Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)

1906-08-12 / 64. szám

2-ik oldal SZAMOS 64. szám. ellenes uralom elpusztíthatja rövid idő alatt mindazon jogokat és sza­badságokat, melyeket ezer esztendős fennállása óta ez a nemzet kivívott magának. Féltik a vármegyék és vá­rosok önkormányzati jogát, amelyet az elmúlt évben megcsonkított a kormány. Sok tekintetben igazolt ez a féle­lem. Egy nemzetellenes uralom tönkre teheti alkotmányunkat akkor, ha a közigazgatás államosítva van olyan mértékben, mint az az előző kormá­nyok programmjábau tervezve volt. A közigazgatás államosításától ezen oknál fogva tehát eltekintenek most teljesen. De amikor arra gondolunk, hogy micsoda okok érlelték meg már év­tizedek előtt a közigazgatás államo­sításának gondolatát, akkor nem néz­hetjük közönbösen azt, hogy a váro­soknál és a vármegyéknél minden a régiben maradjon. Amilyen igaz az, hagy az autonómia megszüntetése egy abszolutisztikus rezsim idejében ha­zánkat tönkre teheti, olyan igaz az is, hogy törvényhatóságainknál oly állapotok vannak, amelyek gyors és radikális reformokat igényelnek. Ép ezért azt tartjuk, hogy össze kel! egyeztetni a hazafiasság és közigaz gatás érdekeit. Hagyjuk meg a vár­megyék önkormányzatát, hagyjuk meg a törvényhatósági bizottságok beleszólási jogát a közjogi dolgokba, de ami javítani való van a közigaz­gatásban, azt csináljuk meg hala­déktalanul. Éppen az a baj mostan, hogy so­kan, akiknek nem tetszik a tiszta kéz a vármegyénél, azok fennen hir­detik, hogy nem szabad hozzányúlni a vármegyéhez, mert a haza vesze­delemben forog. Sajnos, elég sokan vannak nálunk, akik a hazafiasság jelszavába burkolják a maguk egyéni értéktelenségét és silányságát s az országot a legbecsületesebb és leg­szükségesebb reformoktól visszatart­ják. Kiabálásaikkal háttérbe szorítják a becsületes szándékú hazafiakat, akiknek sir a lelkűk, amidőn a köz- igazgatás maradi voltát és korrup­cióját látják. — Návai Aladár, a kép­viselőház alelnöke, a nemzeti küzde­lem egyik bajnoka, akinek eddigi közéleti működése a közigazgatás szolgálatában telt el, vau legalább is olyan jó hazafi, mint azok, akik foly­ton köpködnek és a mellüket verik. A közigazgatás mizériáiról mondott beszéde csupa arany-igazságot tartal­maz és abban konkludál, hogy ha büszkévé és boldoggá tesznek. — Én nem tudom érzelmeimet tettetni, el­titkolni se tudom azt, észrevehette nagyságos asszonyom, hogy engem nem csak a barátság köt ehhez a házhoz, de több annál, egy olyan érzés, a mely boldoggá, vagy boldog­talanná tehet engemet egy egész életre. — Szaládi ! — Kérem, ne szakítson most félbe ! Feleljen nekem őszintén, ha azt mon­danám, hogy egyetlen vágyam, hogy hitvesemmé tegyem, akkor is meg­maradna az iménti véleménye mellett ? — Megmaradnék Szaládi akkor is ! Nemcsak magam miatt, de legfőkép­pen a kis lányom érdekében. Az én drágaságom első percben megérezte magában a jó embert, örül, ha jön és busul ha távozik, Én anya vagyok Szaládi, jó anya, a gyermeknek szük­sége van apára, a ki szeretni fogja őt, úgy mint az édes apja szerette, a ki megóvja az élet küzdelmeiben és éles szemmel áll őrt, hogy hozzá ne férkőzzék a bánat, a csalódás, a kétségbeesés, a melynek egy gyenge leánysziv annyiszor ki van téve, még akkor is, ha olyan anyja van neki, mint én vagyok. Ezért ballgadom éu meg magát Szaladi és ezen felelek már nem államosítunk, akkor olyau reformokat teremtsünk meg a köz- igazgatásban, melyek a tiszta pénz­kezelést és a közönség érdekeit egya­ránt biztosítja. Mert ebben rejlik a jó közigazga­tás lényege és ha ezen érdekeket törvényesen biztosítani tudjuk, akkor valóban nincsen szükség a közigaz­gatás államosítására. A fődolog az, hogy minél hamarább teremtsük meg a tiszta kéz és a demokrata rendszer bástyáját a közigazgatásban. A „Szamos“ eredeti táviratai. Epést, aug. 11. A félhivatalos magyar távirati iroda jelenti, hogy a belügyminiszté­rium működéséről nje.bb időben gyak­ran téves közlemények jelennek meg, melyek bár az autenticitás látszatá­val bírnak, mégis minden alapot nél­külöznek. Ilyen valótlan hir a mai fővárosi lapok közlése is a törvény­hatósági tisztviselők összeférhetetlen­sége tárgyában. * György Henrik belügyminiszteri számtanácsos váratlanul Aradra ér­kezett, megjelent a városházán, hol megkezdte a pénzkezelő hivatalnak a rovaucsolását. A belügyminiszter ki­küldötte Károlyi Gyula gróf főispán felterjesztetésére rendeltetett ki. A váratlan |rovancsolást kapcsolatba hoz­zák a városházán legutóbb előfordult két sikkasztási esettel. * A budapesti polgári törvényszék közhírré leszi, hogy gróf Károlyi Sándor özvegyét Korniss Klárát gond­nokság alá helyezte. * Gödöllőről táviratozzák, hogy az ottani királyi kastély felügyelőségé­hez Becsből értesítés érkezett, mely szerint a király dalmácziai és bosz­niai utazása után több heti tartózko­dásra Magyarországra érkezik. A király Gödöllőn fog lakni, csupáu he­tenként kétszer megy Bácsbe, hol általános hihaligatásokat ad. — Hir szerint hosszú idő után ezúttal fog hosszabb időt Magyarországon tölteni A királyt itt időzóse alatt leánya Gizella bajor királyi hercegnő is meglátogatja. A király itt tartózko­dásának ideje hat hétre van tervezve. a kérdéseire éppoly nyíltsággal, mint ahogy a kérdés fel volt téve. — Nagyságos asszonyom ! Klára ! Oly boldoggá tett! Ha volt életem­nek olyan cselekedete, amely jutal­mat érdemeit, — most megkaptam százszorosán, ezerszeresen fizetett meg a gondviselés. Feleségem lesz Klára, az én édes, drága kis feleségem, óh mondja el még egyszer, mert nem tudom elhinni. — Az leszek Szaládi, a felesége, hü felesége, mint a milyen szerető apja lesz maga a babikámnak. Kell hogy az legyen, hisz maga oly nemes gyermekbarát ! * * Esküdt uraim, folytatta beszédét a védő ügyvéd. — Tekintsenek erre a halvány arcra, patakzó könuyekre és a bánattól megtört alakra. így néz­nek-e ki a bűnösök? — Nem esküdt uraim, igy az áldozatok néznek ki ! Önök most még csak a gyermekgyil­kos anyát látják, de nem látják a tövissel kirakott kálvária útját, amely a szerencsétlen teremtést oda vitte, hogy önkezóvel vetőit véget gyer­meke életének. — Szép volt, egyedül álló, kitaszítva a világba, szeretett, elcsábították. S mikor gyermekének életet adott, mikor térden állva kö­A sztrájkoló malommunkások ma délben megjelentek Wekerlénél, kije­lentve, hogy hajlandók a békés kiegye­zésre. Wekerle, Szterónyi államtit­kárhoz utasította őket, kinek sikerült a békét a munkások és munkaadók közt helyreállítani. Ezzel a sztrájk megszűnt s hétfőn már munkába áll­nak. hírrovat. * Védekezés törvényszékünk ér­dekében Nagykárollyal szemben. Ismeretes a nagykárolyiaknak moz­galma, melynek célja az volna, hogy Nagykárolyban törvényszék állíttas­sák fel, ami természetesen csakis úgy volna elgondolható, ha Szatmár-, Szilágy- és Biharvármegvék törvény- széki területei megcsonkittatnának. Az eleinte hihetetlen hir úgy látszik jelentőségében komolyságot nyert az­zal, hogy a nagykárolyiak egy depu- táció utján memorandumban akarnak a minisztériumhoz, illetve az ország­gyűléshez fordulni s óhajtásuk érde­kében egy megyei közgyűlés máso­dik napján provokáltak is egy hatá­rozatot. E miatt dr. Kelemen Samu Szatmár város orszgy. képviselője e hó 11-én értekezletre hívta össze a város törvh. bizottságának tagjait és az ügyvédeket, meg a sajtó képvise­lőit, hogy ezen városunk ellen irá­nyuló merényiét megakadályozása érdekében a szükséges lépések meg­tétessenek. Az értekezleten nagyszám­ban jelentek meg a meghívottak, ki­ket dr. Kelemen Samu üdvözölvén ismertette a nagykárolyiak mozgal­mát, mely határozottan sérti Szatmár érdekein és jogaid. Rámutat arra, hogy e kérdés már két éve lappang Nagy­károlyban, de úgy látszik, hogy an­nak nyílt fölvetését a politikai har­cokban alkalmasnak nem találták. — Azzal a sajtóban felmerült hírrel szemben, hogy e mozgalmat maga dr. Falussy Árpád főispán irányozná és vezetné a deputációt, — jóllehet e közleményeket meg nem cáfolták, — dr. Kelemen Samu kijelenti, hogy e hir valóságát egyszerűen hihetet­lennek tartja, mert el nem képzelheti, hogy a föispáu Szatmár városának ezen egyik vitális érdeke ellen szer­vezzen, vagy irányítson mozgalmat. Már az értekezleten' röviden is rámu­tatott azon okok tarthatatlanságára, melyeket a nagykároiyiák akciójuk érdekében felhoznak. A nagykárolyiak történeti tényeket emlegetnek, - de gyermeke életének fentartásához ad­jon módot, segédkezet, az durván eltaszitotta, kidobta házából. Nem iroiu le, mit szenvedhetett ez a sze­rencsétlen teremtés, mikor éhezni látta gyermekét és ő nem tudta táp­lálni. Csuda-e, ha az Isten elvette az eszét és ő elkövette a bűnén a nélkül, hogy arról sejtelme left volna. Hogy mennyire szerette csábítóját, bizo­ny itj a az, hogy nevét elhallgatta, de az éu védői kötelességem volt az igazi bűnöst kikutatni. Megtettem és ítél­hetnek öuök, esküdt uraim, hogy minő csábításnak lehetett ez a gyönge teremtés kinőve, ha megtudják, hogy? ez az alávaló becsületrabló, nem volt más, mint az országos hirü nagy gyermekbarát, Szaládi Oszkár! * * * Szaládi Oszkár másnap ismét do­bogó szivvei és kezében piros rózsa­csokorral csengetett be a szép özvegy lakására. A szobaleány nyitott ajtót, da nem mosolygott, mint máskor, hideg, 3zobor arccal adta tudtára Szaiárdinak, a nagy gyermekbarátnak, hogy őnagysága hirtelen elutazott é- nem is jön vissza. szabad-e a történeti tényeket jogokká változtatni ? Hiszen igy a hűbériséget, jobbágyságot és egyéb minden jót is vissza kellene állítani; hiszen ez alapon Nagy-Bányát, Nagysomkutot, Nagyszőlőst is törvényszék illetné meg ! Azt az érvet sem lehet komo­lyan venni, hogy egyes Nagykároly­hoz eső községek Nagykárolyhoz gravitálnának s ezért kell törvényszék Nagykárolynak, mely város 35 perc­nyi időre van vasúton Szatmárhoz, Ellenkezőleg, oly sok súlyos ok szól a törv.széknek Szatmáron való sértet­len területű elhelyezése mellett, hogy azok közül az igazság brutális meg­sértése uólkül figyelmen kívül egy sem hagyható Ezeket is felsorolta dr. Kelemen Samu, miáltal még nyil­vánvalóbbá lett, hogy a nagykárolyi mozgatom érdekében csakis személyes jellegű érdekek szerepelhetnek. Kép­viselőnk már mindjárt az első hir szárnyrakelóse után kutatván a moz­galom gyökerei után, megtudta, hogy a kormány vezető férfiainak a nagy­károlyi mozgalomról semmi tudomásuk sincs s nem is szándékoznak ez irány­ban semmi akciót sem kifejteni, leg- fennebb majd hivatalból kell foglal- bozniok az üggyel, ha ez irányban megkerestetnének. Egyébként az át­meneti kormány, mint ilyen, nem is vállalkozhatik a jelenlegi törvény­széki területek felforgatására. — Az értekezlet Csornája Imre, Uray Géza, Kováts János és bér. Kovács Jenő hozzászólása után elfogadta dr. Kele­men Samu indítványát, melyuek ér­telmében e tárgyban Szatmáron nép- gyölés lesz összehívandó s több ezer aláírással memorandumot fog egy népes deputáció szükség esetén ille­tékes helyen átnyújtani. Az ügyek előkészítésére az értekezlet 10 tagú bizottságot választott, melyuek fel­adata, hogy minden e kérdésben fel­merült. mozzanatot nyilvántartson és kezdeményezzen. Az értekezlet a bi­zottság tagjaiul dr. Kelemen Samu elnöklete alatt a következőket válasz­totta meg : dr. Korányi János, Jákó Mihály, dr. Fejes István, dr. Farkas Antal, dr. Keresztszeghy Lajos, Uray Géza, dr. Hanbz Jenő, Csotnay Imre, Teutelbaum Herman, dr. Tanódi Márton tagokat. A bizottság jegyzője Ferencz Ágoston, ki a jegyzői tisztre az értekezleten is fölkéretett. * Városi közgyűlés. Városunk tör­vényhatósága holnap délután rendes havi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Hitelesítő kül­döttség kirendelése, hitelesítés helyé­nek és idejének meghatározása. 2. Polgármester havi jelentése intézke­déseiről s a törvényhatóság állapotá­ról. 3. Tanácsi előterjesztések : Vá­lasztás, a II. oszt. irnoki állás betöl­tése. Braun Mór községi adó törlése iránti kérelme A második negyedévi pénztárvizsgálat. Junius havi adó elő- és leírás. Ä kouverzionális kölcsön utáni illeték megtórités A mügyalog- járókról alkotott szabályrendelet mó­dosítása. 4. Gazd. szakbiz. javaslatok : Á Deák-téri zenepavillon. Hegypiac rendezése. A kiscsonkai erdőrósz le­tárolás utáni hasznosítása. Lórencz Pál főkertész fizetésemelése. A kié­pítetlen törvh. útszakaszok kiépítése. 5. Jogügyi szakbiz. javaslatok : Ide­gen helyről hozott borok magasabb kövezetvámmal megrovása. Vásári rendtartás. 6. Nyugdij választmányi határozatok: A uyugdíjszabályzat módosítása. 7. Hatósági átiratok : Sárosvármegye átirata a képviselő- választáskor űzött izgatások megszün­tetése tárgyában. Kolozsvár sz. kir. város átirata az alkotmánybiztositó­kok tárgyában. 8. Magánkéra lem: ^ t. Boduár Lajos kérelme egy havi sza­badság engedélyezése iránt. Esküvő Kosa Ede kölesei ev. lelkész e hó 6 án tartotta esküvőjét Fekés- házy Lujzával, néh. Fekésházy Péter Oéczy István. urad. jószágigazgató leányával. AZ EGYEOUL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. ny’örgött a csábirónak, hogy legalább

Next

/
Thumbnails
Contents