Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)

1906-06-14 / 47. szám

2-ik oldal SZAMOS 47. szám. ban fejlődik, a milyen előhaladás a vérmes reményeket is felülmúlta. S mi ebben látjuk a „Teremtés“ előadásának legnagyobb jelentőségét, mert ez csalhatatlan próbaköve, fé­nyes bizonyitéka volt annak a nagy­szerű lendületnek, mely zeneóletünk- beu megnyilatkozik. Mi már több Ízben rámutattunk annak a kapcsolatnak fontosságára, melyben a zeneélet a társadalmi élet nagyon sok jelenségével függ össze. Finoman, majdem észrevétlenül ter­mékenyíti meg ideálokkal azéletpró- zaiságát, teszi bensőbbé és fogéko­nyabbá a lelket a nemesebb érzel­mekre. Azt meg talán említenünk sem kell, hogy a zene és dalmüvé- szet kultiválása a legbiztosabb alap­vetője egyszersmind a társadalmi de­mokratizmusnak is. Valóságos gyó- gyitószer a széttagolt és széthúzó tár­sadalom összeforrasztására. Mennyivel inkább nyilvánvaló e hatás, ha az, oly mestermü előadásá­ban rejlő művészet élvezetében egye­sül, mint a Haydn Teremtése! Ily műalkotások reprodukálása a külföld legnagyobb városaiban is eseményszámba menő; ebből megál­lapítható a mértéke a mi városunk zenei vállalkozásának. A sikerét pedig megállapította a nagy közönség, mely az összevágó előadásban gyönyör­ködött. A nagy koncepciójú előadás már külső arányaival is imponált. A színpadon a női karoknak díszí­tett helyük volt két oldalon, mögöt­tük arányosan elhelyezett magaslato­kon a férfikarok állottak. Egybekö­tötte e két csoportot a honvódzenekar s a műkedvelői zenészek ; az előtérben a szólóénekesek és Markóné úrnő s magas emelvényen a karmester. E festői csoportok villanyos fényárban úsztak s velük szemben a páholyok­ban és a színház minden helyén a lelkes közönség, mely az egyes ének­számok után zajosan tapsol és éljenez. Mindent összevéve a legnagyobb örömmel számolunk be a nagyszerű sikerről. Bizonyára hasonló örömük telt e nemes tettben a fáradhatatlan buzgó vezetőknek és minden egyes szereplőknek is, kik velünk, a közön­séggel együtt feledhetlen emlékű előadásban gyönyörködtünk. mint máskor. Mintha a vígan rep­kedő madarak édesebben daloltak volna, a virágok illata mámorosabban, részegitőbben hatott volna az ara­nyos verőfényben derültté, örömit­tassá vált hullámzó érzelmekre ! A rózsák, a violák szelíden és ön­feledten ringatták kincses, parfümös fejecskéiket. A sürü bimbók hirtelen felpattantak s meglepődve szemlélték a körülöttük zsongó ünnepi zajt, ki­pirult arcokat, siető urakat. És a jázmin-bokrok ? Fehér szir­maikat köszöntve hullatták az alattuk haladó vidám csevegőkre. Minden kéjjel élvezte a csintalan, játszi napsugarat, a sürü bokrokon átszürődő zenehangokat és csengő női kacagásokat. Mily felséges ma ez a kert! kiál­tottam fel. Én nem tudom, de olyan végtelenül jól érezem magamat! „Hja, jó aratás kínálkozik !“ szóli- lalt meg mellettem egy ur. Oh, kérem ! ón most nem gondolok az üzletre, csak a természet pompá­ját bámulom. Tudom, — felelt a gondolatolvasó visszhang. A kioszkot egy ember-tenger vette körül. Elöl voltak az áru-hajók, karcsú vitorlás árbocokkal s a fedélzeten ott sürögtek-forogtak a női matrózok, kormányosok. Soha ilyen ügyes és előzékeny hajós népet! Hogy invitálták, hívogatták a leg­HIRROVAT. * A Lorántffy Zsuzsanna egyesü­let közgyűlése. Szomoaton délután folyt le a Lorántffy Zsuzsánna-Egye- sület közgyűlése. Domahidy István elnök indítványozza, hogy mindazok­nak, kik ez évben a felolvasó estélye­ken közreműködtek, jegyzőkönyvileg fejezze ki az egyesület köszönetét. Majd dr. Böszörményi Emil egyleti titkár lemondása került tárgyalás alá, melyet a közgyűlés csak nagy nehe­zen fogadott el és az uj választást a következő közgyűlésre tűzte ki. A pénztárnok jelentése szerint az 1905. és 1906. évben bevétel 1020 kor. 64 fillér. Kiadás 521 kor. 92 fill. Marad­vány 408 kor. 72 fill., mely összeg rendeltetés szerint elhelyezendő. Ha- dady Lajos ellenőr megvizsgálta a pénztárt, a többi vagyont is rendben találta s a póuztárnok felmentetett. Abban a kérdésben is döntött a gyű­lés, hogy a kint levő tagsági dijakból melyeket kell beszedni és melyeket törölni. Elhatároztatott továbbá, hogy a Lorántffy-egyesülettöl segélyezett ref. tanitó-képző államsegélyezósénak a kérelmezése ügyében Demjónné Molnár Ilona igazgatónő és Helmeczy Józsefné mennek fel a minisztériumba az egyesület részéről. Néhány indít­vány tárgyalása után a közgyűlés vé­get ért. * Esküvő. Dr. Török István hely­beli közkórházi orvos e hó 19-én ve­zeti oltárhoz Zygadlovitz Lali kis­asszonyt, néh. Zygadlovitz Gusztáv lovag, cs. és kir. altábornagy és öz­vegye Lengyel Lujza kedves leányát. * Képkiállitás városunkban. Az országos miutarajziskola kebelében fentartott képzőművészeti tanfolyam kiválóbb növendékei, egy pár nevesebb festő közreműködésével, a nyár folya­mán kópkiállitást szándékoznak ren­dezni városunkban. Részünkről öröm­mel üdvözöljük a törekvő fiatal gár­dát annál is inkább, mert úgy véljük, hogy a képzőművészetnek ugyancsak szüksége van egy kis decentralizá­cióra, melyhez e vidéki kiállításokkal körülbelül megteszik az első lépést, másrészről városunk kulturális életét is nem kis mértékben emelné, egy ilyen nemes és jó színvonalon álló tárlat, amilyennek szemlélésére nekünk vidékieknek nem igen vau alkalmunk. különfélébb dísztárgyakkal, hasznos, olcsó cikkel, édességekkel, finom kézi munkával, illatos virágokkal és ciga­rettákkal megrakott asztalokhoz a sétáló közönséget. Káprázott a szemem a sok felém kínálkozó apróság, tulipános patyo­latok látásán. A zsebemben a koro­nák ujjongva összecsörrentek s lázadva kifelé törekedtek. Alig tudtam csendre inteni keserves jószágaimat. Ezúttal csodálatosan kedvesek vol­tak az összes hölgyek, és milyen kedvesek! „Titkár ur ! Ügyvéd ur!“ „Jaj, nagyon sietünk!“ Aki siet, elkésik. Üljenek csak le, mi szeretjük a vendégeket és marasz­taljuk is. Tessék parancsolni! A fényes koronák csengve nevet­tek ; örültek, hogy ők is kijutnak a napsütött terrasz igéretföldjére. Lenn a nagy köröndön Zelingerur, az ügyes és finom táncmester, aki fáradságot s időt nem kiméivé Nagy­károlyból jött át körünkbe, vezényelte kígyózó menetben, cigány muzsika mellett a tulipános bájos gyermekek csoportját. Milyen festői, harmonikus a magas­latból a mindenütt hullámzó, impo­záns néptömeg, mily pompás horizont a fenyö-gruppos, akácos, platánlom­bos kis kerek erdők zöldülö csoportja. A szem gyönjmrködve pihen meg a változó színek, a lassan ringatódzó bokrok hullámos vonalain ; majd hir­* üj jogtudor. Ambrózy József ügy­védjelöltet a napokban Kolozsváron a jogtudományok tudorává avatták. r * Eljegyzés. Újvárosi Sámuel az „Északeleú Újság“ és nyomdájának társtulajdonosa junius hó 4-én je­gyezte el Tornay Gyula iparos pol­gártársunk leányát Terézt. * Önképzőköri záróünnepély és énekvizsgálat. A szatmárnémeti ev. fef. főgimnáziumban e hó 10-én tar­tatott meg az Önképzőköri záróünne- pély és éuekvizsgálat nagyszámú ér­deklődő közönség jelenlétében. Az ünnepélyt az ifjúság éneke nyitotta meg, mely után Majos István ónkép- zőköri titkár VIII o. végzett tanuló számolt be az ifjúság évi működésé­ről. Ezután Kürthy Zoltán VII. oszt. tanuló szavalta gondos tanulmánnyal Lévay Józsefnek „A haldokló honvéd“ ez. költeményét. Az ifjúsági zenekar adott elő aztán tetszés mellett egy népdalegyveleget. Bereczky József VIII. o t. búcsúbeszédet intézett a tanári karhoz, ifjúsághoz és közön­séghez azok nevében, kik gimnáziumi tanulmányaikat az idén fejezik be. Általános derültséget keltett Hajdú Árpád VII. o. szavalata, Gabányinak „A kakasulön“ ez. vig monológját adta elő sikerült komikai hatással. A Tompa Mihály allegorikus költemé­nyeinek méltatására kitűzött pálj^ató- telre több munka érkezett be, melyek közül Majos István VIII. o. t. nyerte meg Uray Gézának 20 koronás pálya- diját. — A szavalásból az első dijat Hajdú Árpád nyerte és még többen nyertek elismerést az önképzőkörben vagy az énekkarban kifejtett dicsé­retes működésükért. A szépen sikerült ünnepélyt az ifjúsági énekkar haza­fias darabok éneklésével zárta be. * Az „Ezres". Az Ezres szombaton este tartja 10 éves jubileumát a Hon- vód-sörcsarnok kertjében, mely alka­lommal nagy szabású és történetében páratlan „Finom estélyt“ rendez. — Pályafutása a humor és jótékonyság ’erén ismeretes. S most, amikor jubi­lál, megérdemli, hogy az 9gész tár­sadalom kor, rang és nem különbség nélkül, férfiak és hölgyek egyaránt megjelenjenek az ünnepségen. Lesz­nek magas stylusu tószt verseny, rend­jeleső és meglepő kinevezések. Fel tehát a Finom asztalhoz ! télén átszökel a távol könnyű hal­maira, a melyeken pázsitszőnyegek nyújtózkodnak s a felvert éneklő ma­darak ijjedve tova rebbennek. Minden ponton az élet lüktetése, a vidám, lágyan megtörő hangok csen­dülése, a zene fel-el riadása s az ál­landó zsongás megélénkülő, majd csendesen, észrevétlenül való elpihe- nése. Remek, aranyos, hangulatos nyári délután! Köszönjük Olga kisasszonynak a szives látást és tovább indulunk. A kioszk előtt hirtelen előttem te­rem egy bájos, szőke, kis fiatal asz- szony. No, csakhogy itt van, haragszom magára, tudja ! Emlékszik a kaszinói felolvasásra ? Ejnye Ella, vagy ha úgy tetszik, Micike nagy-sám, hát maga haragudni is tud ? Bizon, de kiengesztelhet egy kis alkalmi vásárral. Igen ? Melegen ajánlom ezt a kézi festést. Köszönöm, nagyon-nagyon kedves magától a kitüntető figyelem. Oh, szót sem érdemel ! De az én pénzem érdemel ! így alkudozom Wallon Lajosné, Bakó Ignáczné, Jankovics Jánosné, Tinschmied századosné és a többi előzékeny úrnőkkel. Egy kedves plébános barátom, Be- regmegye központjából, mikor egy­szer papi asztaltársaságunk évelödött * A helybeli püspöki elemi isko­lában az évzáró vizsgálatok jun, hó 20—22-ig tartatnak meg. Az ünne­pélyes Te Deumjun. 24-ón lesz, ekkor osztatnak ki az értés ifcők valamint a jutalmak is. * Személyi hir. Imre Károly nagy­károlyi csendőrszakparancsnok, száza­dos e hó 12-én városunkba érkezett, mely alkalommal a helybeli cs endőr- ség felett szemlét tartott, majd pedig az ügymenetet vizsgálta meg. A szá­zados a tapasztaltak felett teljes elis­merésének adott kifejezést. * Alapvizsgálat. Borgida Lajos az első alapvizsgáját a nagyváradi jog­akadémián a napokban tette le kitüuő sikerrel. * Óváczió. Rótháty Kövér ‘Dezső­nek, a honvédzenekar érdemes kar­mesterének, ki a Haydn Oratóriumá­nak betanításában és dirigálásában nagy feladatát kiváló szakképzettség­gel és buzgósággal oldotta meg, dr. Vajay Imre a Daldgyesület és Zene­iskola nevében az előadás előtt szép szavakban köszönte meg a karmester nemes fáradozását és emlékül egy remekművű szivartárcát nyújtott át. * Az érettségi vizsgálatokat a helybeli kir. kath. főgimnáziumban szombaton befejezték. Érettségre bo­csátottak 45-öt; ezekből visszalépett 1, jelesen érett 8, jól 11, érett 21, egy-egy tárgyból két hónap múlva ismétel 4. Jelesen érettek : Bodonyi Kálmán, Czumbil Ignácz, Güntner Ferenc, Kishalmy Lajos, Réti Jenő, Sepler János, Szabó János, Tatz László. Jól érettek : Bartos Ignácz, Bérezi Béla, Horváth András, Ember Péter, Fodor Ferencz, Láng Ernő, Lieber­mann Móricz, Feke Nagy János, Nonn János, Szűcs Sándor és Evva Sára. Érettek Andráskó Mihály, Benyovszky János, Bodnár Jenő, Boer Lajos, Burda Nándor, Gönczy Miklós, Handlovics Gusztáv, Hibola Bernát, Ilucz László, Kerekes Ferencz, Klein Ignácz, Halier Lajos, Haller Pál, Kozma György, Krausz Jenő, Pfiszter József, Pro- hászka Lajos, Stokker Márton, Sváj- czer László, Koós Antal, Májer Alajos. * Tanítók közgyűlése. A szatmár- megyei ált. tanítótestület tegnap d.e. a városháza nagytermében tartotta meg évi rendes közgyűlését, a tagok impozáns érdeklődése mellett. A köz­gyűlést Kótai Lajos elnök szép be­vele s a vidéki élet homályát emle­gette, igy válaszolt ügyesen : No csak annyit mondhatok nektek, hogy oda fenn egy hét alatt több tisztesség ért, mint itt 20 éven belül. Én is igy voltam. A szeretetre­méltó, gyöngéd figyelem ily pazar gazdagságában 20 óv óta nem része­sültem. Bámulom az esetet ! Persze, fizettem hálás örömömben, mint a köles. Egy 10 filléres legye­zőért 1 koronát adtam. Tessék elhinni. Fránci, meneküljünk innen a dombra különben ma nem vacsorálunk, úgy kimosolyogják zsebünkből a pénzün­ket. És rohantunk, mint a bikszádi kedélyes vicinális, amelyen e hó 24-ón az „Ézres,“ a dalárda s a közönség külön vonaton akar kójutazni a für­dőbe. A végrendeletről már gondos­kodtunk. A dombon a központben füstölgött a Laezi konyha, a páratlan Laczi konyha, a hol 7 országban hires deb­receni asszonyok dagasztották, sütöt­ték a finom fonatost, a mely után 2 Berci, 15 tanár, egy Barna, egy uj Tanácsos és adótáros nyalogották ve­lem együtt fényes ujjaikat. Node a pőre, a sültek sem állottak hátrább. A fő-fő dirigens Ekker Jánosné volt, hogy sürgött forgott, uram fia ! Csodálatosan fáradhatlan egy asszony ! Egy maga annyit dolgozott, mint 12 ! Á háta mögött állok. Egy kisasszony kért pőrcöt, tesznek Emeli az étvágyat él • testsúlyt, m cg sí ön­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdöbetegsegek, nuruiok, szamár­köhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hsffmana-Ls Rsehe át C«. Basel (SrijoJ. JRoehe bu. — An »w*W **— korosa

Next

/
Thumbnails
Contents