Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1907-10-10 / 81. szám
XXXIX. évfolyam. 81. Hám. o\ ____________________Szalmár, 1907. október hó 10. (csütörtök) / \ SZ AMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. « Előfizetési ár: Kjéss évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes száa ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utczs 8. sz. Telefon: 107. atindeenerna diiak Szaimarcn, a lap kiadóhivatalai»*« fts* tendőji HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányoeabb árban _______ Nv ilttér sora 20 fillér. O * Á Pénzszűke*) Különös jelenségnek tűnik fel az az ugrásszerű változás, ami a pénz- forgalom terén beállott. Csak nem rég boldog boldogtalannak kinál- gatták a kölcsönöket, ma pedig még protekcióval is nehezen lehet uj hitelhez jutni. Általános az a téves hit, hogy a politikai válság szülte egyedül a pénz válságot; én pedig ennek épen az ellenkezőjét vallom. Ausztria felhasználja a világ mostani általános pénzszűkét, amikor Magyarország nem fordulhat a külföldhöz uj hitelért, felmondja a Magyarországon elhelyezett rengeteg tőke követeléseit, tervszerűen visszadobja összes járadékainkat, zálogleveleinket, egyszóval egy kíméletlen gazdasági harcot folytat, hogy ezáltal keresztülvihesse politikai téren a vám- és bankközösség fentartását és kicsikarhassa az Ausztria részére való előnyös kiegyezést. Fővárosi bankjaink állották a harcot, visszavásárolták a felkínált járadékot és zálogleveleket, részben átvállalták az osztrák bankok felmondott hitelét is, de ezáltal természetszerűen nagyon megcsappant a belföldi pénzforgalom mely úgy is tulerősen igénybe lett véve a föld és házak abnormálisán magas áremelkedésének hatása alatt s a ruházat s élelmiszerek drágulása által. Egy kívülről jövő gazdasági harc idézte elő ezt a rendkívüli pénzszűkét, de tagadhatlanul része volt abban, vagy mondjuk, lehetővé tette azt az a körülmény különösen, hogy Éurópaszerte rohamos tempóba fokozták a tömeggyártmányt minden téren, de elvontak tömérdek pénzmennyiséget a Japán és oroszországi milliárdos, magas kamatú kölcsönök is. Kicserélték tehát és visszadták nekünk a mi olcsóbb kamatot jövedelmező és máskor a külföldön jól elhelyezett értékpapírjainkat. Nem a mi gazdasági életünkben rejlik tehát a hiba, mert a hiteléletet szabályozó forgalmi eszközök, vagyis a nemzetközi pénzpia*) Mait számunkból közbejött akadályok miatt maradt ki e cikk. con levő pénzanyag el nem bírja azt a rekordos fokozást, amit széliében az egész világon, tehát nálunk is, tömeges tulprodukcióval és az értékár őrületes felhajtásával előidéztek. Szerintem tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a kiegyezési válság megszűnésével vége szakad a pénzügyi feszültségnek. Tagadhatlan ugyan, hogy az Ausztria és Magyarország közti gazdasági harc elmérgesitette a helyzetet és az egyezség megkötésétől várható a túlfeszített idegesség megszűnése, amely a hitelezők bizalmatlanságát enyhítheti, értékpapírjaink kurzusa is bizonyára emelkedni fog, de a világszerte beállott pénzhiány, mely az agrárországot (mivel csak egyszer termel évenkint) érzékenyebben érinti, mint az iparüző államokat, erre a lokális kérdésre magára nem fogja kellő mértékben enyhíteni. így tehát nem múló bajról lehet szerintem szó és nem elég a baj okát, vagy mondjuk, okait ismerni s azokat szokásunk szerint káromkodással letárgyalni, vagy apathi- kus nemtörődömséggel tétlenül tudomásul venni, mert ha nem rendezzük az egész vonalon gazdasági életünket a meglepetten jött uj, nyomasztó viszonyokhoz képest, akkor nemcsak pénzdrágulás és pénzszűkéről, hanem gazdasági válságról fog szólni a panasz. Hogy ezt kikerülhessük, vagy kellőleg enyhítsük, féket kell vetni minden gazdasági téren a befektetési terjeszkedésnek. Ez annyival is inkább keresztül vihető, mert úgy is telítve van gazdasági életünk minden ágazata kölcsönpénzzel, amelyből időről- időre való méltányos tőketörlesztés által a most nyomasztóan magas kamat terhén könnyit. Igen fontos feladat vár a közeli jövőben a pénzintézetekre, mert bármennyire megnehezedik működésük a pénzszűke által, óvakod- niok kell egyik szélsőségből a másikba esni. A pénzbőség idejében gombamódra nőttek az uj bankok s ezzel a hitelkinálás terén az egészégte- len verseny is, ha ez hiba volt, akkor, még ennél is végzetesebb hiba volna, ha most a hitelfeszültség folytán tulszigoru módon kezelnék a kihitelezés kíméletlen behajtását, hisz egyik bank sem lesz hajlandó a tőle elhódított adóst uj kölcsönnel ellátni, hogy az a hitelezőjét kifizethesse. Minden banknak meg lesz a maga nehéz feladata, amely eminenter abból áll, hogy elsősorban saját adósait kímélje és különösen Szatmár város és közel vidékének a hitelforgalma ne szenvedjen tulszigoru behajtás folytán, hacsak nem azért, mert a hitel bontása közben gyengült, vagy kockázatos lett. Ha céltudatosan, de kíméletes módon lógják irányítani helyi pénz intézeteink a hitelviszonyokat, úgy, hogy még a pénzszűkében sem lesznek kénytelenek túl magas törlesztéseket követelni adósaiktól, akkor nemcsak hogy válságot nem fog okozni a most meglepetés- sztlüer beállott és tartósnak Ígérkező pénzszűke a mi vidékünkön, hanem üdvösnek Ígérkezik tanulságképen gazdasági életünk jövőbeni lorgalmára. Szatmár, 1907. okt 4. Teitelbaum Herman. Költségelőirányzatunkhoz. Városunk háztartásának jövő évi költségelőirányzata tömör szám ko- lumnákban elöltünk áll. E közel másfél-milliós számhalmazat, melynek hétfői közgyűlésünk adta m*g vál'oztatás nélkül a sanctiót, jelöli meg ama pénzügyi kereteket, melyekben a jövő óv városi gazdálkodásának mozognia kell. Hogy milyen eredménnyel fogja azt tenni, az még a jövö titka, mindazonáltal, ha az életre elmondhatta a költő, hogy ahhoz jó sors kell és semmi egyéb, úgy a város gazdasági életére mi is jó előre elmondhatjuk, hogy ahhoz is csak jó költségvetés kell és semmi egyéb Az általános nehéz gazdasági viszonyokat tekintve közköltségvetési előirányzatunkat egy kis optimizmussal még jónak, kedvezőuek is elmondhatjuk, mert amellett, hogy meglehetős összeget fordituuk produktiv befektetési célokra, mint mátészalkai vasúti részvényekre, vízvezetékre, tőkésítésre s dacára, hogy az 1907. évi kiadási előirányzati összegnél az 1908. évi 116.635 kor. 12 fillérrel nagyobb, a községi közterhek hozzájárulási százalékát sem kellett emelnünk, vagyis a fedezeti összeg emelkedése jóval, 50.000 koronával haladja meg a szükségleti összeget. E kedvező helyzetet azonban nem a községi adó alap emelkedése idézi elő (ez volna a legideálisabb állapot), hanem a mi kincses bányánk az erdő, a jó avasi erdő, melynél 10.000 kor. befektetési kiadással szemben 73.000 korona vau bevételre előirányozva. Ebből láthatjuk, hogy valami nagyon még sem bizhatjuk el magunkat, mert bizony mikor egyik évről a másikra a községi adóalap csak 5000 koronával szaporodik, ami csak 3300 kor. többlet bevételt jelent, nem tndom majd, ha az erdő megszűnik ily mértékben jövedelmezni, honnan fogjuk a hiányzó összeget a községi adó lényeges emelése nélkül előteremteni ? ! Mostanában különben egy oly irányzatot észlelünk törvényhatósági életünkben, mely egy részről örvendetes, míg más részről némi korlátozást igényelne. A közvagyon rohamos változása nem nagyon biztató jelenség. Láttuk ezt a multbani erdő eladásnál is, mikor, hiszen köztudomású, kissé elhirtelenkedték a dolgot Az iskolák, egyházak, de maga a nagy- közönség is újabb SGgélyek kérésével, a vízvezeték és csatornázás nagyszabású munkálatainak türelmetlen sürgetésével (és talán nem is ok nélkül), amelyek egyrészt ugyan mindmegannyi előnyt jelentenek városunkra nézve, de más részről oly állandó és nagy terhet vonnak maguk után, mely- lyel szembén a kellő időbeli realitással elbírált bevételi tételek arányban nincsenek. A különféle megadóztatási nemek a záróra dij behozatalával, melyre 1908-ra 4000 kor. bevétel van előirányozva, azt hiszem végleg bezárultak. Ellenben nem egy kiadási tételt tudnék felsorolni, mely a jövőben ijesztő mérvben meg fog növekedni. Ilyenek például az épületek fentartására fordítandó összegek. — Ez évben közel 8000 koronát tesz ki az összeg, mely az idővel hatványozottan fog nőni. A tisztviselői fizetésrendezós oly annyira rettegett tengeri kígyója is biztosan meg fog érkezni. Az nem indokolás hogy hát hiszen most rendeztük ! Mert ma igazán ott állunk az általános drágaság örve alatt működő szükségleti cikk árusokkal szemben, hogy a kis tisztviselő ráfizet a fizetés emelésére. Ugyanis emelik a fizetését (ha ugyan az az 500—1000 forint nagyzási hóbort nélkül annak nevezhető) 10 % kai, a mészáros, kereskedő és társai ezen a címen emelik 20- 25 %_hal az élelmicikkek árát. A szegény titsztviselő pedig ezek után kérjen bocsánatot, hogy egyáltalán élni bátorkodik. Az ez évi költségvetés 114,300 koronát vesz fel ilyen óimén, a múlt évi Rótfa Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásáplási forrisí. Közvetlen a ,Pannónia1 szálloda mellett — Szatmár és vidéke legnagyobb eziptetíra. MÍAdü&tflkAIKftAlfe az őszi téli idényre megrendelt urit női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. — b-i.
