Szamos, 1907. április (39. évfolyam, 27-34. szám)

1907-04-04 / 27. szám

2-ík oldal. SZAMOS 27. szám. megnyilatkozásaira. Mintha látnám, hogy ez a húsvéti hit hogyan csúfol- tátik meg az emberi gyarlóságtól, vétkes könn3re)müségtől s a kináikozó alkalom csábitó ingerétől. — Mintha látnám, — bogy a durva ember kéz hogyan nyúl önmagába, — hogy erővel kitépje azt, ami erkölcs és élet s prédára dobja a hitvány önzésnek és durva érzékiségnek. Ám, nézzük ! Exempla docent. .. Csak épen a napokban foglalkoz­tunk lapunk hasábjain egy érdekes s minden izében megrázó lélektani prob­lémával, érthetetlen volt előttünk a vandalizmusnak az emberi akarat bes­tiális megnyilatkozásának az erkölcsi és vallási érzésekkel való hivalkodása. Mi megnyugszunk benne. Előttünk most egy másik eset, mely nem ana­log az előbbivel, bár eredményében hasonló következménnyel járt, halált vont maga után. Nagyszebenben az esküdtszék más­félévi fegyházra Ítélt egy 18 éves ötödik osztályos tanulót, ki megölte szállás és kosztadónéját, kivel két éven át — mint mondják — szerelmi benső viszonyban élt. Kést ragadott reá azért, mert ki dobta házából s szerelmi fészkében helyét egy másik­kal, nála kótszeresebben meglettebb korú férfival pótolta. Álljunk meg e kérdésnél, — hallgassuk meg kissé a húsvéti diadalra jövő visszhangot, mely fenhangon figyelmeztet a csá­bitó alkalmakkal szemben tanúsított végtelen s végzetteljes gyengesége­inkre és arra a szomorú tényre, mely oly gyakran ismétlődik, hogy a fejlődő és legszebb korú gyermek-ifjak és férfiak az erkölcsi ellenállási erő hiá­nyában önmaguk teszik magukat élve halottá. — Az ilyen halottra nézve pedig, — alig ha van fel­támadás! — lm ebből az esetből az egyik tanulság a mi különben egyál­talán nem meglepő, nem is ritka, hogy : hűtlenségre sohasem elég öreg az asszony. Nem a pessimizmus adja ajkimra e szavakat, nem is a magam által önmagámra oktrojálandó erkölcs- birói ítélkezni akarás, csak az a tény, a mely most előttem áll, a melyből következtetni s a polgári büntetötör- vénykönyv paragrafusaitól eltérve sensitiv ítéletet, jobban mondva ta­nulságot kívánok levonni. Egy 50 en jóval túl levő korú asz- szony csábitó kísértéseivel magához tudott kötni egy 16—18 éves gyer­mek-ifjút, meg tudta mételyezni az ifjúi tiszta érzés ártatlanságát s ezt az ártatlanságot kiaknázta, kiszipo­fordult tekintete, csak átsiklott felet tem s rám sem mosolygott mint más­kor. így töltve napjaimat, egyszer csak azzal a hírrel lepett meg bátyám, hogy néhány nap múlva utazunk, elvisz messze, gimnáziumba, német szóra. Első pillanatra elfogott a gyer­mekes öröm, hogy végre megyek messze, de bizony, hogy hová és mi­ért, nem igen tudtam magamnak meg­magyarázni, bár váltig mondották, hogy ott majd tanulni kell sokat s annak én hasznát veszem ! Éljött az indulás napja, egy ködös, őszi reggelen kocsiba ültünk bátyám­mal s miután már ruhaneműimet jó előre elküldték, csak egy kis kézi táskával elrobogtunk a legközelebbi állomásra. Ketten foglaltunk helyet egy kis fülkében. Rém unalmas a hosszú utazás várt reánk. Az alföld siktájait elhagyva, szürke hegyek lyozta úgy, hogy a fejlődésre hiva tott és rendelt férfias eiköteleztetóst erkölcsileg is valósággal megbénította s azután egész könnyű szerrel adott túl rajta s másnak kínálta fel sze relmét. Kousseaut mégóvta egykoron a fia­talkori szerelmi tulcsapongásoktó! Madame de Warrens ; ifjúi perverzi­tásait tudta mérsékelni a női báj fi­gyelmeztető, ártatlan kedvességeivel; ezt a szerencsétlen gyermekifjut ép azok a kezek vezették be a paradi­csomi misztériumokba, amelyeknek ápoló gondjaira volt bízva; épen azok a kezek verték ki onnan, ame­lyek oda vezették s amelyek alkal­mat nyújtottak neki az élet kinái­kozó élveinek és örömeinek teljes kiaknázására. Ám beszélhetnek itt a modern pae- dagogusok erkölcsi züllöttségről, a psychologusok perverz fejlődéséről, előttem egy nyílt kérdés áll, melyre mindenütt keresem a választ s okos­kodásaim mindig csak oda vezetnek, ahol őszintén tudom sajnálni a ter­mészetnek ez érthetetlen megnyilat­kozását. Letet-e szerelemnek nevezni egy 16 éves gyermek vonzalmát egy idegen 55 éves asszony iránt? Le het-e ösztönnek is mondani azt a ragaszkodást, mely olyan motívumo­kon épült fel, melyek a természetes ész okoskodását ki nem állják, ame lyek akkor, amikor épen hivatva van­nak erkölcsi öntudatra ébreszteni a józan gondolkodás, az életre hivatás mozgató erőit, megbénítják azokat, meghazudtolják az emberi nemesebb természetet, kést adnak a boldogságra és boldogitásra hivatott kezekbe s ölni kósztik az akaratot, mely még beszámítható tettben sohasem nyil­vánult ? Ha meglett korú férfi teszi ezt, könnyebben megtaláljuk az okot akár erkölcsi enervációjában, akár lelki aberrációjában, de ebben a kor­ban tisztán csak feltevésekre vagyunk utalva. Ne keressük az okot a neve­lés fogyatékosságában, hiszen elkép­zelhetetlen. hogy ne részesült volna ő is, mint annyi sok más az erköl- csiség azon alap princípiumaiban, melyek hivatva vannak a társada­lomnak embert nevelni; ne keressük az okot a szerelemben, az ösztönben, melyeknek jóformán még idejük sem volt a maguk jogát a jövendő embe­rétől megkövetelni, vagy annál meg­torolni ; ne keressük talán még a megélhetés nehézségeiben sem, ame­lyeknek esetleg ki lett volna téve. Sokkal tökbet, sokkal mélyebbre ható közé jutottunk prüszkölő masinánkkal. Éu a vidék szemlélésében voltam el­merülve, mig bátyám egyik szeglet­ben összehúzva magát szundikált. Megérkeztem uj otthonomba. Egy öreg, sovány német anyóka fogadott bennünket. Nagyon szives volt, lega­lább is ezt gyanítottam nagy sürgés­forgásából, de biz egyetlen szavát sem értettem. Nehány napig ott ma­radt velem bátyám. Naphosszat jár­tuk a kis felvidéki várost s Imre bátyám magyarázta egy más neveze­tességeit. Á sok újság, érdekesség annyira lekötötték figyelmemet, hogy jóformán eszembe sem jutotttk ez idő alatt az otthon maradottak. Hanem mikor bátyám elutazott s magamra maradtam, akkor keserves napjaim következtek. Folyt. köv. okot keressünk itt. A testiségnek egy olyan fejlődési motívumát, 'melytől a lélek beavatkozása mesteséges utón távol t&rtatik, mely a pillanat hatása alatt csinálja meg az életnek igazi tragédiáját., mely a férfinál az erkölcs és a polgári büntetőtörvény szem­pontjából mérlegelendő, a gyermek- ifjúnál a kárhozatos alkalomnak a fejlődő lólekre gyakorolt megnómitó, megbénító erőszakos hatalmi beavat­kozása szempontjából búálandó el És itt van a nyílt kérdés, hogy ez a természetes fejlődésbe való ilyen erőszakos beavatkozás az adott kö­rülmények, a kináikozó alkalmak ál­tal előidézett helyzetekben a fejlődő lélek rovására tudható-e be erkölcsi­leg, vagy csak polgári büutetést von­hat maga után ? Vájjon a feministáknak van-e iga­zuk, kik mesterséges utón avatkoz­nak bele a természetes fejlődés me­netébe s előzetes kísérletezési alka­lom nyújtással vélik ellenállhatatlanná tenni az erkölcsi érzéket, vagy azok­nak, akik az életre bízzák a tapasz­talatok szerzését? Az idő, azt szok­ták mondani, mindent meghoz. Vajha erre a kérdésre is mihamarább meg­hozná a megnyugtató feleletet. Ad­dig pedig sajnáljuk ezt a szerencsét len gyermekifjut, ki élve temette el önmagát, vagy jobban mondva, akit élve temetett el a korai testi fejlő­dés, az élet tragédiájának legfőbb tényezője, a csábitón kináikozó s eredményében kárhozatos alkalom. SZÍNHÁZ. Vasárnap az uj társulat bemutat­kozó előadásaképen délután a „Gül Baba,“ este a „Piros bugyeláris“ ke­rült sziure. Gül-Babában nem igen volt alkalmunk megismerni az uj erő­ket, annyit azonban konstatálhatunk, hogy az összjátók gyengébb volt az eddigieknél, mely körűimén}' első előadásnál különben teljesen érthető. A karszemélyzet kiegészítésre szorul. A Piros bugyeláris esti előadásán is meglátszott a pongyolaság. A nép­színmű énekesnő szerepköre nincsen betöltve s igy Komáromi jeleskedett benne. — Ä baritonistáról nem mond hatunk Ítéletet, mert látható indis- posicióval küzdött, sőt hétfőre telje­sen berekedt, úgy, hogy a bemutat kozására jelzett Hajdúk hadnagya el is maradt s helyette „János vitéz“ ment úgy, ahogy. Kedden az uj drámai erők bemu­tató előadásául Sudermau ,,Otthon‘‘-a került sziure kifogástalan jó előadás­ban, gondos betanulással. A kevés, de intelligens közönség nem is fukar­kodott az elismerés jeleivel s több­ször a lámpák elé szólította Verő Jankát, Kiss Miklóst. Verő Janka, kit már a vasgyárosbeli bemutatko­zásából ismerünk, e szerepében sok­kal jobban megnyerte tetszésünket. Erős drámai vénája e szerepben in­kább érvényesülhetett és ha némely- kori hibás szókiejtósétől eltekintünk, úgy akkor alakítását kifogástalannak mondhatjuk. Kiss M. Hefterning lel­kész szerepében dicséretre méltó ami- bitioval játszott s egy pár igen szé­pen sikerült jelenete volt. Szeretnők is, ha a direktor meghagyná őt egy szerepkörben, mert erősen hisszük, hogy Kisstöl akkor még sok szép dolgot láthatunk. Balázsi Schwarz ezredes szerepében erőteljes alakítást nyujtottt. Úgy látszik, a Psterdi he­lyét jól be fogja tölteni. Jók voltak kisebb szerepeikben Audai, Cserónyi HÍRROVAT. Előfizetőinkhez! — Az évnegyed végével tisz­telettel felkérjük mindazokat, kik a lap dijával hátralékba vannak, az esedékes összeget beküldeni, illetve előfizetni sziveskedjenek. A „Szamos“ kiadóhivatala. * Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter dr. Szűcs Lajos albirót járásbiróvá, Nusser Dezső albirót bíróvá nevezte ki. * Kinevezés. A m. kir. pénzügy­miniszter Horváth Géza helybeli la­kost a m. kir. dohányjövedókhez se- gólydijas gyakornokká nevezte ki. * Esküvő. Dr. Veréczy Ernő ügy­véd, lapunk főmunkatársa e hó 6-án délután esküszik örök hűséget Ko­vács Leó ny. honvéd ezredes és neje Kapussy Emma urhölgy kedves leá­nyának Margit kisasszonynak. A pol­gári házasságot ezúttal maga a pol­gármester dr Vajay Károly végzi. * Eljegyzés. Dr. Veverán György ügyvéd Szilágysomlyóról, eljegyezte dr. Veréczy Antal táblabiró bájos le­ányát Margitot. * Pályázat a szatmárhegyi ref. lelkészi állásra. A szatmárhegyi harmadosztályú ref. lelkészi állásra a pályázat meg van hirdetve. Az állo­más f. évi juüus 1-én foglalandó el. A kérvények Széli György esperes­hez Avasujváros, ápril 27-ig külden­dők be. * Április 13. A Szanatórium javára rendezendő színházi műkedvelői elő­adás műsora már ismeretes. Kiemel­tük gazdag tartalmát. — Az előadás impozáns és fényes lesz. Helyek már csak a földszinten kaphatók, de itt is folyik az előjegyzés. Azért a jegyek haladók nélkül való vásárlása ajánla­tos. A „Nyár felvonulását“ (élőkép) Hollósy kitűnő hirü fényképészünk, finom ízléssel és művészi ügyességgel rendezi. A táncokat pedig Zelinger Adolf táncmester tanítja be. * Államsegély. A protestáns fel­sőbb leányiskola államsegélyt nyert, mely szerint a tanítónők fizetését az állam 2000 koronára kiegészítette és 460 korona lakbért adott. * Gyógyszertár vétel. Tabajdy György gyógyszerész, városunk fia, a napokban Nagykőrösön a Törölj Márton reáljogu gyógyszertárát meg­vásárolta. * Kiviteli cégek figyelmébe. A crajovai konzulátus táviratilag jelenti, hogy az oda szóló megrendeléseket ajánlatos lesz visszatartani s az útban levő küldeményeket feltartóztatni. * Nyilatkozat. A „Szafcmár“ folyó évi 13-ik számában „Békéltető tár­gyalások“ címen a következő hirt hozza: „Köztudomású, hogy a hely­beli ópitö vállalkozók, szobafestők, ácsok és kőmivesek az összes munká­sokat e hó 2S-tő! kizárták. Mint most értesülünk békéltető bizottság lett kiküldve, úgy a munkások, mint a munkaadók részéről, amely a napok­ban meg is kezdi a tárgyalásokat.“ Nem tudjuk megérteni azt, hogy a „Szatmár“ honnan veszi az ilyen alap nélkül való híreit, mert Szatmáron munkászárlatról eddig még szó sem volt. Minden dolgozni szerető tisztes­séges munkás munkába állhat bármely ópitö iparágon. — Az épitőmunkások szövetsége csak azért alakult, mert MIT IGYUNK? mliai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy égészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. forrást, ha gyomor-, bél- s légcsöhurufíól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be- forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkimél- tettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen sénsavval telitett víznél, sőt a . _ , . . . szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztelek, |\0ClV©lt U 0 P VIZ ! ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszertizletben és elsőrangú vendéglőbén.

Next

/
Thumbnails
Contents