Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)
1905-08-13 / 65. szám
POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉS-E K: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Yizvezeték és csatornázás. Legutóbb általánosságban bevezettük a város vízellátásának és a szenyvizek elvezetésének megfelelő vízmüvek létesítése általi megoldását s a kérdésnek különösen azt az oldalát igyekeztünk megvilágítani, hogy Szatmár város vízvezetéke tervezésére, építésére, valamint a város csatornázására elérkezettnek látjuk az időt s hogy ezen nagy horderejű munkálatok előfeltételei nálunk meg vannak. Ezúttal már a részletekbe is kívánok menni s különösen a viz vezeték és csatornázás együttes kiépítésének szükségességét igyekezem bebizonyítani. Erős érvek nincsenek a vízmüvek létesítése ellen. Egyedül a finánciális nehézségek hozhatók fel, melyek a vízmüvek fokozatos kiépítését indokolnák. Ámde a vízvezeték és a csatornázás kiépítését egymástól elválasztani nem lehet, mert valamely városnak modern vízvezetékkel való berendezése csak úgy teljes és a köz- egészségügy követelményeinek csak úgy felel meg, ha a város egyidejűleg modern csatornahálózattal is eliáttatik, mely a város területén összegyűlendő csapadékvizek, továbbá az egyes telkeken a lakosság által produkált szenyvizek (házi, vagy konyhai vizek) és az ürülék levezetésére is szolgál. A város altalaját, melyet a szenyvizek s emberi és állati ürülék századok óta megfertőzték, csakis ekként mégQvni a fertőző anyagoktól. Ha tehát a város közönsége elhatározza a vízmüvek létesítését, igen elhibázott dolog lenne a kivitelnél akár a vízvezetéket, akár a csatornázást külön megépíteni oly szándékkal, hogy majd ha a város pénzügyi helyzete megengedi, kiépíti a másikat is. Ez nagyon megdrágítaná a beruházási költségeket és csupa takarékosságból temérdek elkerülhető kiadást okozna a városnak, azonkívül jó időre elodázná a vízmüvek harmonikus és teljes berendezését, a közönség pedig egy befejezetlen félmunkának viselné a terheit. Ami a fokozatos kiépítést illeti, t. i. ha egyelőre csak a csatornázás, vagy a vízvezeték épülne ki, a csövek lefektetése kétszeres költségbe kerülne. S hogy ez nem olcsó munka, az bizonyos. Megcsináljuk ugyanazt a költséget kétszer. Fel kell szakítani az utcák burkolatát kétszer és végig kell túrni a város utcáit egyszer a vízvezetéki csövek lerakásánál, másodszor a csatornák építésénél, vagy fordítva. A sorrend csak annyiban határoz, hogy ha mégis az a végzetes hiba elkövettetnék, hogy csak félmunkának elvégzését látná jónak a közönség, akkor minden bizonnyal a csatornázáson kell kezdeni, mert közegészségi szempontból erre van nagyobb szükség s mert egy előbb kiépült vízvezetéket sem célszerűen, sem gazdaságosan nem lehet kihasználni csatornázás nélkül. A magyarországi nagyobb városok előttünk fekvő vízvezetéki s csatornázási szabályai mind arra intenek bennünket, hogy a vízmüveket csakis együtt létesítsük és nincs város, melynek vízvezetéke és csatornázása a lakosság aránylag kevés megterhelésével gazdaságos ne lenne magára a város háztartására is. A többek közül kiemeljük Kolozsvárt, mely jó drágán létesítette vízmüveit s ennek dacára, miként Kolozsvár polgármestere Írja : „A vízvezetékkel és a csatornázással általán meg van elégedve a lakosság s még a szegényebb külvárosi népség is szívesen fizeti a csekély 'Útdíjakat, mert legalább kristály- tiszta vizet szolgáltató közkút áll rendelkezésére. Általában a nagy- közönség nagyon meg van elégedve a kettős alkotással.“ stb. Kolozsvár vízvezetéke 56 kilométer hosszú csőhálózat mellett két millió és kétszázezer koronába került, 35 kilométer hosszú csatornázása pedig kerek egy millió koronába, mely 1904. évben kétszázötvenezer koronát jövedelmezett, ebből a tőketörlesztésre, kamatra és fenntartásra fordítottak kétszázhuszezer koronát és igy 30 ezer korona tiszta haszna volt a városnak. Hangsúlyozzuk, hogy Kolozsvár vízvezetéke és csatornázása a legdrágábbak egyike s ime milyen eredményt mutat fel. Kolozsvár vízmüveit az drágította meg, hogy előbb csak egy részleges vízvezetéket készíttetett az egyetemi orvoskari épületek számára 1884-ben, mely csak a város két főbb utcájára és a sétatérre terjedt ki. Az általános vízvezetéki és csatornahálózat berendezésénél tehát alkalmazkodni kellett a már meglevő ideiglenes berendezéshez, azonkívül tekiutettel a nagy magassági különbözetekre a csőhálózat két zónára osztatott, amelyek táplálására a szivattyú telepet megfelelően és több költséggel kellett berendezni s két körülbelül 6 kilométer hosszú nyomó csövet kellett lefektetni. Igaz, hogy Szatmárhoz hasonlítva legnagyobb részt népesebbek és forgalmasabbak azon városaink melyek vízmüvekkel dicsekedhetnek, de egész bátran alkalmazhatjuk magunkra az ott tapasztalható tanulságokat. Győr, Kassa, Nagyvárad, Pozsony, Temesvár, Arad alig voltak akkora városok mint Szatmár midőn vízmüveiket létesítették, és nagyrészt ezeknek is köszönhetik fejlődésüket. Nincs elég nagy áldozat, amit meg ne kellene hozni a csatornáHajótöröttek. A kifürkészhetetlen, szeszélyes élet valamelyik titokzatos erője kitépett egy gályát a szelíd, nyugodalmas rév öléből s a beláthatatlan, roszindulatu tenger felkorbácsolt, bősz hullámai közé vetette. Káprázatosán szédületes gyorsasággal történt mindez s Szél Józsefnó még csak magához sem ölel hette a kis fiát és fehér kezével el sem takarhatta a kegyetlen látványt a gyermek tekintető elöl ; mert Istenem, miért lásson egy kis fiú ilyen nagy szomorúságot? Az ősz Szól József felesége és 12 éves fia kábültan állottak összedőlt anyagi jólétük romjai fölött. Szép arcán mély szégyen tüze égett. Miféle férfi ő és milyen volt egész élete, ha hatvan évnek keserves munkája ime, rombadőlt egy éj alatt ? Hogyan mert megnősülni, családot alapítani, hogyan lehetett eddig egy nyugodt éjszakája, egy gondatalan pillanata^? Átrajzoltak agyá a életének kellemes órái, boldog napjai, derűs évei. Csodálatos, fokozatosan szépülő, szinte dallamosan harmonikus családi életének minden pillapata. Magán érezte feleségének és gyermekének meleg pillantását s tudta, hogy e szemek benne sziklaszilárd várat látnak, mely őket az élet minden bajától, gondjától és küzdelmétől megkíméli. És ime, most itten állanak: két öreg koldus s egy meleg fészektől megrablott kis fiú. Az asszony hiába simogatta a fejét s csókolgatta a szemét, hiába vigasztalta. Fájdalmas szégyenkezése egyre marcangolta a szivét. Mit csináljon ő maga ? Itt négy szem csüg rajta, mint a Megváltón. Mit csináljon ? S egy este igy szólt Szól József: — Felmegytink a fővárosba, dolgozni fogok. Újra kezdem az életet. Az asszony szemét elöntötte a köny, amint végignézett az urán. Végtelen szomorúság az, mikor egy öreg em-1 bernek újra kell kezdeni az életet. Nagyszerű reményekkel költöztek a fővárosba. Nyár volt, de közelgett már az iskolának ideje. A fiú most már kérdezgette, hogy mi lesz vele. Az anyja erre nem tudott válaszolni. Pár forintjuk elfogyott, már csak garasaik voltak. Hogyan vehetnek könyveket, miből fizessék a tandijat ? A fiú nem mehet iskolába. Ez mindennél jobban fájt a szülőknek. Ez a gyerek volt mindenük. Oly sokáig vártak rá, annyiszor elszáradt és kivirágzott már a reménységük, mig végre életük őszén meghozta nekik a legnagyobb boldogságot. Mikor pedig már meg volt, oly csodálatos szépen építették meg jövőjét, szinte minden lépését kiszámították. Ebben a gyerekben éltek és virágoztak ők ; fiatal hangjában az ő lelkűk rebdesett, fényes szeme az ő boldogságuktól ragyogott Ez a fiú volt nekik a világ. És ezzel a fiúval igy beszólt az anyja egy fojtott levegőjű augusztus végi estén : — Fiam, az úri napoknak vége. Mától fogva el kell felejtened mindazt, ami eddig történt veled. A szép falusi házunkat, fényes rózágyadat, a kis csikódat, dús élóskamaránkat, szép ruháidat, — mindent. Gondold, hogy mindezt csak álmodtad. Ferencz szive hangosat dobbant s lélekzete elállt. Eszébe jutottak a piszkos műhelyek, maszatos, sovány kis inasok, akiket a falujokban látott. Mindenféle rémes históriák szálltak át agyán gonosz suszterekről, akik szijjal verték véresre az inxsaikat, ha valami kis hibát követtek el. És most ez a rettenetes sors vár reá. — Valamit választanod kell, mi akarsz lenni ? Ez tisztára a te dolgod, nem szólok bele, azt akarom, hogy boldog ember légy ; az életnek csak ez a célja. Azt nem mondom, hogy ne maradj a becsület utján, mert akkor már korlátoztalak s bár anyád Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. %£ Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaktára. Figyelmeztetés. Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők ...............-
