Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)
1905-08-31 / 70. szám
2-ik oldal SZAMOS Először Varga Ferencz szónokolt, ki hosszabb beszédben foglalkozott a közsógenkinti titkos választás előnyeiről ; erősen kikelt a koalíció ellen, mely programmjában az általános választási jogot Ígérte és most, mikor annak megvalósítása lehetséges volna, a választókat egyszerűen cserben hagyja. Utána Csizmadia Sándor beszélt. Beszédében foglalkozott előbb a koalíció azon vádjával, mintha ők a kormányt támogatnák. Kijelenti, hogy ők semmiféle kormányt sem támogattak soha, de amikor egy kormány komoly kilátásba helyezi, hogy amiért 30 év óta küzdenek, meg is valósíthassák, oktalanság volna tőlük, ha erre az alkalmat két kézzel meg nem ragadnák. Ürügynek tekinti a koali eiónak azt az álláspontját, hogy a vezényleti nyelv 70 magyar szavának kiküzdóse előbbre való volna a választói jog reformjánál, mert a két követelés egymást nem zárja ki s mindez csak arra való, hogy a koalícióba bevett némely pártok s főkép a dissidens mágnások az általános választói jogról hallani sem akarnak s ezek a függetlenségi pártot befolyásolják. Különösen kikelt a szónok gróf Apponyi ellen, ki a népnek igaz barátja sohasem volt. Foglalkozott azután dr. Kelemen Samu orsz. képviselő levelével, melyet a népgyülés vezetőihez intézett. Sajnálatát fejezte ki Csizmadia Sándor a felett, hogy meghívásukra nem jelent meg szemé lyesen, mert ha ellene van is az általános választói jog jelen küzdelmének, legalább módjában lett volna a maga álláspontja helyessége felől meggyőzni őket, de ő e helyett levélben is csak bujkál a kérdés elől és Kristóffyval vitatkozik, holott azt várták volna, valljon szint e kérdésben. Ha azt mondja a levélben, hogy küzd az általános választó jogért ő is, erre az a válaszuk, hogy ne küzd jön, hanem csak szavazza meg. Végül felhívta a népgyülóst, hogy csatlakozzék azon határozati javaslathoz, hogy az általános választói jogért küzdeni fognak s azt többé a napirendről levenni nem engedik. Nyisztor János beszélt még ezután, rendkívül hevesen támadva a koalíciót, Különösen Kossuthot és Apponyit, kik programmjukat cserben hagyták Beszédében kifejti, hogy a koalíció gáttá Kerberné boldogan a szomszédoknak, bizon)' előkellő mérnöknó s aztán én sem adogatom el többé nap- hoszat a sót, meg a cikóriát. A kis hegyvidéki fészek lakói maguk is úgy hitték s irigykedve gondoltak az Annuska aranyos sorsára. Aztán Dirner ur, a mérnök egy szép nap megkérte Annuskát, hogy látogasson el vele a bányába, ahonnan a sok fekete szenet ássák évek óta szurtosképü sápadt bányászemberek. Szép munka az, érdemes megnézni egyszer. — Annuska örömmel egyezett bele s egy reggel a kis gép együtt vitte le a mérnököt, meg a hegység gyönyörűségét a tátongó mélységbe, ahol lámpafény mellett ássák a fekete üregből a sok zsíros szenet. .. S amikor feljöttek megint, Annuska szemei előtt fekete maradt a napfényes erdő is, a sok fehér házikó is. A mérnök aztán elmaradt a szatócsék házából s helyébe a kétségbeesés költözött be állandó vendégül Annuska szobájába. Az emberek suttogni kezdtek, Kerberné mindig haragosabb lett s nem talált több jó szót a hegység hervadó gyönyörűsége számára. Annuskának nem volt tovább maradása a faluban s egy őszi reggelen hiába kereste Kerberné. Eltűnt nyomaz általános választói jogot csak ürügyképen állítja szembe a kommandóval ; mindakettőért keli küzdeni, de ha már szembeállították a kérdést, az általános választói jog fontosabb, mert ez alapon a kommandót is jobban ki lehet küzdeni. Végül a gyűlés elfogadta azt a ha tározati javaslatot, melyet a központ terjesztett elő s mely szerint az általános választói jog híveit szeptember 15-ére az országház elé mennél tömegesebb megjelenésre hívják fel. A határózati javaslat szövege a következő: Határozati javaslat. Szatmár város jogtalan népe 1905. aug. hó 27-én tartott nópgyülósén a koalíció aug. hó 10-iki, az általános választási jogra vonatkozó határozatából megállapítja hogy: A szövetkezett ellenzék az általános választási jogot nemcsak hogy nem akarja megvalósítani, hanem egyenesen meg akarja gátolni. Megállapítja továbbá, hogy ennek a határozatnak az indokolása hazug, mert az általános titkos választási jog megvalósulásának nem lehet akadálya, hogy ki terjeszti be javaslat gyanánt, mert a koalíció összes pártjai ezt igenis megtették s más pártbeli képviselőkkel, kik szintén kötelezettséget vállaltak érte a nép előtt, e követelésnek nagy többsége van a parlamentben. Az említett jezsuita szellemű határozat célja az, hogy az egyes pártok számára fönntartja azt a látszatot, a nép félrevezetésének azt a lehetőségét, mintha mégis komolyan óhajtanák az általános titkos választási jog megvalósulását, ugyanakkor azonban annak létrejöttét mégis megakadályozhassák. — Megállapítja a népgyülés, hogy ez a politika a népcsalás politikája s kimondja, hogy ennek teljes erejéből ellene szegül. A vezérlő bizottság az egyes pártokra hárította a végső döntést e kérdésben; a népgyülés elvárja, hogy a pártok a legrövidebb idő alatt nyilatkozni fognak, vájjon törvénnyé emelik-e az általános titkos választói jogot. Elvárja a kormánytól, hogy a képviselőház első ülésén beterjeszti az erre vonatkozó törvényjavaslatot, amennyiben pedig ez nem történnék meg, elvárja, hogy az ált. titkos választói jogot becsületesen akaró képviselők teszik ezt meg. •— Kimondja a népgyülés, hogy politikai irányzatokra való tekintet nélkül, talanul s vele az a bádogskatulya is, ahová tiz év óta gyűjtögette az Annuska hozományát kisebb, nagyob ezüst pénzdarabokban. Derengett. Az örtálló matróz gyors mozgással kergette magából a hajnali hideget, a kormányos az áliáig felhúzta a köpönyegét, Annuska pedig még mindég ott állt a hajó korlátjánál s könnyes szemekkel nézett a tarajos habokba, melyek egy uj élet, talán uj nyomorúság felé röpítették. A zöldes fényben tündöklő víztömegből vidáman kergetődző delfinek bukkannak ki, nagy fehér szárnyú madarak kerülgették a Leviathánt, a hajó is ébredezett. Annuska nem látott belőle semmit, nem hallotta, csak a lelkében dúló keserűség zakatolását s a sima víztükör sejtelmes zizegését. Üresnek, feketének látta a világot, mint akkor s végtelenül gyöngének érezte magát az újabb küzdelemhez. Az őrtálló matróz azt hitte, mikor eltűnt a korlát mellől, hogy lement melegedni, a sima víztükrön pedig apró karikák látszottak egy két másodpercig. Mint odahaza a kis hegyi patakban, mikor pajkos leányok kavicsot dobáltak bele. Halász Zsigmond. 'íSs'-sXs' a nép ellenségének tekint minden politikai pártot, amely az általános titkos választói jog megvalósulásának bármi módon ellenáll. — Kijelenti, hogy szervezettségének, lelkesültsó gének teljes erejével ellenszegül a mai válság minden olyan megoldásának, mely az általános titkos választói jogot azonnal meg nem valósítja Meg fog akadályozni, mindennek kockáratevésóvel is, bármely uj kor mányzatot, amely a nép e legelemibb jogát törvénybe nem iktatja. Kijelenti s végső következményekre való elszántsággal adja tudtára a nópgyü- lés az egyes pártoknak, hogy amely kormány az általános titkos választói jog nélkül akar kormányozni, az legyen készen arra, hogy csak feltü- zott szuronyokkal s felsorakoztatott katonasággal kormányozhat szemben az ország népével, mely e rémuralom ellenében is kitárt mellel fog tovább harcolni, mig meg nem valósult az általános titkos választói jog. A gyűlés te'jes rendben folyt le s a rendőrség beavatkozása egyetlen egy esetben sem vált szükségessé. A népgyülés a Hymnus és a Marseille hangjai mellett oszlott szót. Kedden délután folyt le a dr. Kelemen Samu interpellációja folytán kitűzött rendkívüli közgyűlés, melyen a tanács és a polgármester együttesen terjesztette elő válaszát, úgy az interpellációra, mint annak szóbeli indokolására. Az adott válaszból a következő részeket emeljük ki: A nemzeti ellenállás szempontjából hozott közgyűlési határozatnak azon „indítvány képezte alapját, amelyet az interpelláló bizottsági tag és tsai adtak be. Tehát ki kell emelnünk, hogy az indítványozók határozati javaslatot nem terjesztvén elő, azt szabályszerű formába kellett önteni, ami a szervezési szabályrendelet és ügyviteli szabályok értelmében a jegyzői hivatal feladata. Eszerint nem az indítvány, hanem a hozott határozat az irányadó, azzal a szöveggel és tartalommal, amellyel azt a hitelesítő küldöttség megállapította. Különben is az 1886. XXI. te. 7. § a kifejezetten előírja, hogy a közérdekű határozatok közhírré teendők. Már pedig kétségtelen, hogy azon határozat, mellyel az egyes polgárok oly evidens érdekei érintetnek, mint a jelen határozatban, mindenesetre közérdekű s mint ilyen, a legszélesebb körben közzéteendő. Mindezektől eltekintve, miután a tanácshoz a közgyűlési határozat abban az alakban érkezett, mint ahogy meghitelesittetett, a tanácsnak kötelessége volt a határozat értelmében eljárni s azt felterjeszteni s miután a városi tanács a hozott közgyűlési határozatról annak hitelesítése után értesült, világos, hogy nem állott módjában azon módosításokat eszközölni. Igazolja a közgyűlési határozat alaki helyességét, hogy az összes törvényhatóságok hasonló határozataikat szintén felterjesztették és ez a törvényhatóság nyomatékosabb ellenállása szempontjából célszerű és helyes is, mert ha a hozott határozat formailag lett volna megtámadható, vagyis ha a fenálló törvények és szabályok ellenére sem közzétéve, sem felterjesztve nem lett volna és ez alapon lett volna megsemmisíthető, ez ellen a törvényhatóság fel- terjesztéssel, előterjesztéssel hasztalan ólt volna, a formailag helytelen határozat fenntartható nem lett volna, mig ha csupán politikai okokból lesz a határozat megsemmisítve, ez ellen igenis lehet felterjesztéssel és fenntartással élni azon az alá}, a határozat szabályszerűen, törvény módon és hatáskörben hozatott. A határozat végrehajtásában is teljesen korrektül járt el a városi tanács és tekintve, hogy sem az indítvány, sem a határozat a végrehajtásra a legcsekélyebb utasítást sem tartalmazott, nem is járhatott el más alapon, mint amelyet a törvény előir. Sőt tovább ment a tanács, mert a tiszti főügyész véleményének kikérése után saját felelőssége tudatában elrendelte a közgyűlési határozat végrehajtását jogerőre emelkedés előtt. A véderő kiegészítésének megtagadására vonatkozó intézkedés azon része ellen, mely szerint a uartaléko- sok és póttartalékosok állandó szolgálatra szóló behívóit a hatóság nem kézbesíti, az a kifogás merült fel, hogy a tanács eltért a közgyűlés határozatától, mely nem tett különbséget állandó és meghatározott idejű szolgálatra szóló behívás között. Minthogy azonban a koalíció vezérlő bizottsága kimondotta, hogy a kópviselőháznak jun. 21-iki határozata a rendes fegyvergyakorlalokra és a póttartalékosok 8 heti kiképzésére szóló behívásra nem vonatkozik, miután azok törvényes alappal bírnak, a hatóságok részére kézbesítendők. A tanács teljesen jóüiszemüleg intézkedett, miután sem az indítvány, sem a határozat a végrehajtásra nézve legkisebb utasítást sem foglalt magában s igy azon irányelvek szerint járt el, amelyet úgy az országgyűlés hivatolt határozata, mint a koalíció vezérlő bizottsága megfelelőknek talált s maga az interpelláció szóbeli indokolása is elismeri, hogy ebből semmi hátrány sem származott és nem származik. Amennyiben azonban a városi tanács a közgyűlési határozat eme rendelkezését, jóllehet jóhiszemüleg, nem helyesen értelmezte volna, módjában áll a tek. törvényhatósági bizottságnak megfelelő intézkedést tenni s a városi tanácsnak a szükséges utasitát megadni. Kijelentjük különben, hogy a hatóság egyetlen behívót sem kézbesített, sem ki nem függesztett. Ezután a tanács kimutatja, hogy a közgyűlési határozat végrehajtása körül tett intézkedései kellő időben tétettek s e tekintetben mulasztás nem terheli. Majd a Bihar-féle rendeletről tesz említést, kijelentvén, hogy a miniszter csupán a saját hatáskörében fett intézkedéseit közölte, de a várostól semmi támogatást sem kívánt, különben a tanács a közönség érdekéből közölte a leiratot a kapitányi hivatallal. Végül elut^sitjs a tanács & közgyűlés iránti tiszteletlenség vádját s most már a tanács maga kéri a közgyűlést a kölcsönös bizalom és egyetértés megszilárdítása s a tisztviselői karnak a jövőben netalán veszélyeztetet érdekei megvédése czól- jából, hogy az alkotmányellenes kormányzattal szemben leendő állásfoglalás és nemzeti ellentállás hatékonyabbá tételére, a múló alkalommal mellőzött bizottságot küldje ki, melynek tagjaiul aztán közös megegyezéssel Antal Dániel, dr. Farkas Antal, dr. Keresztszeghy Lajos, Korányi János, Osomay Imre, dr. Fejes István Gyulai Lajos, Hehelein Károly, dr. Kelemen Samu, dr. Tanódy Márton, Uray Gáspár, Uray Géza, Kovács Leó, Losonczy József, Klein Vilmos és Kató Antal bizottsági tagok választattak meg. A közgyűlés a tanács válaszát, miután dr. Kelemen Samu észrevételeit megtette, tudomásul vette. W A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „Jókai“-féle törlő-eummi és rajzeszköz = kizárólag nálam kapható. Figyelem I Figyelem I Uj bekötéssel ellátott, valamint mindenféle használt tan- & scgédHönyVcH = £Ü§rféiárban. = papit*-, iró-, rajz és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók: könyv és papirkereskedésében, Deák-tér 22. sz. = Szatmár, = a »Fehér-ház“ alatt. Egyes művek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.
