Szamos, 1907. február (39. évfolyam, 10-17. szám)
1907-02-07 / 11. szám
XXXIX. évfolyam. Szatnár, 1907. február hó 7. (csálörfök) 11. szám. SZAMOS. POLITIKAI. SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. MEGJELENIK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Zgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kíadóhiv&iaiatmn ÍÍAttentioA HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á szatmári építőiparosok szervezkedése. A múlt számunkban emlékeztünk meg a legutóbb Budapesten megtartott országos építőipari gyűlésről és ennek kapcsán a munkaadók szervezkedéséről. Most ismét egy uj mozzanatról kell beszámolnunk, t. i. a helybeli építőiparosok egyesüléséről. A Budapesten megalakult „Országos építőiparosok szövetkezete“ hívta lel városunk önálló munkaadóit, hogy csatlakozzanak az országos mozgalomhoz. Alakítsák meg a helyi egyesületet. A gyűlés lefolyása. Szombat délután, február 2-án legalább is 150 —200 önálló iparos, építész jött össze a városháza nagy tanácstermében, úgy, hogy annak minden talpalatnyi helyét betöltötték. A mozgalom lelkes megindítója, Veszelovszky Béla építész, szólalt fel először, üdvözölve a megjelenteket, majd áttért a szervezkedés fontosságára, a munkások visszaéléseire, ezek orvoslására, különösen hangsúlyozva a békés megoldást, majd ismertette a budapesti építőiparosok nagy szakértelemmel és alapossággal kidolgozott alapszabályait. Felolvasta ennek pontjait és a fontosabbaknál alaposan ismertette azokat. Különösen hangsúlyozta az alapszabályok legfontosabb részét, a munkaközvetítést, mely szerint az egyesület (központ) illetve annak tagjai csakis oly munkásokat ad iletőleg olyanokkal dolgoztat, kiket a központ közvetít. Bz által ki akarja venni a munkásokat a szakegyesületből, illetve (elmenteni minden tehertől, amit az reájuk ró. Olyan munkabéreket állapit meg, melyeknél jobbat a munkásoknak a jelen körülmények között adni nem lehet, de megköveteli, hogy azért munkát is nyújtsanak. Mun- kásközvetitésért semmi dijat fel nem szímit. Szervezett munkaadó csakis az egyesület által közvetített munkás sál dolgoztathat, valamint az építő mesterek, vállalkozók szintén csak szervezett munkaadókkal állanak összeköttetésbe, Megemlékezett még a tagdijakról, amelyek oly csekélyek, hogy mondhatni semmi terhet a tagokra nem rónak. Majd beszéde végén felhívta a jelenlevőket, mondják ki egyhangúlag az egyesületet megalakuljak. Hosszú hallgatás. Erre hosszú, mély csend következett. Egy lélek sem szólalt fel. Miután senki sem szólalt lel, az előadó megalakuljak nyilvánítja az egyesületet. , Erre azonban már mozgás támadt és csakhamar kisült, hogy aggodalmak merültek fel és amint különben egész helyesen Katona Imre megjegyezte, minden iparosnak előzetesen jó volna tanulmányoznia az alapszabály pontjait, hogy azokkal tisztában legyen, miután a felolvasás után, úgy hiszi, nem mindnyájan vannak tisztában a kötelességekkel és jogokkal, melyek az egyesülésből háramlanak. Bakkay Géza hasonló értelemben szólalt fel, maga részéről azonban szívesen hozzájárul a megalakuláshoz. Veszelovszky előadó bejelenti, hogy arra most nincs idő és szükség sem, hogy külön-külön az alapszabály tanulmányoztassék, miután f. hó 15-ig meg kell alakulni és képviselőt kell küldeni az országos egyesületbe és az alapszabály úgy van összeállítva, hogy abban föltétlenül megbízhatnak. Heinrich Viktor a tartózkodást, illetve a megalakulástól való egyértelmű huzódozást arra magyarázza, hogy talán a tehertől félnek; megnyugtatja az egybegyűlteket, hogy az rendkívül csekély s hogy az alapszabályok, munkabérek a helyi viszonyokhoz mérten fognak megállapittatni. Majd Ferencz Gusztáv tanácsjegyző intézett megnyugtató szavakat az egybegyűltekhez, mig végre a gyűlés egyhangúlag kimondotta a megalakulást. Belső szervezkedés. Ezután egyhangúlag elnökül Heinrich Viktort, alelnökül pedig Veszelovszky Béla építészt választották meg, pénztáros választásnál Szentiványi Károly felé irányult a bizalom, akit csak nagy nehezen lehetett rábírni, hogy ezen tisztséget elfogadia. Ellenőr Dinkgreve János, ügyészül pedig dr. Dómján János ügyvéd lett egyhangúlag megválasztva. A végrehajtó bizottsági tagok választása szakcsoportonként a következőképen alakult: Asztalosok részéről: Bakkav Géza. Kőművesek „ Lakatosok „ Ácsot „ Festők „ Kárpitosok „ Bádogosok „ Cserepezők „ Üvegesek „ Szobrászok „ Betonos(ok) „ Nagy Lajos. Róth Gyula. Pék György. Tóth Albert. Kelemen Antal. Wéber János. Vodicska Imre. Győry József. Albrecht Károly. Bonin Johan. A gyűlés ezután budapesti kiküldöttül Heinrich Viktort választotta meg, Az egyesület tehát megalakult, Az apróhirdetések barátja. Irta : Kiss Endre. Ha valaki jobb foglalkozás hiányában élet és jellemrajzot akarna Írni, Török Benjámin urrói, annak semmi esetre sem lenne túlságosan nehéz a dolga, minthogy a nevezettnek, ki különben abban a rendkívüli szerencsében részesül, hogy hőse lesz elbeszélésemnek, mindössze két említésre méltó tulajdonsága van. Az egyik az, hogy 500 hold tehermentes földnek boldog tulajdonosa, a másik pedig az, hogy véleménye szerint az apróhirdetéseknél nincsenek szórakoztatóbb olvasmányok a föld kerekségén. Talán egy kissé különösen hangzik ez a kijelentés, de miért volna azért lehetetlen ? Ha lehetnek olyan emberek, akik csak a francia regényeket szeretik, vagy mások, akik csak bölcseleti munkákat olvasnak, vagy olya nők, akik csak a verseket kedvelik s azok közül is csak azokat, amelyek ben a „holdvilág“ szó legalább háromszor előfordul; — miért ne tarthatná Török Béni az apróhirdetéseket a világirodalom legélvezetesebb olvasmányainak ? Azt sem igen lehet tagadni, hogy egy jó apróhirdetés irodalmi szempontból is áll olyan színvonalon, mint egy kettétört szívről szóló rossz vers, de ha más oldalról bíráljuk el a kér* dést, azt láthatjuk, hogy Béninek gyakorlati haszna is vau az apróhirdetés irodalom buzgó tanulmányozásából. Hiszen, ha valahol ügyes gép- írónőt, vagy jó gazdasszonyt keresnek, ő tudja legjobban, melyik lap kiadó- hivatalában van a címe az ilyen állásra ajánlkozóknak, ö tud ismerőseinek legpontosabban felvilágosítást nyújtani arról is, hogy melyik asztalosnál kaphatók jutányos árban első rendű mahagóni bútorok, melyik antikvárius adja legolcsóbban Jókai összes müveit, vagy hogy ősz hajszálak miféle szertől nyerik vissza három nap alatt eredeti ifjúkori színüket : e pár példa is mutatja, hogy az apró hirdetések tanulmányozásának gyakorlati haszna elvitathatatlan. Hősünket leginkább mégis azok az apróhirdetések érdekelték, melyekben fiatal és szolid hölgyek keresik csinos fiatal emberek ismeretségét. Pezsgő- vérü 30 éves fiatalember s igy nem csoda, ha rajong a nőkért s gyakran maga vállalkozik a csinos fiatal ember szerepének betöltésére, bár tapasztalatai arról győzték meg, hogy a „fiatal és szolid „ hölgyek voltakópen többnyire öregek és nem szolidak, kik nem annyira a fiatal embernek, mint pénztárcájának ismeretségét keresik. Egy alkalommal a következő apróhirdetés ragadta Béni figyelmét : Feltűnően csinos szalmaözvegy asz- szonyka gazdag úriember érdeknélküli barátságát keresi. — Leveleket „Plátói szerelem“ jelige alatt kér a kiadóhivatalba küldeni. Török nagyon jól tudta, mit kell érteni az apróhirdetések érdeknélküli barátságai és plátói szerelmei alatt, de azért, — vagy talán épen azért találkátkérö levelet irt a kiadóhivatalba & kívánt jelige alatt, amire „fiatal nábob“ címre az a válasz érkezett, hogy a szép szalmaözvegy másnap hajlandó vele találkozni a Rózsa utcában : ismertető jele egy keblére tűzött piros szegfű lesz. „Vájjon nem bogáncskóró lesz a RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Szatiaár és yidéke legaagjobb czipMüra. Figyelmeztetés ! I az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók*
