Szamos, 1906. február (38. évfolyam, 9-16. szám)
1906-02-11 / 12. szám
XXXVIII, évfolyam. Szatmér, 1906. febr, hó 11, (vasárnap) 12. szám. ) SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : Rákóczy-utcza 9. %z. Telefon: 107. Mináeanesyiü dijak S&attcaron, a -p tiadóhivaialübea íiíeíasdók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban köz'iltctuek Nyilítér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között. -tfimden szó 4 fillér. Városunk háztartásának huszonötévi zárszámadása. A napokban hagyta el a sajtót városunk háztartásának huszonötévi egyetemes zárószámadása, melyben főszámvevőnk, Novák Lajos beszámol huszonötévi számvevői müködésénnek eredményéről. E nagyarányú, a célszerű csoportosítás által azonban könnyen áttekinthető munka, három főrészben és pedig I-ső részben a város háztartásának menetéről, a II. részben az állami adókról s ezzel kapcsolatosan a házi adók mikénti állásáról, a III, részben az előirányza ton kivül létesített alkotásokról számol be, kimutatván végül városunk vagyonát és tartozását s ezek egybevetésével a mutatkozó tiszta vagyont. Ha e zárószámadás eredményeit vizsgáljuk, meggyőződést szerez hetünk magunknak arról, hogy az elmúlt negyedszázad városunk -le tében a munka és az alkotások korszaka volt. Városunk egy évszázadon át nem haladt annyit, mint az elmúlt huszönötévben s ebben a haladásban nagy része van Novák Lajos főszámvevőnek, mert kétségtelen dolog az, hogy minden város fejlődésének alapját háztartásának helyes alapon nyugvó költségvetése képezi. Midőn 1881- ben átveszi főszámvevői hivatalát, városunk valóban szorult anyagi helyzetben van. A helytelen előirányzatok miatt, melyek az évi eredményeket meg sem közelítették, vagyis mivel az előirányzott bevételelek be nem folytak, a város pénzügye oly zilált helyzetbe jutott, hogy kiadásának fedezésére egyíelől saját alapjait kellett kölcsön vennie, másfelől a helybeli pénzintézetektől kényszerült váltóra kölcsönt felvenni. Első dolga volt főszám /evőnknek háztartásunk egyensúlyát helyreállítani. Reális alapon szerkesztett költségvetési előirányzatokkal, uj és olcsóbb kölcsönök felvételével, újabb jövedelmi források nyitásával sikerült is háztartásunk mérlegét annyira egyensúlyba hoznia, hogy a leg- uiabb időkben minden alap, vagy kölcsön felhasználása nélkül a költségvetési hiány 70 százalék házi adóból nyer fedezetet s évenkint 40—50 ezer korona pénztári maradványt is mutathatunk fel. 1 A költségvetés részletes tárgyalásába annak nagy anyaga miatt nem bocsátkozhatunk s inkább csak a kiemelkedőbb részletek felsorolásával akarjuk ráterelni e becses munkára a figyelmet, melyet teljes mértékben meg is érdemel. Városunk tiszta vagyona 1880-ban 4.523,271 korona volt, 1904-ben 9.764,116 kor. A vagyon szaporulata tehát 5.240,845 korona. E hatalmas szaporulatot az alapokból és kölcsönökből vett, beépített értők, de főleg a jogok, különösen az uj dijak 20-szoros értéke folytán. továbbá a vasúti részvényekbe fektetett összeg, a legutóbbi tiszta pénztári maradvány által, a tehetnél pedig az évi törlesztés folytán érte el a város. Ez eredmény az uj leltározás alapján még szembe- szökőbb lesz, mert jelenleg az 1898. évben teljrsitett becslések szerinti összegek szerepelnek, holott az ingatlan értéke, különösen a tagosítás folytán, az utóbbi időben jelentékenyen emelkedett. Az évrői-évre szaporuló kiadótok fed ezéséről újabb és újabb jövedelmi íorrások megnyitásával •ellett gondoskodni. így 1881-ben behozzák a községi pót fogy. adót, a vasúti kövezetvámol. A főszámvevő kezdeményezésére a vámsze- dési jogok bérbeadását beszünte- ik s annak házi kezelésbe való vételével az abból eddig befolyó „jövedelmet megkétszerezik. Az ital- riiéresf jog áilami bérletének célszerű hasznosításából 1891-1898. évig 406,882 kor. tiszta hasznot produkálnak. A regále megváltási összeg újabb megállapításával, a magasabb vágóhid-dij, ebadó, hirdetési dij, átírási dij, adómentes házak utáni községi adó, a községi adó utáni késedelmi kamat behozatalával a kölcsönök konvertálásával (évi 14,000 kor. megtakarítás) a földek s az erdők utáni jövedelemből, a házi adó-alap emelkedés folytán végre sikerült az egyre növekedő kiadásokra a kellő fedezetet megtalálni. A kiadások különösen a következő rovatoknál emelkedtek a lefolyt huszonöt év alatt : A tiszti és szolgai fizetéseknél a kiadás 1880-ban 90,714 kor., 1904-ben 197,968 kor., nyugdijaknál 1880-ban 3968 korona, 1904-ben 13,450 kor. Irodai kellékek 1880-ban 7448 kor., 1904- ben 16,408 kor. Világítás 1880- ban 5826 kor., 1904-ben 25,780 kor. Tűzoltóságra 1880-ban 2420 kor., 1904 ben 9878 kor. Egyházak és iskolákra 1880-ban 64,556 kor., 1904-ben 104,535 kor. Szegények ellátására 1880-ban 8905 kor., 1904-ben 24,000 kor. stb. A költségvetési hiány fedezésére kivetett házi adóra vonatkozólag, mint figyelemre méltó körülményt felemlítjük, hogy a városi házi adó alapja, vagyis az egyenes állami adóalap mennyisége 1880-tól i90‘*. év végéig mindössze csak 66,000 koronával emelkedett. — Ezt is inkább csak az adómentes házak után kivetett pótadó eredményezi, mely alapnak levon- tával 36—40 ezer korona csak az adóalap szaporodás 25 év alatt, mely körülmény nem valami kedvező különösen üzleti és ipari fejlődésünkre. Községi adónk százaléka igen változó volt. így 1880- ban 35 százalék, 1881—1889-ig A színész lélektanából. Irta és a Kölcsey-Kör január 14-iki matinéján felolvasta: Dr. Hantz Jenő. De hallgassunk meg egynéhány igazi nagy műrészt, miként nyilatkoztak az e tárgyban hozzájuk intézett kérdésekre. Jászai Mari, arra a kérdésre, vájjon érzi-e mindazt, a mit játszik, azt felelte : „Isten őrizz! Semmit sem érnék ha úgy volna. — Az ember nem ura magának, ha érzések vesznek rajta erőt. Az életben sem, hát még a színpadon ! Semmire sem volnék képes, ha igazán erezném azt, amit mutatok. Egyszer, tanuláskor kell érezni a dolog igazságát, azután fixirozni, hogy az mindig ugyanaz maradjon, mintha akkor legelőször érezném azt az érzést. Ez a szinészet. A színész semmire sem volna képes, ha saját szubjektív érzésének átengedné magát a színpadon, sőt minél nagyobb elragadtatást produkál az ember, annál nagyobb szüksége van; hideg kritikus- sara : az eszére. — És például legnagyobb indulatomban leginkább ellenőrzőm magamat, mint egy második embert és legnagyobb extázÍ3omban látom, hogy ennél vagy amannál a mozdulatnál ruhámnak hátul milyen ráncot kell vetnie és milyen vonalat kell adnia“. Coquelin, ez a sziuészkirály, abból indult ki, hogy a színészben két lény lakik: az egyik a hangszer, a másik, aki a hangszeren játszik. Ez utóbbi az, aki kormányoz, aki gondol, kon- czipiál s ezt a tanácsot adja a színésznek : „Tanuld meg szerepedet, éld bele magad személyiségedbe, de beleélvén magad, ne mondj le magadról. A kormányrudat ne ereszd ki a kezedből. Az a benned levő másik lény (kit t. i hangszernek nevezett) nevessen, sírjon, lelkesedjen az őrjöngésig, szenvedjen a halálig, de mindig a kormányzó ész felügyelete alatt. Ha a kifejezést megtaláltad, akkor egyszersz mindenkorra állapítsd meg. A színész ne ragadtassa el magát soha. Hamis és nevetséges azt gondolni, hogy a művészet betetőzése, ha a színész elfelejti, hogy a közönség előtt van. Ha annyira azonosítod magadat szerepeddel, hogy nem tudod többé, hol vagy, akkor nem színész vagy többé, hanem bolond“. Novelli, a nagy színész, ki néhány évvel ezelőtt a fővárosban lépett fel, úgy nyilatkozott, hogy vannak szerepek, melyekben semmit sem érez, de viszont p. o. Shylook őt magát is megrázza s előadás után rendkívül fáradtnak érzi magát. Nagy szinószuök nyilatkozataiból azt a tényt említem még fel, mely látszólag nagyfokú érzés jelenlétéről tanúskodik, hogy t. i. a színészek tudnak igazi könuyeket ont..ni a színpadon s nemcsak nagy művészek, hanem középszerűek is. Ez a sirás azonban az érzés mellett nem sokat bizonyít. — A sirás nem mindig igazi jele az érzésnek. Pinero, a jeles színész és iró is mondja, hogy azt könnyen meglehet tanulni, inkább fizikai, mint érzelmi feltételektől függ. Többek közt csak Újházit említem fel, ki azt mondja, hogy egyszer Salvini- val beszélgetvén, megmutatta neki, hogy előkészülés és erőlködés nélkül, minden pillanatban könDyet tud ontani s ezt előtte rögtön be is bizonyította. Pedig ki mondhatná ezekről a könnyekről, hogy csakugyan indulatból erednek ?! De nemcsak a sírásra, hanem a nevetés mesterséges előidézésére is vannak nagy színészeknek figyelemre méltó nyilalkozatai. A színészek legtöbbje azt állítja, hogy a nevetést könnyebben elő tudják mesterségesen idézni, mint a sírást. Mások hozzáteszik, hogy igen sokszor a közönség jó kedve reájuk is visszahat s őket is jókedvüekkó teszi. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy az igazi mesterkéletlen nevetés sokkal ritkább a színpadon, mint a megindító sirás. E nyilatkozatokkal szemben aztán olyanokkal is, találkozunk, melyek a színpadon a valódi érzés jelenléte mellett is szólnak. így p. o. Bartet kisasszony azt Írja, hogy ő igenis érzi az indulatokat, melyeket játszik de rokonszenv utján, nem mint saját érzéseit. „Én csak előbb vagyok megindulva, mint a nézők — úgymond, de megindultságom ugyanolyan természetű, mint az övék“. Róth Fülöp kárlsbadi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és yidéke legnagyobb cziporaMAra. az őszi és téli idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők, valódi box és Sehevraux »őrből Készült czipők a legdivatosabb kivitelben. —-
