Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)
1906-06-14 / 47. szám
XXXVIII. évfolyam. Szatmár, 1906. junius hó 14. (csütörtök) 47. szám. SZAMOS. ITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI „A Szatmármegyei Községi- és Kör sgyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára'10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. s;:. Telefon: 107. Mindennemű dijak Ssr.atmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. Hétfőn délután, háromnegyed 3 órakor tartotta meg városunk törvényhatósági bizottsága jun. havi rendes közgyűlését, s a dohánybeváltó hivatal felállítása tárgyában összehívott rendkívüli közgyűlését. Mindkét közgyűlésen dr. Falussy Árpád főispán elnökölt. A rendes közgyűlést meleghangú beszéddel nyitotta meg. A napirend előtt Jékei Károly nyug. al- kapitányt tiszteletbeli városi tanácsossá nevezte ki. Ezután felolvastatott a polgár- mester havi jelentése, mely főképen a szervezési szabályrendelet módosításáról szól, ezúttal hely szűke miatt nem hozhatjuk és igy jövő számunkban foglalkozunk vele részletesen. Tanácsi előterjesztések. Pap Géza polgármester Törseök Károly dr. biz. tagnak a Szatmár- erdődi h. é. vasút. r. t. által a hidontuli lürészgyárhoz a város belterületén behozott rönkök és más faanyagoknak szállítása ügyében tett interpellációjára megnyugtató választ adott, melyet az interpelláló hozzászólása után a közgyűlés elfogadott. Következett a Magyar Jelzálog Hitelbank újabb ajánlata, a villám- telep rekonstrukciójához felveendő 450,000 kor. kölcsöne, melyet a pénzintézet hajlandó bizonyos feltételek mellett a város rendelkezésére bocsátani 50 évre. Nevezett pénzintézet előnyös ajánlata mellett az elnöklő főispán is szót emelt, mire aztán a közgyűlés az ajánlatot elfogadta s a kölcsön felvételével a polgármestert és a tanácsot megbízta. A status quo ante izr. hitközség részére engedélyezett temetkezési helynek, a közgyűlés által e tárgyban hozott határozata óta 40 nap eltelvén, minthogy ezen ügyben a kormánytól semminemű intézkedés nem érkezett, a temet kezési hely megadását a közgyűlés jogerősnek nyilvánította. Pap Zoltán előadó javaslatára a közgyűlés a f. évi ápril havábar történt adó elő- és leírások tárgyában kimondotta a határozatot. Gazd. és jogügyi szakbizottsági javaslatod. A közgyűlés vita nélkül járult hozzá azon javaslathoz, miszerint a status quo ante izr. hitközség részére megajánlott 1200 kor. évi segély a kérelmező orth. izr. hitközséggel osztassák meg, egyben kimondta azt, hogy nevezett izr. hitközség papja magyar nyelven tartsa az egyházi szónoklatot. A németi! gk. lelkészi állás betöltésére nézve kimondotta a közgyűlés, hogy a választás jogát át nem engedi s ez esetben a lelkész a régi határozatokban előirt javadalmazásban részesül. A mikolai erdő mellett levő ut használhatósági jogát Gödény Sándor és jogutódai részére évi 4 K dij fizetés ellenében a közgyűlés elismerte. Hatósági átiratok. Beregszász város átirt a községi törvény 16. §-ának módosítása tárgyában, mely szerint az állami gondozásba vett gyermekek ügyét hathatósabban kívánja pártolni. A közgyűlés magáévá tette az ügyet s hasonszellemü feliratban azt támogatni kimondotta. Szabadságolások. A közgyűlés Békéssy Géza árvaszéki ülnöknek 6, dr. Pap Zoltán aljegyzőnek 6, Eodor György levéltárosnak 6, Léber Antal főerdésznek 5, dr, Lénárd István közgyámnak 5, Nagy József számtisztnek 4, Szekeres István dijnok- nak 4, Hegyi Kálmán erdőőrnek 3 heti szabadságidőt engedélyezett. Rendkívüli közgyűlés. A hidontuli külterületen építendő dohánybeváltó hivatal céljaira a közgyűlés 7 hold területet átengedett s az állammal kötött szerződés feltételeit némi vita után elfogadta. — Ezek után az elnöklő főispán a jelenvoltak éljenzése kő zepett a közgyűlést berekesztette. Haydn: „Teremtés“ oratóriumának előadása Szatmáron. Kulturális életünknek egy olyan kimagasló mozzanatáról számolunk be, mit nem lehet csupán a vonal alatti egyszerű referádában méltatnunk. Ezelőtt még néhány évvel vakmerőségnek tartott volna mindenki nálunk olyan vállalkozást, hogy a zenei világirodalom egyik hatalmas mestermüve városunkban előadassék. Az igazat megvallva mi. kevésbbó optimisták, most is bizonyos kétkedéssel tekintettünk e vakmerő vállalkozás sikere elé. Lesz-e városunkban annyi zeneértő s főleg lesz-e bennük oly szívós kitartás és lelkesedés, hogy egy ilyen nagyterjedelmü mestermüvet, melynek előadása is mintegy két órát vesz igénybe, — megértsen, megtanuljon és előadjon ! Igaz, hogy a nagyszerű vállalkozásba vetett remény táplálására nagy mértékben hozzájárult Rétháti Kövér Dezső honvédzenekari karmester kiváló zenei képességének és tanítási módszerének ismerete, a tanításban dr. Yajay Imrének, Méder Mihálynak és Veress Lajosnak buzgó segéd- kezese, Markó Kálmánná úrnőnek dal- müvészete, Orosz Alajos, Mondik Endre és Flontás Demeter szólóénekesek képességei, de honnan veszik a nagyszámú tagokból álló karokat, akiknek szintén nehéz szereppel kell megbirkózniok! Szombat este nagy örömmel győződtünk meg arról, hogy ennek a nehézségnek leküzdése is sikerült s az a distingvált közönség, mely a színházat egészen megtöltötte, nemes büszkeséggel ismerhette el, hogy a zene-élet nehánv óv alatt városunkban gyökeret vert és oly szép arányÄ Nőegylet vására a Kossuth- kertben. Aggódva néztem napokkal előbb a Kossuth-kerti „Országos vásárnak“ elkeresztelt nyári mulatság elé, — melyet a nőegyleti hölgyek élükön Jékey Károlyné alelnöknővel igazán e zseniális leleményesség és fáradhatatlanság szuperlativuszával heteken át rendeztek. Ki tudja vájjon az égi vízöntő hatalmasságok nem-e éppen ezen a napon nyitják meg a legnagyobb ürtartalmu csatornacsöveket oda fönn, hogy a vizözön vadul tomboló, mindent elsöprő árjával mossák el ezt a leggyöngédebb remények minden bizalmával rendezett finom és kiadó vigasságot ? Az utolsó időkben az ablaknál függő aneroidemet minden percben kopogtattam s ugyancsak biztattam az előre való mozgásra, a nélkül, hogy számba vehető eredményt tudtam volna elérni. Mikor pedig az oratóriumos estén megeredt az eső, egyenesen lemondtam s iparkodtam gyönge idegzetemet hozzá szoktatni a fenyegető vasárnapi katasztrófához. Sajnáltam a várost, mely elesik egy páratlanul fényes nap kellőméitől, sajnáltam egyletünket, melynek csak a deficit szomorúsága jut fájdalmas osztályrészül, sajnáltam a csatára készen álló hölgyeket, a kik bizony- nyára megnyugtató önmegelógedóssel gondoltak arra a bizonyos férfi zseb- kiüritós manővereire, melyet ők annyi szeretetre méltósággal és szakértelemmel szoktak végezni a puha családi fészekben, de még inkább a jótékony czélu mulatságok díszes áru asztalainál, de legjobban sajnáltam alelnök- nőnket, a ki mióta megindult a zajos honi mozgalom, még enni sem ért reá s férjének, a mi jó „Károly bátyánknak“, aki immár „tanácsos ur“ lett a mihez az egész város szívből gratulál és szívesen installál, csak olyan ételeket szervírozott, a melyeknek több volt a leve, mint a szubstánciája s Károly bá‘ itta is a levét, a nagyvásárnak annyira, hogy vasárnap még esti 10 óra felé is éhen rimán- kodott egy kis harapnivalóért, végül kapott egy halom aprópénzt, hogy hazaszállítsa. Haza is vitte, de micsoda képpel és megelégedéssel ! Főjegyzőnknek a végén csak annyit mondott: „Hallja, öcsém, legyeu magának n. e. alelnöknő a felesége !“ Node, minden remekül sikerült! Reggel ugyan bujócskát játszott a hamiskodó napsugár, de dél felé már oly szeretetreméltóan mosolygott s majd teljes erejéből úgy nevetett, hogy az egész város ^publikuma impozáns tömegekben vándorolt ki a viruló Kossuth-kert felé, ahol az illatos nyári csendet csakhamar felverték a honvódzenekar erőteljesen zugó magyar nótái s Bunkónak csalogató muzsikája. Ruprecht Józsi, Ekker János, Ficere János, a kegyetlen pónztárnokok, amint lenyelték az utolsó vasárnapi falatot, rohantak kifelé, oda állottak a rácsos kapuhoz, ahol már a szalutáló rendőrök köszöntötték a mérges nöegyleti pénzügyi igazgatókat. Kirakták az apró cédulákat, szemük úgy járt, mint a kígyóé, hogy jegy nélkül ember fia a tündér kertbe be ne léphessen. „Ho hó! kérem, jegyet tessék váltani !“ „Pardon, nem látok pénztárt !“ „A pénztár egyelőre a térdemen van, mert az a cunctator Szatmári a sátort még most sem csinálta meg,“ vágta vissza Józsi barátunk. Én úgy 5 óra tájban érkeztem a tett színhelyére. Józsi engem is megcsípett : „Kérem, titkár ur, kérem !“ „Na, mi bajod van ?“ „Semmi, hál* Istennek, köszönöm kérdését, csak mert feltűnően szórakozott, feihivom becses figyelmét az itt létező couponokra, a kis jegyecs- kókre.“ „Hát én is ?“ „Bizony, ha én is, hát te is.“ „Irigy ember vagy, Józsi! Adj hát egyet!“ „Tessék!“ „Megállj, finánc!“ „Már ülök !“ Á kert e délután mintha remekebb, kellemesebb és varázsosabb lett volna, Róth Fülöp kárlsbadi czlpőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktira. a box tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, t x és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. vaioai
