Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)
1905-08-31 / 70. szám
amSzatmar, 1905. aig, hó 31. (csütörtök) --------------1 70 . szám. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107.. Mindennemű dijat Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Áz általános választói jog kérdése. Az általános titkos választói jog kérdése elementáris erővel került immár bele a politikai küzdelmekbe s a mozgalom óriási méreteit tekintve, úgy látszik, hogy e követelést útjában többé feltartóztatni n'em lehet. Annak a vitatása, hogy miképen, vagy milyen intenciókkal került bele ez a kérdés a politikai küzdelembe, a jogéhes nép előtt, úgy látszik, másodrendű kérdés; sőt, amint a Szatmáron, vasárnap tartott népgyülés mozzanataiból láttuk, a vezetőket egyáltalán nem érdekli. Az általános választói jog követelésénél csak két tényre hivatkoznak : arra, hogy a koalíció, vagyis az ellenzéki szövetség a választások előtt az általános választói jogot kétségtelenül megígérte s a mostani kormány azt, amit a koalíció Ígért, megvalósítani akarja. Ők, — mint magukat nevezik, — a jogtalanok, — nem polemizálnak. Dr. Kelemen Samu egy hozzájuk intézett levelében arra figyelmezteti a népgyülést, hogy Kristóffy a választói jog kiterjesztése kérdésében 1903-ban még úgy nyilatkozott, hogy a választói jog legszélesebb alapon való kiter-jesztésjí- lehetőleg úgy akarta, hogy az birjon választói joggal, ki valamelyes közterhet visel, ők, — mint a népgyülés szónoka kifejezte, — bizonyos íelkutatott régi nyilatkozatokra semmit sem adnak ; nekik az az irányadó, hogy most miként akarja megvalósítani a miniszter az általános választói jogot. De egyébként ők valameny- nyien hozzájárulnak a közteherviseléshez véradóban, vagy legalább is fogy. adóban az élelem és ruházat beszerzésénél. Tiltakozásukat fejezték ki az j ellen, hogy ők a kormányt támogatni akarnák ; ők, miként a függetlenségi párt, sem ezt, sem a többi kormányt nem támogatták soha, csak meg akarják ragadni az alkalmat arra, hogy amit a koalíció megígért, az általános választói jogot, most megnyerhessék. Kemény szavakkal birálták a koalíciót, mely törekvéseik elé akadályokat gördit s Ígérete elől kibújni akar; bujkálással vádolták dr. Kelemen Samut, amiért a nekik küldött levélben a kérdés elől kitérően válaszolt s levelének arra a részére, melyben azt Írja, hogy meggyőződéséért küzdeni fog, tetszés közt jegyezte meg Csizmadia Sándor szónokuk, hogy ne küzdjön, csak szavazza meg. A szatmári népgyülésen szerzett benyomásaink is világosan utalnak arra, hogy az általános választói jog követelését csak úgy per tan- gentem, vagy mint a taktika eszközét tárgyalni többé már nem lehet; de még komolyabb igényekkel nyomult előtérbe e kérdés az által, hogy Budapesten megalakult a liga az általános választói jog érdekében, melynek tagjai nemcsak a szociálistáknak, függetleségi párti választóknak, hanem a pártoktól, politikáról független emberek egyesülése, melyhez a társadalom minden osztályából eddig is nagy számban csatlakoztak. Ezzel az általános szavazati jog 'az egész politikai közvéleménybe belekerült s megszűnt a szociális- ták speciális politikája lenni. A kérdés ezzel értékben és súlyban kétségtelenül olyanná növekedett, mellyel szemben strucpolitikát követni egyszerűen lehetetlen. Létjogát az adja meg, hogy általános követelés s nemzetivé az teszi, hogy sem osztályok, sem felekezetek, sem nemzetiségek már nem foglalhatják le a maguk külön törekvéseik számára, hanem ' osszeségében maga a nemzet áll melléje. A szociálisták küzdelmének fegyvereit azonban nem lehet helyeselni. Az osztályharc legyvereit nincs joguk használni, midőn a polgári társadalom és a nemzet támogatását is igénybeveszik. Még kevésbé lehet helyeselni ama fenyegetésüket, hogy az obstrukció eszközéhez szándékoznak nyúlni abban a formájában, hogy köve* teléseiknek általános sztrájkkal akarnak érvényt szerezni. Ha az általános választói jog egyetemes jog és igazság kérdése, nem szabad az érte való harcot az egész társadalom ellen vivni. Az általános választói jog kérdését a koalíció tagjai vetették fel, midőn választóiknak azt megígérték. Ha a koalícióba befogadott egyes pártok ellene foglalnak állást s e miatt a iüggetlenségi párt sem támogathatja az e jogért küzdőket, ez lehet a függetlenségi párt taktikai eljár ísa, melyért a felelősséget a függetlenségi párt vállalja ; egy dolog azonban immár két- ségbevonhatlan tény. Az, hogy az általános választói jog kérdésével már most számolni kell s amint a jelek mutatják, e kérdést a politikai áramlatból kikapcsolni többé nem lehet. Népgyülés Szatmáron. A szociáldemokrata-párt vasárnap nagy közönség részvételével tartotta meg gyűlését az általános titkos választói jog ügyében, melyen a függetlenségi párt tagjai is nagy számban vettek részt. A népgyülésen a budapesti központból Csizmadia Sándor, Nagykárolyból Varga Ferencz, a pártszervezet vezetője jelentek meg; a gyűlésen Nyisztor János szatmári szocialista elnökölt, Finis. Nem tudom magam sem, De valamit várok . . . S e város utcáin Amint éjjel járok, Kutatok valamit . . . Keresek valakit . . . És nem tudom, hogy mit ? És nem tudom, hogy kit ? ! Minden kacagásra Meg-meg remegek. Minden kurjantásra Dühtől reszketek ! Sétáló pároknak Ruhája h a leb ben . . . Ajkaimról szitok, Pokol, átok rebben !! Nem tudom mi történt ? Mit is tettek velem . . . ? Kábult, fáradt agyam, S helyemet nem lelem . . . Fehér hajú anyám Szomorúan néz rám . . . Szeme könybe lábad . . . S köny pereg le arcán. Egy szőke leányfej Tűnik fel lelkemben. Egy mosolygó szempár Kisérf. mind szüntelen . . . ! Közeledik felém . . . És kacagva elhagy — A hajamat tépem : — Örült, szerelmes vagy ! ! Az vagyok, az lettem, Minek is tagadnám ? Pedig tudom, érzem, Megőrjít az a lány ! Egy világ választ el . . . Nem lehet az enyém ! Ködként szállott tova Az utolsó remény . . . ! Nem tudom magam sem, De valamit várok . . . ? S e zajgó városban Amint éjjel járok • . . Keresek valamit Mit sok ember talált, Keresem a békét . . . Keresem a halált ! Budapest, 1905. Ernyei Emil. Karikák a vízben. A Leviathán hosszú habtarajos csikókat szántva, nesztelenül szelte a I végnélküli vizet. — Messze mögötte, mint megannyi kisirteties óriás a kikötő épületeinek árnyéka rajzolódott a látóhatárra, előtte fenséges némaságban a sima víztükör, melyet a teli hold sugarai cseppfolyós ezüsthöz hasonlóvá tettek. — A végtelen ,csendben harmonikusan illeszkedett bele a lapátok egyhangú paskolása s koronként az a sejtelmes zizegós, mely a legkisebb szellő nyomán is felzendül az óceánon. Aludt a hajó is. Belsejében vagy hétszáz szegény ember férfi, asszony, gyermek vegyest aludta a számüzöttek nyugtalan álmát, akik a hazai föld mostohaságai elől a kincses Amerika dólibábos álomképei felé menekülnek. A födélzeten is csak a kormányos s az őrtálló matróz van ébren, meg az a fiatal szinte gyermekleány, aki a hajó szürke korlátjához támaszkodva figyeli a mélységes viz sejtelmes suttogását. Vagy talán nem is azt figyeli. A sok sírástól fáradt szemei mereven szegződnek az ezüstös habokra, mintha a könnyű habfodrokból akarná kiolvasni az ismeretlen jövő titkait s miként ha nekik panaszolná a múlt bánatát. Talán megértik, talán meg is vigasztalják. Az ezüstös habfodrokról a kis hegyi patak jut eszébe, melynek kristálytiszta vizében valamikor régeD gyerekes örömmel leste pajtásaival a bedobott kavics nyomán támadó kis karikákat a patakról. Ma már csak a bánat nyoma maradt meg a lelkében. Árvaláuynak, ha hozzá szép is, meg szegény, mint a templom egere, az örömtől amúgy is vajmi kevés jut ki. Eszébe jut Ker- bernó a szatócs felesége, aki anyja halála után magához vette. Szegről, végről rokonok is voltak anynskávaJ, meg aztán szerette is a szép kis lányt, akiről még az urak is azt beszélték, hogy valamikor hetedhétországra szóló virágszál lesz. Igazuk volt. Mire An- nuska a tizenhatodik tavaszt elérte, úgy kiszépült, hogy szinte kiritt a falusi tájképből. Tisztességet is hozott Kerbernónek, meg szép aranyos álmokat, mert a jegyző, a doktor, meg a bányamérnök mindennapos vendég lett a szegén3r szatócsné házikójában. Különösen a mérnök, aki néha óraszámra elüldögélt Annuskával a kis benyílóban s magaszedte illatos virággal tömte meg reggelenként a lá- nyas szoba ablakát. — Mórnökné lesz belőle ! mondoRóth Fülöp kárlsbadi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrst. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrakta. Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ----------— — Fi gyelmeztetés.
