Szamos, 1907. december (39. évfolyam, 96-103. szám)

1907-12-05 / 97. szám

XXXtX. évfolyam. Szafmár, 1907. ieosmber hé 5. (csftfftrtek) SZAMOS S7. szám. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG ée KIADÓHIVATAL: Rékóczy-ulcze 9. sz. Telefon: 107. fiEmdennemú dijak Sxetm&ion, a lap tiadóbivaleUbHii «.elende^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéitek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Az egyenes adók reformja. Irta Einer Kornél dr. egyetemi tanár. Egy egész adórendszert átlogó reíorm szükségképen mélyreható átalakulást idéz elő állami, közgaz­dasági és társadalmi életünk min­den rétegében, teljes összességében. Megszilárdítja, vagy elgyöngiti az államot, aszerint, amint képessé teszi egyre fokozódóbb feladatai­nak teljesítésére, avagy elvonja tőle az anyagi erőket, pártokat teremt és átalakit; megmozgatja az ingat­lanokat : a földet és az épületeket, megváltoztatja ezek tőke és for­galmi értékét és ezzel növeli, vagy csökkenti a magán- és közvagyont; a tőkék elhelyezését átalakítja; ki­hat az üzletek és vállalatok, nem­különben az összes foglalkozások jövedelmezőségére; befolyásolja a gazdasági élet minden vonatkozá­sát, a hitelviszonyokat, tőkét édes­get az országba, vagy elűz ismét; fejleszti az ipart, vagy megakasztja haladásában; döntőleg hat a ter­melési költségekre és a termékek árára, mindezekkel pedig a meg­élhetésre és a drágaság enyhítésére, vagy növelé»ére; megteremti egye­sek és egész társadalmi osztályok boldogulásának és életérdekeinek feltételeit, avagy lerombolja ezeket; megállítja az Amerikába induló hajókat, vagy pedig Cunard Line ügynökévé szegődik; leiidézi a te herkönnyités törekvését és harcát az egyesekben úgy, mint az érdek csoportokban és a különböző nép­rétegekben. Ez a bellum omnium contra omnes. így lesz az adóre­form ezernyi látható és még több láthatlan tényező és ok együtt hatásának, vagy tusájának ered­ménye. így esik az, gazdálkodó személyiségenkint, tehát fejenkint különböző megítélés alá. Az egyenes adók újjáalakításá­nak ismertetésénél a feladat nem lehet más, mint az, hogy a reform által teremtett idegen tájakon a becsületes vezető a megbízható Baedecker szerepét töltse be. Ha gondosan áttanulmányozzuk az adóreformot, tisztán láthatóvá válik az a két oszlop, melyeken a mü nyugszik. A kettős alapgondo­lat egyike elvi tartalommal bir és a reform valódi célját fejezi ki, a másika pedig gyakorlati jelentő­ségű és a keresztülvitelre vonat­kozik. A reform célja: arányos adóz­tatás elérése, oly adórendszer léte­sítésével, melyben minden adózó szolgáltatási képessége arányában, úgy járuljon az állami kiadások fedezéséhez, hogy az adó fizetése által mindenki a lehetőségig egyenlő áldozatot hozzon. A gyöngébbek védelme, az áldozatelmélet életre- hivása az a íeladat, melynek meg­oldását az adórendszer fejlődésének filozófiája korunkban világszerte megköveteli, és a változatlan ter­mészeti törvények erejével államról- államra megvalósítja. Az igazsá­gosság kiegyenlítő munkája kelti fel az adózók tömegében a meg­nyugvás érzetét, melynek elérése az államnak is érdeke. A nagy adó súlyos próbára teszi ugyan a polgári kötelességérzetet, de egy­magában nem szitja annyira az adórendszer berendezésével szem­ben az igazolt elégületlenséget, mint az aránytalanul elosztott adó­teher. A reiorm arányosságot akar teremteni, célja tehát megfelel a korszellem követelményének. Eb­ben domborodik ki szociálpolitikai jelentősége is, amennyiben ez utón is meg akarja előzni azokat a nagy társadalmi veszedelmeket és beteg­ségeket, amelyek, mint azt több államban látjuk, az államnak élet­rendjét támadják meg. Az adóreform gyakorlati jelen­tőségű, a másik alapgondolata a pénzügyi eredményre vonatkozik. E szerint a reíorm úgy valósítandó meg, hogy az egyenes adókból jelenleg származó bevételt, állambe­vételeink közt az egyenes adókat elszigetelten tekintve, a lehetőségig biztosítsa, sem többet, sem keve­sebbet. Az összes adózók együttes terhe tehát a mai maradjon, de igazságosabban elosztva. A több­letet visszaadja az állam adómen­tes létminimum összegének emelé­sével, a kevesebblet ellen hivatva van biztosítani az államkincstárt az általános kereseti adónak és a jövedelemadónak kontingentálása. A reform e második alapgondo­latából nyilvánvaló, hogy egyenes adóink újjáalakítása végeredményé­ben általános teherkönnyitést épen úgy nem akar létesíteni, mint álta­lános tehernövekedést sem. A re­form csupán tehereltolást jelent, a gyengébb váltakról az erősebbekre. A kifejtett kettős alapelv meg­valósítására a következő módon törekszik a reíorm : először, egyes igazságtalan adóink teljes eltörlésé­vel, illetve egyes adórészek eltá­volításával ; másodszor, életképes hozadéki adóink megtartásával és megjavításával; végül harmadszor, a tudományos elmélet követelmé­nyeinek és a gyakorlati élet viszo­nyainak megíelelő uj adónem be­hozatalával. Eltörli a reform: a családi tagok adóját az egész vonalon, a II. oszt. kereseti adót és az általános jöve­delmi pótadót; továbbá névleg tel­jesen, érdemileg részben az I. és a IV. oszt. kereseti adót, végül csak névleg a bányaadót. Az I. oszt. kereseti adó, mint külön önálló, nem fog ugyan lé­tezni és az adózóknak foglalko­zásuk szerint való kategorizálása, osztályozása is elesik, de az I. oszt. kereseti adónak adóerős ala­nyai bevonulnak részint az általá­nos kereseti adóba, részént csu­pán a jövedelemadóba. Az elvá­Rablóroraantika. (Folytatás.) Egy másik esetben a balladák hőse kevesebb lovagiasságot tanúsított. Az eset a martfűi csárdában, Hódmező­vásárhely és Szentes között játszó­dott le. Vásárcs nép tartózkodott a csárda udvarán, ittattak és etettek. Ott volt az algyői kántor is kocsistól-lovastól. ügy déltájban a felvidékről került kántor uram izgalmas meglepetésben részesült. Magas, vállas embert lát kilépni a konyhából, kezében nagy bográccsal. A magas, vállas ember Elek István volt, ki birka pörköltet készített s kivitte a világosra a bog­rácsot megbírálni, elég jó-e már a színe. A kántor ráismert a betyárra s tele torokkal ordítani kezdett: — Emberek, atyafiak, itt van Elek István füleljük le ! Ezer forint van a fejére tűzve. Senki se mozdult. A vásárosnép sokkal okosabb, semhogy betyárral kötözködjék, nem az ö doiga. Elek István visszament a konyhába s rá­tette a bográcsot a tűzhelyre. Meg is rotyogcatta néhányszor, csak azután került elő ismét a konyhából. Harsány hangon kiáltotta : — Hó, atyafiak! Mindenki ipar­kodjék izibe haza, mert baj lesz ! Az emberek szaladtak a szekerek­hez. — Csak az algyői kántor maradjon veszteg — parancsolta a betyár, mint valami óbester. Az algyői kántor, ki látta, hogy milyen megfélemlítő hatása van a betyár szavának a többiekre, maga is halálra rémült. A fogai is vacogtak, mikor tiz perc múlva egyedül maradt Elek Istvánnal és társaival, kik a söntósből kerültek elő, rémülten gon­dolt a következőkre: — Ur Isten mi lesz ! A hires betyár jó negyed óráig váratta, aztán megjelent a nagy bog­ráccsal a kezében, oda tette az asz­talra. — No kántor uram — mondotta — ha nem veti meg a szegény ember főztjét, hát velünk eszik — Tartom szerencsének, — rebegte az ijedt ember. Leült, az egyik betyár tányért tett eléje, Elek István pedig villát nyo­mott a markába és kiabálta : — Csak egyék kántor uram, van bőven, ha elfogy megint kerül. A boldogtalan kántor pedig alig tudott egy falatot lenyelni. — Nehezen csúszik ? — tudakolta Elek István. — Persze nem iszik. Ahun a kulacs. Felkapta a kulacsot s paraszt szo­kás szerint előbb maga ivott. — így, egészségére kántor uram! A kántor csak nagy erőlködéssel tudott nehány kortyot nyelni. Elek István beszédbe elegyedett vele. — Mondja csak kántor uram, régen van már Algyön ? — Most múlt három esztendeje. — Családja van-e ? — Van öt gyermekem. — Öt ? Elég. Különben tartsa meg őket az Isten ! — Köszönöm — rebegte a kántor. — Mondja csak kántor uram, mi­lyen sorsa van ott Algyőn ? — Hát élhetős. — Úgy ? Mög lehet élni ? — Mög. MM Rőtfa Simon nagyválasztéku cipőraktárát íjánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaxtira. MiÉálkftlIáfc az őszi ®s téli idényre megrendelt url, női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux bőrből kész fait ezipők a legdivatosabb kivitelben. ..

Next

/
Thumbnails
Contents