Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)

1907-10-10 / 81. szám

XXXIX. évfolyam. 81. Hám. o\ ____________________Szalmár, 1907. október hó 10. (csütörtök) / \ SZ AMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. « Előfizetési ár: Kjéss évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes száa ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utczs 8. sz. Telefon: 107. atindeenerna diiak Szaimarcn, a lap kiadóhivatalai»*« fts* tendőji HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányoeabb árban _______ Nv ilttér sora 20 fillér. O * Á Pénzszűke*) Különös jelenségnek tűnik fel az az ugrásszerű változás, ami a pénz- forgalom terén beállott. Csak nem rég boldog boldogtalannak kinál- gatták a kölcsönöket, ma pedig még protekcióval is nehezen lehet uj hitelhez jutni. Általános az a téves hit, hogy a politikai válság szülte egyedül a pénz válságot; én pedig ennek épen az ellenkezőjét vallom. Ausztria fel­használja a világ mostani általános pénzszűkét, amikor Magyarország nem fordulhat a külföldhöz uj hi­telért, felmondja a Magyarorszá­gon elhelyezett rengeteg tőke kö­veteléseit, tervszerűen visszadobja összes járadékainkat, záloglevelein­ket, egyszóval egy kíméletlen gaz­dasági harcot folytat, hogy ezáltal keresztülvihesse politikai téren a vám- és bankközösség fentartását és kicsikarhassa az Ausztria ré­szére való előnyös kiegyezést. Fővárosi bankjaink állották a harcot, visszavásárolták a felkínált járadékot és zálogleveleket, részben átvállalták az osztrák bankok fel­mondott hitelét is, de ezáltal ter­mészetszerűen nagyon megcsap­pant a belföldi pénzforgalom mely úgy is tulerősen igénybe lett véve a föld és házak abnormálisán ma­gas áremelkedésének hatása alatt s a ruházat s élelmiszerek drágulása által. Egy kívülről jövő gazdasági harc idézte elő ezt a rendkívüli pénz­szűkét, de tagadhatlanul része volt abban, vagy mondjuk, lehetővé tette azt az a körülmény különösen, hogy Éurópaszerte rohamos tem­póba fokozták a tömeggyártmányt minden téren, de elvontak tömér­dek pénzmennyiséget a Japán és oroszországi milliárdos, magas ka­matú kölcsönök is. Kicserélték tehát és visszadták nekünk a mi olcsóbb kamatot jövedelmező és máskor a külföldön jól elhelyezett értékpa­pírjainkat. Nem a mi gazdasági életünkben rejlik tehát a hiba, mert a hitel­életet szabályozó forgalmi eszkö­zök, vagyis a nemzetközi pénzpia­*) Mait számunkból közbejött aka­dályok miatt maradt ki e cikk. con levő pénzanyag el nem bírja azt a rekordos fokozást, amit szél­iében az egész világon, tehát ná­lunk is, tömeges tulprodukcióval és az értékár őrületes felhajtásával előidéztek. Szerintem tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a kiegyezési vál­ság megszűnésével vége szakad a pénzügyi feszültségnek. Tagadhatlan ugyan, hogy az Ausztria és Magyarország közti gazdasági harc elmérgesitette a helyzetet és az egyezség megkö­tésétől várható a túlfeszített ideges­ség megszűnése, amely a hitelezők bizalmatlanságát enyhítheti, érték­papírjaink kurzusa is bizonyára emelkedni fog, de a világszerte beállott pénzhiány, mely az agrár­országot (mivel csak egyszer ter­mel évenkint) érzékenyebben érinti, mint az iparüző államokat, erre a lokális kérdésre magára nem fogja kellő mértékben enyhíteni. így tehát nem múló bajról lehet szerintem szó és nem elég a baj okát, vagy mondjuk, okait ismerni s azokat szokásunk szerint károm­kodással letárgyalni, vagy apathi- kus nemtörődömséggel tétlenül tu­domásul venni, mert ha nem ren­dezzük az egész vonalon gazda­sági életünket a meglepetten jött uj, nyomasztó viszonyokhoz képest, akkor nemcsak pénzdrágulás és pénzszűkéről, hanem gazdasági válságról fog szólni a panasz. Hogy ezt kikerülhessük, vagy kellőleg enyhítsük, féket kell vetni minden gazdasági téren a befek­tetési terjeszkedésnek. Ez annyival is inkább keresztül vihető, mert úgy is telítve van gazdasági életünk minden ágazata kölcsönpénzzel, amelyből időről- időre való méltányos tőketörlesztés által a most nyomasztóan magas kamat terhén könnyit. Igen fontos feladat vár a közeli jövőben a pénzintézetekre, mert bármennyire megnehezedik műkö­désük a pénzszűke által, óvakod- niok kell egyik szélsőségből a má­sikba esni. A pénzbőség idejében gomba­módra nőttek az uj bankok s ezzel a hitelkinálás terén az egészégte- len verseny is, ha ez hiba volt, akkor, még ennél is végzetesebb hiba volna, ha most a hitelfeszült­ség folytán tulszigoru módon ke­zelnék a kihitelezés kíméletlen be­hajtását, hisz egyik bank sem lesz hajlandó a tőle elhódított adóst uj kölcsönnel ellátni, hogy az a hite­lezőjét kifizethesse. Minden bank­nak meg lesz a maga nehéz fel­adata, amely eminenter abból áll, hogy elsősorban saját adósait kí­mélje és különösen Szatmár város és közel vidékének a hitelforgalma ne szenvedjen tulszigoru behajtás folytán, hacsak nem azért, mert a hitel bontása közben gyengült, vagy kockázatos lett. Ha céltudatosan, de kíméletes módon lógják irányítani helyi pénz intézeteink a hitelviszonyokat, úgy, hogy még a pénzszűkében sem lesznek kénytelenek túl magas tör­lesztéseket követelni adósaiktól, akkor nemcsak hogy válságot nem fog okozni a most meglepetés- sztlüer beállott és tartósnak Ígér­kező pénzszűke a mi vidékünkön, hanem üdvösnek Ígérkezik tanul­ságképen gazdasági életünk jövő­beni lorgalmára. Szatmár, 1907. okt 4. Teitelbaum Herman. Költségelőirányzatunkhoz. Városunk háztartásának jövő évi költségelőirányzata tömör szám ko- lumnákban elöltünk áll. E közel másfél-milliós számhalma­zat, melynek hétfői közgyűlésünk adta m*g vál'oztatás nélkül a sanctiót, je­löli meg ama pénzügyi kereteket, melyekben a jövő óv városi gazdál­kodásának mozognia kell. Hogy mi­lyen eredménnyel fogja azt tenni, az még a jövö titka, mindazonáltal, ha az életre elmondhatta a költő, hogy ahhoz jó sors kell és semmi egyéb, úgy a város gazdasági életére mi is jó előre elmondhatjuk, hogy ahhoz is csak jó költségvetés kell és semmi egyéb Az általános nehéz gazdasági vi­szonyokat tekintve közköltségvetési előirányzatunkat egy kis optimizmus­sal még jónak, kedvezőuek is elmond­hatjuk, mert amellett, hogy meglehe­tős összeget fordituuk produktiv be­fektetési célokra, mint mátészalkai vasúti részvényekre, vízvezetékre, tő­késítésre s dacára, hogy az 1907. évi kiadási előirányzati összegnél az 1908. évi 116.635 kor. 12 fillérrel nagyobb, a községi közterhek hozzájárulási szá­zalékát sem kellett emelnünk, vagyis a fedezeti összeg emelkedése jóval, 50.000 koronával haladja meg a szük­ségleti összeget. E kedvező helyzetet azonban nem a községi adó alap emelkedése idézi elő (ez volna a legideálisabb állapot), hanem a mi kincses bányánk az erdő, a jó avasi erdő, melynél 10.000 kor. befektetési kiadással szemben 73.000 korona vau bevételre előirányozva. Ebből láthatjuk, hogy valami nagyon még sem bizhatjuk el magunkat, mert bizony mikor egyik évről a másikra a községi adóalap csak 5000 koroná­val szaporodik, ami csak 3300 kor. többlet bevételt jelent, nem tndom majd, ha az erdő megszűnik ily mér­tékben jövedelmezni, honnan fogjuk a hiányzó összeget a községi adó lé­nyeges emelése nélkül előteremteni ? ! Mostanában különben egy oly irány­zatot észlelünk törvényhatósági éle­tünkben, mely egy részről örvendetes, míg más részről némi korlátozást igé­nyelne. A közvagyon rohamos válto­zása nem nagyon biztató jelenség. Láttuk ezt a multbani erdő eladás­nál is, mikor, hiszen köztudomású, kissé elhirtelenkedték a dolgot Az iskolák, egyházak, de maga a nagy- közönség is újabb SGgélyek kérésével, a vízvezeték és csatornázás nagysza­bású munkálatainak türelmetlen sür­getésével (és talán nem is ok nélkül), amelyek egyrészt ugyan mindmeg­annyi előnyt jelentenek városunkra nézve, de más részről oly állandó és nagy terhet vonnak maguk után, mely- lyel szembén a kellő időbeli realitás­sal elbírált bevételi tételek arányban nincsenek. A különféle megadóztatási nemek a záróra dij behozatalával, melyre 1908-ra 4000 kor. bevétel van előirá­nyozva, azt hiszem végleg bezárultak. Ellenben nem egy kiadási tételt tud­nék felsorolni, mely a jövőben ijesztő mérvben meg fog növekedni. Ilyenek például az épületek fentartására for­dítandó összegek. — Ez évben közel 8000 koronát tesz ki az összeg, mely az idővel hatványozottan fog nőni. A tisztviselői fizetésrendezós oly annyira rettegett tengeri kígyója is biztosan meg fog érkezni. Az nem indokolás hogy hát hiszen most ren­deztük ! Mert ma igazán ott állunk az általános drágaság örve alatt mű­ködő szükségleti cikk árusokkal szem­ben, hogy a kis tisztviselő ráfizet a fizetés emelésére. Ugyanis emelik a fizetését (ha ugyan az az 500—1000 forint nagyzási hóbort nélkül annak nevezhető) 10 % kai, a mészáros, kereskedő és társai ezen a címen emelik 20- 25 %_hal az élelmicikkek árát. A szegény titsztviselő pedig ezek után kérjen bocsánatot, hogy egyáltalán élni bátorkodik. Az ez évi költségvetés 114,300 ko­ronát vesz fel ilyen óimén, a múlt évi Rótfa Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásáplási forrisí. Közvetlen a ,Pannónia1 szálloda mellett — Szatmár és vidéke legnagyobb eziptetíra. MÍAdü&tflkAIKftAlfe az őszi téli idényre megrendelt urit női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. — b-i.

Next

/
Thumbnails
Contents