Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)

1906-08-12 / 64. szám

iOAG % l Mm is ) XXXVttl. évfolyam­Szatmar, 1906. augusztus hó 16. (csütörtök) Vi* ,*/W----TG* AL/J--------­65 . szóm. SZAMO POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. LAP Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. A törvényhatósági bizottság hét­tőn délután 3 órakor tartotta havi rendes közgyűlését dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A közgyűlés gazdag volt ese­ményekben s a főispáni székből a város jövőjére messze kiható nagy fontosságú kijelentések hangzottak el. Mindezekről részletesen számol be az alábbi tudósításunk. Polgármesteri jelentés. A közgyűlés megnyitása után olvastatott Pap Géza polgármester havi jelentése, mely első sorban a szatmári kir. törvényszéknek meg­osztása iránt Nagykárolyban meg­indult mozgalomról emlékszik meg. Kijelenti polgármester, hogy sza­badságidejéről csak most tért haza s igy nem volt alkalma az illeté­kes tényezők erre vonatkozó véle­ményét megtudni. „Máskülönben — mondja tovább a jelentés — at. törvényhatósági bi­zottság körében az ügyvédi kar köz­reműködésével megindult ellenmoz- gaiorn vezetése a legjobb kezekbe van letéve s úgy indul, hogy az elő- értekezlet által elfogadott indítvány tervszerű végrehajtása esetén bizalom­mal nézhetünk a kormány döntése elé. Azt hiszem ezen eilenmozgalomról nem szükséges bővebben megemlékez­nem, miután az a t. törvényhatósági bizotság tagjainak részvételével indult meg s a bizottság összes tagjainak lesz alkalma kivenni a maga aktiv részét ezen mozgalomból.“ Matlárházától a Dunajecz forrásaihoz. (Útirajz.) Irta : Regéczí Sándor. „Dunajecz niger et albus, cuius utriusqne fons in Alpibus altissimis Hun­gáriáé, quorum nivalis sem­per vertex, qui Tatrae ap- pellantur etc. “ Dlugoss L. I. pag. 11. Magyarország északi, természetes ha tárvonala az É. Sz. 49°12’ és 49°33’ s Forrótól számítva a K. H. 37°26’ és 37°54’ között hirtelen délre forduló, felül nyitott téglalaphoz hasonló alakú bekanyarodást mutat Abban a ter­mészet alkotta bekanyarodásban, Ga­líciában fekszik Zakopane nevű len­gyel fürdő s hozzá aránylag elég kö­zel vannak a Dunajecz folyónak for­A szatmár—mátészalkai h. é. vasútra vonatkozólag a jelentés a következőket tartalmazza: „A múlt havi polgármesteri jelen­tés kiegészítéséül ezen vasút építési ügyhöz még annyit jegyzek meg, hogy miután Szatmár vármegye tör­vényhatósági bizottsága 71—906. szá­mú közgyűlési határozatával a szat­már—mátészalkai h. é. vasút költsé­geire megszavazott 200.000 korona hozzájárulás végleges fedezetéül szol­gáló vármegyei pótadó kivetését a a nagy károly—margitai h. é. vasutó­val összekötötte, késedelem nélkül átírtam Szatmár vármegye alispánjá­hoz, hogy a vármegyei törvényható­sági bizottság legközelebbi közgyűlése elé terjessze azon kérelmünket, mi­szerint e két vasút költségeinek fe­dezeti kérdése egymástól szétválasz- tassék, miután az együttes tárgyalás a szatmár—mátészalkai h. é. vasút tényleges kiépítését ismét bizonytalan időre kitolná. Ezen kérelmünk a vármegyei köz­gyűlés tárgysorozatából kimaradt, miután időközben a múlt év decem­ber 28-án hozott s a letűnt kormány által megsemmisített határozat bel ügyminiszteri jóváhagyást nyert. Minthogy azonban a végleges fe­dezet kérdésében ezen jóváhagyott határozat sem intézkedik, csupán a hozzájárulás mérvéi állapítja meg, a fedezetre nézve pedig a vármegyei pótadó kivetés elkészítésével az alis­pánt bízta meg, kétségtelen, hogy a vármegyei pótadókivetósét kimondó érdemleges határozat hozataláig anél­kül is jó idő telik el, ha nem is kap­csoltatnék össze e kérdés a margitai vasút ügyével, miután az iljmn adó­kivetés pénzügyi és belügyminiszteri előleges hozzájárulást igényel. Ennél fogva fentebb említett kérel­münk tárgyaltatása iránt megfelelő lépéseket kell tennünk, miután a va­sútépítő vállalat a tényleges építés­hez csak akkor foghat, ha a vmegye közönsége e kérdésben véglegesen döntött.“ Szó van még a jelentésben a lurvölgyi iparvasut engedélyezésé­ről, melynek közigazgatási bejárá­sát a kereskedelmi miniszter e hó 28-ra tűzte ki. Végül megemléke­zik arról, hogy a faipari szakiskola és dohánybeváltó hivatal céljára átengedett telkekre nézve kötött szerződések felsőbb jóváhagyást nyertek s a tanács megfelelő intéz­kedéseket tett egyfelől a faipari szakiskola mielőbbi felépítése és megnyitása, másfelől a dohány­beváltó hivatal telkének tényleges átadása s a hozzájáró ut kiépítése iránt. A törvényszék megosztása. A polgármesteri jelentés első részéhez a főispán szólott hozzá s kiemelvén, hogy a nagykárolyi mozgalomtól távol állt s csak ak­kor szerzett tudomást róla, midőn a „Magyarország“-ban közölt kom­müniké az ő és a Károlyi István gróf nevét a mozgalommal össze­függésbe hozta: elmondja a moz­galom rövid történetét, amelynek azonban semmi alapja nincs. Bár örvend a vezetése alatti törvény- hatóságok fejlődésének és gyara­podásának, de állásából kifolyólag sem támogathat olyan törekvést, mely egyik törvénjTíatü'ság érde­keit a másik hátrányára mozdítja elő. A kormánynak nincsenek oly tervei, melyek a törvényszék meg­osztását céloznák. Van azonban egy másik mozgalom, melyet teljes odaadással támogat és ez a vár­megye megosztása. A főispán niÍT,w-£-^' gánértesülései szerint az uj válasz­tási törvény megalkotása és életbe­léptetése esetére a választó kerü­letek helyesebb területi beosztása is tervbe vétetett s a kormány ál­tal kidolgozott terv szerint körül­belül 9 vármegyei törvényhatóság esik területi változás alá s ezek között van Szatmárvármegye is. Ha tehát Szatmár városa megye- székhelyet s ezzel járó intézmé­nyeket kap, bizonyára elegendő kárpótlást találna ezekban a tör­vényszék egy részéért. Mig azon­ban ezen szóban forgó reformok életbe nem lépnek, nem lehet szó róla, hogy a törvényszéket meg­osszák. — A közgyűlés általános helyesléssel vette tudomásul a fő­ispán kijelentéseit s ezekért egy­hangúlag köszönetét szavazott. A mátészalkai vasút. A polgármesteri jelentés kap­csán dr. Kelemen Samu biz. tag a szálkái vasút ügyében azon in­dítványt tette, hogy keresse meg a törvényhatósági bizottság Szat­márvármegye közönségét a szat­rásai, melyekről a fent megnevezeti lengyel történetíró nekünk azt beszéli el, hogy azok a források a legmaga­sabb hegységében magyar hazánknak erednek, melynek Tátra a neve. Oda vezetem a nyájas olvasót, Matlárházától a Dunajec forrásaihoz. Szatmáron felülünk reggel 6 óra­kor a vonatra, délben S. A. Ujhely- ben, délután Kassán, estve 7 órakor Poprád-Felkán vagyunk. — Onnan a Poprád-völgyi vasúton folytatjuk utunkat Tarpatak vasúti állomáson keresztül fel a születési- és pénzarisz­tokrácia fényes nyaralóhelyéig, illető­leg fürdőig: Tátra-Lomnicig. Tovább vasúton már nem mehetünk, mert ez végállomás. Itt tehát kocsira ülünk s keleti iránj'ba haladva, 15 perc múlva legkésőbben estve 9 órakor Madár­házán vagyunk. Madárháza Szepes vármegyének késmárki járásában fekvő s Hunfal- vához tartozó csendes nyaralóhely, a I mely üdülni vágyó s mérsékelt igényű vendégeknek való. A Lomniczi-csucs (2634 m.) aljában 900 m. tengerfeletti magasságban nagyobb kitérjedésii s millió meg millió virággal ékesített hegyi rét és rengeteg fenyves erdő széién fekszik, ott, hol a Lomniczi- csucs lehorpadt déli lejtőjén levő Köpataktavából eredő Köpatak tom­boló vize derékban metszi a Mária Terézia nevű Magas-Tátra aljai jókar­ban levő kocsiutat. Itt illatoznak a fenyők legjobban, ez a Magas-Tátrá- nak legózondusabb helye, itt széliünk meg s innen tesszük meg kirándulá­sunkat. F, évi augusztus hó 2-ika volt. A kirándulás részleteit már napokkal azelőtt megbeszéltük, korán keltünk s gyalog mentünk át a 2 km.-nyire fekvő Tátra-Lomnicra, hol úgyszólván az utolsó percben kedves meglepeté­sünkre négy tagból álló társaságunk­hoz mint ötödik tag e sorok Írójának egyik épen az elmúlt junius hó végén érettségi vizsgát tett tanítványa csat­lakozott. Tátra-Lomnic a legmagasabb hely, j hová Magyarországon rendes távvá- gányu vasút visz fel, tengerfeletti magassága 848 m. — Tarpatak nevű vasúd állomás a Poprád völgyében, a honnan ide e szárnyvonal elágazik, 650 m.-re fekszik a tenger színe fe­lett, Tarpataktól, Tátra-Lomniczig az ut mindössze 9 km. s igy a vasút emelkedése ily rövid utón 200, azaz : kettőszáz méter! Vagyis egy kilomé­ter távolságra 22 méternél is nagyobb átlagos emelkedése van. — Hol van annak párja rendes vágáuyu, tehát nem fogas kerekű vasútnál ? Lihegve, szuszogva, pöfögve is érkezik meg a csak nehány kocsiból álló vonat, — melyre nehánt’ perc múlva mi is fel­szálltunk reggel 7 óra 53 perez kor. Lebocsátkoztunk a Poprád völgyébe s Tarpataktól kezdve utunk Poprád­Róth Fülöp kárlsbádi czipő raktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és yidéie legnagyobb cziporakUra. a nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi box és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. .

Next

/
Thumbnails
Contents