Szamos, 1905. november (37. évfolyam, 88-96. szám)

1905-11-30 / 96. szám

XXXVII. évfolyamSzatmár, 1905. nov. hó 30. (csütörtök)

96. szám,

SZAMOS.

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.

MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107.

fAindonnemü dijak Sz.atmaron, a kiadóhivatalában fizetendők

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közfiltetnek Nyilttér sora 20 fillér.

Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér.

Az általános választói jog.

Akármilyen megoldást nyer is ez a jelenlegi kusza helyzet, bizonyos az, hogy a legrövidebb időn belül meg kell és meg fogják valósítani az általános választói jogot. A tömeg — és ez alatt nem a kisebbséget alkotó szociáldemokratákat értjük — öntudatra jutott s az egész országra kiterjedő agitáció az úgynevezett „alkotmány sáncaiból kizárt százezrekében azt a hitet keltette, hogy csűrön méz lesz az élet, ha meg lesz az általános titkos választói jog.

Pedig ebben a hitében a tömeg nagyon csalódik. A nyugat számos államában meg van már ez a jog, de sehonnan sem hallottuk, hogy ennek folytán boldogabb s vagyonosabb lett volna a nép. Dolgozni és küzködni kell bizony most is a választó polgárnak, aki azelőtt nem volt választó polgár; a joga több lett, ez igaz, de kötelességei és a megélhetés nehézségei csak a régiek maradtak. így lesz ez Magyarországon is. A legeslegáltalánosabb és legtitkosabb választói jog sem fog tyúkot varázsolni a szegény ember fazekába, a napszám nem lesz nagyobb, a cipő s a hús csak olyan drága lesz, mint eddig volt.

Az általános titkos választói jognak inkább erkölcsi, mint materiális hatása lesz, ámbár az utóbbi sem vetendő meg.

Meg fog szűnni az izgató frázis az alkotmány sáncaiból kizárt milliókról, ami által a magyar közélet a tömeg nyugtalanitásának egy erőteljes eszközétől szabadul meg. A munkások be fognak kerülni a képviselőik révén a törvényhozásba, megyebizottságba, városi közgyűlésbe, ahol szavukat társaik érdekében fölemelhetik. Hozzászólnak az ország sorsának intézéséhez, joguk lesz s ezzel a dagadó hullámok, melyek már is elöntéssel fenyegették a magyar rónákat, széles, rendes mederben fognak hömpölyögni. S mindezek révén természetes, hogy szabad, demokratikus áramlat kerül bele a közéletbe s ha nem is szűnnek meg teljesen az osztálykülönbségek, soha többé olyan kirivóak nem lesznek, mint voltak.

A felekezeti és faji, nemzetiségi különbségek sem lesznek oly élesek, mint eddig voltak. A nemzetiségek nem szidhatják többé a „magyar zsarnokokai;,“ akikkel egyenlő jogokat gyakorolnak s természetesen egyenlő kötelességeket teljesítenek. Meg fog szűnni az általános választói jog alapján választott tisztviselők között a protekciós rendszer, a családi és klik- uralom. Egy szó mint száz, megtisztul a közélet akkor, midőn a

n-egvásárolhatatlan nagy tömeg az urna előtt intézi a hazája sorsát.

Az aggodalom a nemzeközi szociáldemokrácia túlkapásától, nem indokolt. Ha szigorúan vesszük, alig van Magyarországon százezer nemzetközi szociáldemokrata munkás, aki nemzetközi jelszavak után indul. Választó pedig az irás és olvasáshoz kötött feltétel alapján két millió és hétszázezer lesz, a százezer nemzetközi e tömegben elvész. Jóval többen vannak ezeknél a földmives szociáldemokraták, az újjá szervezők, ezek azonban hazafias érzelmüek. A választó köz-ínség tehát nem kerül ki sem fcIforgatókból, sem nemzetköziekből, hanem a munkálkodó magyar nép milliónyi tömegéből. Ez a tömeg tartotta fenn e hazát ezer évig jog nélkül, fenn fogja tehát tártani ezután is a joggal.

Egyetlenegy aggály van: a nem- z,r„régek, különösen az oláhok, akik nagy tömegben élnek együtt s nyílt ellenségei a magyarság szupremáciájának. — Hát a dákoromán vipera méreg-fogát ki fogja tudni venni egy alkalmas választói törvény.

Az általános titkos választói jognak a magyar nemesség, papság s polgárság körében számos ellensége van. Nem akarunk most ezzel vitázni, hogy mennyire van, vagy nincs igazuk. Csak utalunk az 1848-iki országgyűlésre, amikor

dacára annak, hogy a tekintetes Karok és Rendek közt számos hive volt a jobbágyság fenntartásának, győzött a szivekben a hazafiul okosság s megadták a jobbágynak a polgárjogot, bár épen- séggel nem lelkesedtek érte. De megadták a maguk jószántából, mielőtt őket erre a tömeg nyomása kényszeritette volna.

Mint apáink, mi se várjuk be a tömegnek alulról jövő nyomását. Mert ez a nyomás rettenetes erős és sok mindent eldönt az útból, ami békés jogadás esetén megmaradhatott volna.

Minél egyhangúbban kapják meg a jogtalanok a joggal bíróktól a jogot, annál biztosabb és békésebb fejlődést biztosítunk társadalmunknak és az országnak.

A jogot meg kell adni előbb, vagy utóbb okvetlenül, adjunk tehát, mielőtt erőszakkal vennének tőlünk.

Kalabriáért.

(Felhívás a magyar nemzet fiaihoz és leányaihoz.)

A hói tízezrek lettek földönfutókká, százezrek hajléktalanokká és meg- számláihatatlanok vallottak kárt életükben, hagyván maguk után özvegyet, árvákat, testi épségükben elvesztvén keresőképességüket és vagyonúkban egy élet munkájának és erényeinek gyűjtött eredményében, a

A bomba

Wolwele Stiglicz Orlioskov a vézna szabó, kábultan baktatott hazafelé. Balkezét a kaftánja mély zsebében tartotta s erőtlenül, bénán lötyögött a kar, mintha szélhüdés érte volna. Wolwele a forradalmárok gyűléséről jött s ö húzta ki a hetes számot. A hetes szám Stipnikoff rendőrfőnök halála Ítélete volt s Wolwelet szemelte ki a sors a bombahajitásra.

Két óv előtt, amikor a háború kiütött, Wolwele azt sem tudta, milyen fán terem a forradalom. Békésen var- rogatta a kaftánokat, a muzsikoknak a kék blúzokat és lötyörgős czizma- nadrágokat, remegett, mikor a cárra gondolt és lekapta fejéről a sapkát, mikor a rendőrfőnök jutott az eszébe. A gyerekek az utcán sokszor iekop- döstók Wolwelét, részeg muzsikok nem egyszer megrugdosták, egy éjjei

len pedig rendőrök törtek a házába és kirabolták. Másnap a százrubeles aranyláncot, amit a nisninovgorodi vásáron vett, a rendőrfőnök gimná- zista fiának mellényén látta fityegni, de Wolwelónek ekkor sem jutott eszébe zúgolódni a felsőség ellen. — Mindig igy volt ez s igy lesz ezután is Hogy másképpen is lehetne, az soha eszébe nem jutott. — Apjával, nagyapjával a rokonságával napirenden voltak az ilyen esetek, mórt legyen csak ö a kivétel ? Elvégre nem azért jöttünk a világra, hogy a boldogságban úszkáljunk. Bizonyos, hogy még a cárnak is megvan a maga baja. Aki bízik ősei Istenében és szeret egy asszonyt, az csak elviseli valahogy az élet bajait. Wolwele buzgón imádkozott naponta és élt halt a családjáért.

Hatvan éves volt, mikor a háború kiütött. Öregebb fia, Simon, szintén

családos ember volt, a fiatalabbik, Lőw Moszkvában az oroszegyetemre járt. Ötszáz rubellel vesztegette meg a tanárokat, hogy fiát felvegyék a főiskolába. Két leánya közül is férjnél volt az egyik, a másikat, a fekete szemű Régát otthon tarcofta még, hogy legyen aki az öregsége ridegségét enyhítse. Mert a felesége folyton betegeskedett.

Nos, jött a háború. Wolwele városából hatezer ember ment a háborúra. Köztük számos zsidó, Wolwelónek két fiatal rokona is a katonák között volt s ötveu-ötven rubelt adott nekik. Hat hónap múlva a rendőrséghez hivták a fólvárost és tudtul adták, hogy a harctérről érkezett hirek szerint a hatezerből háromezer ott hagyta a foga fehérét a Liaojang körül vívott csatákban. Köztük volt a két fiú rokon is. Wolwele sirt és nyolc napig gyászolta a fiatalokat. A nyolcadik napon dúlt arcczal rontott be hozzá fia, Simon.

— Atyám, visznek !

Az öreg nem akart hinni füleinek.

— Nem lehet, hiszen te nem voltál katona.

— Mégis visznek, mi lesz a gyermekekkel ?

Wolwele a rendőrfőnökhöz meut.

— Kegyelmes ur, a fiam soha sem volt katona, mit akartok tőle ?

Stipnikoff, egy szürkeszakálu, büszke ur, haragosan rárivalt.

— Mit akarsz zsidó, a fiadat felvettem a lajstromba punktum. Vagy megy, vagy főbe lövetem.

— Kegyelmes ur, ötszáz rubel van nálam, hebegte a zsidó és térdre esett.

— Hozzál még ötszázat és majd meglátom, tehetek-e valamit.

Délután elhozta Wolwele a pénzt. Munkás életének gyümölcsét ott rejtegette a zsidó a pincében egy göRóth Fülöp kárlsbadi ezipőraktárát

ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb eziporaitára.

az őszi és téli idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők, valódi box .és Sehevraux lőrből Készült czipők a legdivatosabb kivitelben. —

.........