogy a minősített gyermekek javító intézete céljára felajánlott jelenlegi közkórház, csak az uj kózház felépí­tése után szabadul fel jelenlegi ren­deltetése alól. Másfelől Raffy Pál, a gyermekvédelem országos felügyelője folytat tárgyalásokat a várossal 60 állami gondozásba vett csecsemőnek szoptató anyákkal együtt való elhe­lyezése s az anyáknak ipari foglal koztatása iránt. Ezen tárgyalások va lószinüleg eredményre is fognak ve­zetni s ezzel meg lesz vetve egy na­gyobb szabású állami gyermekmenhely alapja. A róm. kath. kántori állási betöltése. Udvarhelyi Pál nemrég elhalt rom. kath. kántor egy emberöltőn át szol­gálta egyházát s ma már alig van élő tanúja egykori kántorrá választásának. A városi tanács tehát kénytelen volt visszatérni a város és r.kath. egyház jogviszonyát szabályozó jogforrások* hoz, mielőtt az állás betöltése iránt rendelkezett. Ezek alapján dr. Antal Sándor tiszti főügyész azt javasolta, hogy a plébánia hivatal által meghir­detett pályázat utján az egyháztanács töltse be az állást s a választás ered menyét megerősítés és a kántori ja­vadalom utalása végett a városi ta­nácsnak jelentse be. Az avast erdő kitermelő vállalat biztosítéka. A délmagyarországi faipari és ki­viteli r. t. kérvényt adott be 100 000 korona óvadékának értékpapír kelyett jelzálogi biztosítéka iránt. A városi tanács a kérelmet gazdasági szakbi­zottsághoz tette át. A ruhaszállitát. A városi tanács 1908. évre Inglik József szabót bízta meg a rendőrség és szolgaszemélyzet ruházatának el­készítésével. Karácsony fára való csillogó díszek, szalon- ós habcukorkák, gyer­tyák és gyertyátartók nagyválaszték- ban kaphatók Szabó Géza fűszer­es esemegeüzletébeu (Kazinczy-u. 10.) Színház. Szombaton és vasárnap este „A kis trafikos leány “-t adták, Flers ós Cai- lavet francia irócégnek, a „Fecske­fészek“ és más sikerült operettek jó- nevü szerzőinek énekes bohóságát. Hogy milyen irányú darab ? Hát atféla jó disznóság. Kétszer annyit kacag benne az ember, mint amennyit a jegyéért fizet. Sióval sikerült dolog. Kár, hogy egy kissé vontatottan ment, nem pedig olyan pattogó friss elő­adásban amilyet a darab megkíván. — Komáromi Gizinek hálás szerep jutott, ki is használta s a hatás sem maradt el. A tapsnótát többször meg- ujráztatták. Rátkai ripacsdirektora mintaszerű volt. Kitűnő kvalitásairól ma is fényes tanúságot t.etu. Balázsi, Tihanyi, Takács M. és Tárnái a na­gyobb szerepekben, Vidor, Győri és Gyenis a kisebbekben teljes igyeke­zettel vitték a darabot. Persze a sze­repet is kellene tudni. Hogy ez ki­nek szól, nem írom ki, jól tudja azt az illető, jobbau, mint a szerepét — Arról is be kell számolnunk, hogy ezen az estén megismertük a társulat egyik agilis és szorgalmas tagját és messzehadható hangját, jó kiejtését nem lehet említés nélkül hagyni. Ta­lán sejtik : a súgóról beszélek. Vasárnap délután félhelyárakkal a „Csizmadia mint kisértet“ vígjáték került színre. Hétfőn „Vig özvegy“ zónában. — Kedden .Az ördög.“ — Szerdán a „Fátum“ ment. — A közönség szor­galmasan látogatja a színházat. Egyik este több ember van a színházban, mint a másikon. Krómernek nem le­het oka a panaszra, sőt ez a lelkes pártolás kötelességévé teszi, hogy nagy gondot fordítson az előadásokra ós igyekezzék mindenben kedvére tenni a jól fizető közönségnek, (nvl) Színházi műsor. Ma Csütörtökön .A kig trafikos leány.“ — Pénteken „Táncos regi­ment“ zóna. — Szombaton „Vieze admirális.“ Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőnk beszéde, 1907. dec. 1 ón a képvi-elöházban. T. kópviselőház ! (Halljuk ! Hall­juk!) A mikor a kormány kivételes helyzetben felhatalmazást kér a tör­vényhozástól arra, hogy az Ausztriá­val kötött kiegyezést óletbelóptesse ós a mikor ennek a kérdésnek épen az az oka, hogy ezek a javaslatok záros határidő alatt lehetőleg tető alá legyenek hozhatók, akkor a többség­hez tartozó párt képviselőjének szinte természetszerű kötelessége az, hogy felvesse a kérdést: Vájjon a helyzet­nek ebben az alakulásában helyes-e az, hogy ő részt kór magának a meg­indult vitából ? Én azonban azt tartom, hogy par­lamenti Ó3 politikai szempontokból egyaránt lehetetlen helyzet volna az, hogy, amikor napokon keresztül szen­vedelme* támadásokat intéznek ez ellen a törvényjavaslat ellen, ez a törvényjavaslat a párt részéről sem­miféle védelemben ne részesittessék ós a védelemnek ezt a feladatát ki­zárólag maga a kormány lássa el. De lehetetlennek tartom azt a parla­menti helyzetet is, hogy amikor na­pokon keresztül a legigazságtalanabb vádakkal illetik magát a függetlenségi pártot, akor ezek a vádak a párt ré­széről akár visszautasitatlanul, akár A BORPATAKI borviz kristálytiszta, baktériummentes, természetes savanyu ásvány­víz. kutkezelősége Nagybányán. — Főraktár Szatmáron : Klein Emánuel-nél. NAGY-BÁNYA gyöngye

Next

/
Thumbnails
Contents