Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)
1905-08-13 / 65. szám
2-ik oldal SZAMOS 65 szám. zás és vízvezeték létesítése érdekében, mert amellett hogy egy ilyen kettős alkotás közegészség- ügyi és köztisztasági, valamint kényelmi és ipari szempontokból pénzértékben meg sem állapítható áldásos hatással lesz az egész városra, még tiszta hasznot is hajt a város pénztárának s egy csapásra a nagy városok sorába emel minket. A belektetési tőke jövedelmezőségéről és a fentartási költségek biztosításáról más alkalommal szólunk. (F.) Felhívás író- ás müvósztársaimhoz! Jaj annak a nemzetnek, a melyet ez a barcz készületlenül talál, mert a mely nemzet e küzdelemben elbukik és az elszegényedés sorvadásában pusztul el, az nem támad fel soha. Készüljünk hát e küzdelemre és egyesítsük az összes erőket. Tegyük meg mi az első lépést, írók művészek ! Alakítsunk egy olyan testületet, a melynek fórumán meghallgatásra találjon minden komoly szó, bárhonnan jöjjön is. Ahol az ipari kérdések kapcsán éppen olyan fontos megvitatás tárgya legyen a gyárosok ügye, mint a művészek törekvése vagy a magyar munkásnép érdeke, mert mindezek kiégészitő kérdései a nagy egésznek, az ipari fejlődés kérdésének. Amelynek fórumán ne feszélyezzen senkit a pártpolitika, ahol minden őszinte szándék szabadon nyilvánulhasson és támogatásra is találjon. Iparkodjunk a közfelfogást a gyakorlati é'et egészséges útjára terelni, iparkodjunk mindent gyakorlatilag is megoldani. Ha iparunkat nem védik a törvények bástyái, állítsunk neki bástyákat a magunk szabad akaratából. Ha nincs vámsorompó, állítsuk fel e sorompókat lelkeinkben, és legyünk mi azoknak önkéntes őrei. Iparkodjunk lehetővé tenni, hogy ezentúl ne kelljen idegen tárgyakért pénzünket idegennek adni. Zárjuk el a csatornákat, a melyeken a magyar közvagyon idegenbe folyik. Teljesítse minden ember az ő kötelességét a maga hivatása szerint Az iró hivatása, hogy ez ügynek prédikátora, apostola legyen. A művész hivatása, hogy formaösmeretével szinérzékével irányítsa az iparos fejlődését, ízlésével segítségére legyen úgy a gyárosnak, mint az iparosnak, a szabónak úgy mint a fazekasmesternek. Olvasszuk be iparunkba a művészetet, másoldalról olvasszuk bele a magyar érzést és egy közös tőből fakadó Ízléssel neveljük az iparost Úgy, miut a közönséget. Törekedjünk arra, hogy egy jó irányban kialakult közvélemény kívánsága folytán általános nevelesi rendszerünkben is ezentúl ne a tudálékosság erőszakolása, hanem a gyakorlati élethez szükséges tudás, az ipari művelődés, a vele járó szép érzék és a mi pénzértékben is mérhetetlen sokat ér, a jó ízlés fejlesztése legyen első sorban irányadó. Ebben kövessük Európát, az angolt és a francziát, a kik ízlésük nagyhatalmával harácsolták össze az önálló ízlés nélküli nemzetek miiliárdjait. Tisztítsuk meg közéletünket a theo- riák miazmáitól és tisztítsuk meg a közfelfogást az úgynevezett „Európai műveltség“ külső mázától, de aztán oltsuk be az igazi „európai műveltség“ szérumát a magyar közélet vérébe, úgy, hogy az a magyar szív izzó kohójába felolvadva, vérré váljon, hogy az a magyarságnak élet- fentartó ereje és Európában való fen- maradhatásának örökös biztosítéka legyen. Ezen műveltségnek első sorban az ipari törekvésekben kell megnyilatkozni. E téren, az ipari művelődés terén fogjon kezet a politikus az iparossal, az iró a gyárossal, itt fogjon kezet a művész a paraszttal. Ebből az országos nagy kézfogóból fog kivirágozni ipari fejlődésünk és az az előkelő igazi magyar müveit ség, a melyre szükségünk van, a mely nélkül fenn nem maradhatunk. Ne várjunk mindent a kormányoktól. Ott van és csak ott lehet égé „ séges nemzeti élet, a hol a társadalom közfelfogása irányítja és segíti egyszersmind a vezetők működését. Rá kell bírnunk a társadalmat arra, hogy a mikor hosszas tespedéséböl felébredt, ne elégedjék meg a passiv resistentiával, hanem a tett mezejére lépve, vesse meg alapját a gyakrlati magyar művelődésnek, ipari kifejlődésünknek, az ország meggazdagodásának és a gazdagságból kifolyó nemzeti hatalomnak. Ezért vau szükségünk egy olyan szövetségre, a mely e törekvése két hirdesse, e törekvéseknek a társadalom kebeléből katonát toborozzon és neveljen, a meiy az önálló vámterület kérdésének meg oldását elősegítse és az ónálló vámterület életbeléptetésére az országot előkészítse. Alakítsuk meg hát ezt a szövetséget ! Kezdjük meg mi, irók és művészek ! Mikor a nagy forradalom idejében Párisban a convent nem tudott bol jdogulni, akkor Marseilleben összeállóit négyszáz egyszerű ember és elindult Párisba azzal a szóval : „Menjünk, mentsük meg a hazát !“ Azt sem tudták hogyan, mégis elindultak. Gúnyolták, kaczagták őket, mégis elindultak. A harmadik falunál megszűnt a gúnyos kaczagás. Párisba már 20.000 ember vonult a nyomukban a Marseillaise dallama mellett És ez a 20.000 ember vetette meg alapját a nemzeti hadseregnek. Mi se törődjünk hát a kislelküek gúnyos kaczajával. Törjünk előre bátran, követni fognak. Először egyesek, aztán százak és ezrek. Jöjjünk össze, vessük meg alapját e szövetségnek és hívjuk el gyülekezetünkbe a gyárosokat, az iparosokat stb. s velők együtt oldjuk meg törekvéseink gyakorlati kivitelének módjait Kezdjük meg ezzel ipari függetlenségünk jövendő harczát, követni fog a társadalom, velünk lesz a nemzet. Feszty Árpád. HÍRROVAT. Bártfai fürdőélet. ii. Tekintetes szerkesztő ur I A mai nap (augusztus 8) délután nagy esőnk volt, a levegő lehűlt, a fürdővíz megszaporodott. Talán nem fogják már mondani a hidegvíz gyógyintézetben, hogy nem lehet fürödni, mert nincs viz. Érdekes ez a hidegvíz gyógyintézet. Ha valaki ezt akarja használni, vesz egy heti jegyet, melynek ára 14 kor. ugyde ezt csak orvosi rendelményre adják, melynek ára 10 kor. s igy a hét fürdés 24 koronába kerül. Ha pedig a hét nap alatt egy nap elmulasztod a fürdést, azt a napot elvesztetted, ha csak az orvos nem igazolja, hogy miért nem fürödtél. Az orvosi igazolvány ára 4 korona. így aztán drága mulatság lesz a kúrádból. A hidegfürdés pedig nagyon egyszerű, gyors procedúra, alig hűlt meg a bőröd, már készen vagy s mehetsz tovább, mint az eszterengában. Van hidegfürdő az Erzsébet gyógy - házban is, hol Király uram masszírozna ha sejtene hozzá. De hát nem ördög az ember, hogy mindenhez értsen. Ugyanitt történt a női osztályban, hogy a kabinból valaki a fésűt zsebbe találta tenni. Volt aztán ne mulass az utána jövő für- dőző hölgyeknek, akik a dologban ártatlanok voltak, no de ez mind olyan apró cseprő szépséghiba. ♦ A bártfai fürdőben van vagy 80 magánvilla. De nehogy azt értse valaki, a magánvilla alatt, hogy egy egy úri család lakik benne, mint saját magántulajdonában. Ezek a villák magán szállodák. Van olyan udvar, a hol 30—40 kiadó lakás van. A szobák megszámozva, mint egy szállodában. De a szobáknak hatóságilag meglátomozott tarifája nincs. — Úgy adják ki, a hogy akarják. Miután pedig a fürdőben ez idén lakásínség van, a villatulajdonosok hallatlan magas árakat követelnek, hetenként fölmennek egy szobával 60—70 koronáig. A boldogtalan fürdővendég, miután egy 24 órás utat tett Bártfáig, megadja a követelt összeget, szerencsésnek érezvén magát, hogy fejét valahol lehajthatja. Ezeket a szállodákat bizonyos hatósági ellenőrzés alá kellene vetni legalább is annyiban, hogy a lakás tarifát bemutatnák a fürdőbiztosnak az évad elején s a Prospektusban legalább jeleznék az árakat. A magánvillákban a kiszolgálás felette hiányos. Panaszkodni nincs kinek. Czi- pődet ruhádat magadnak kell tisztogatnod, vizet hordhatsz, ha szomjazol a nép- kutról, délelőtt látogatót nem fogadhatsz, mert szobádat ebédig nem hozzák rendbe. Hanem a kiszolgálásért meg kell fizetned a hetibért. — A pénz a fő, a többi mellékes. * Az sem utolsó dolog, a mit a bérkocsisok elkövetnek. Meg van állapítva a tarifa a vasúttól a fürdőig, de duplán kell megfizetned, mert azt mondja a nak- keres, hogy a tarifa reggeli 6 órától esti 6 óráig szól. Te pedig ha Bártfára mégy, esti 8 órakor érkezel s ha jössz reggel, fél 5 órakor indulsz. így jövet menet a tarifa neked nem fütyöl, hanem a fiak- keresnek. Ha meg nem adod a követelt összeget, mehetsz gyalog. Az meg van engedve. Ha van egy szál kézi podgyá- szod, arra külön kell fizetned. A zboroi várrom háromnegyed órányira van a fürdőtől. Oda és vissza, egy órai várakozással 10 koronát követel egy bérkocsi. Krniczi lengyel fürdő 4 órai kocsiút, egy nap meg lehet járni. Egy egész napi bérkocsi tarifája 16 korona. vagyok, nem tudom, mi szunyád a lelked mélyén. Légy szélhámos, ha arra születtél, mert minden embernek van hivatása e földön s a hivatás, amelyre kiszemeltetett, az egyedüli ut, amelyen számára a boldogság virágai nyílnak és jól jegyezd meg fiam : a boldogságnak egyformák a virágai. Gondolkozz ezen fiam és válassz. EkKor nyikorogva kinyílott az ajtó és belépett a sötét szobába Szól József meggörnyedve, összetörve s szótlanul beleroskadt egy székbe. A fiú merően nézte fehér fejét, az asszony félénken pillantott rá. Másnap a kis Ferencz elindult a városba s minden üzlet, minden műhely ablaka előtt megállotc és nézte azokat a cédulákat, amelyeken a kereskedők és mesterek inasokat keresnek. Délben fáradtan és eredménytelenül ment haza. Délután újra kezdte. Este felé ellankadva ért egy nagy nyomda elé, amely egy óriási ház pincéjében volt. Hatalmas gépek zúgtak, csattogtak odalent, egyik végükön fehér papirost faltak, amely a másik végén telenyomtatva hullott ki. Mindez szédítő gyorsan zugó lármától kisérve történt. Ferencz szédülten nézte s eszébejutottak a könyvei, a csodálatos szép történetek, melyek igézetben taitották fogékony, finom lelkét. Ha olvasta a nagyszerű meséket, melyek mint színes drágakövek vésődtek emlékezetébe, olyankor mindig elgondolkozott azon, hogy vájjon hol írhatják, kik készíthetik azokat ? Fájdalmas sóvárgással vágyott mindig e helyek felé, amelyeket élénk képzelete csodálatosan szépeknek és felségeseknek hitt. És most itt áll a titok előtte megfejtve, világosan és egészen felhevitette a gyönyörű valóság. Mámorosán ment le a lépcsőkön s a tulajdonos elrekesztett irodájába sietett. — Kérem, ón inas szeretnék lenni. Bátran és kedvesen mondta ezt és úgy érezte, hogy most a meseország kapujánál kér bebocsátást s rögtön a tündérek között terem. A nyomda ura roszkedvüen és durván szólt: — Tudsz-e olvasni ? — Oh, hogyne. A nyomdász azután mindenféle irás között keresgélt. Végre Ferencz elé tartott egy levelet — No lássuk, olvasd. A fiú mohón kapott utána és nagyot lélegzett, majd mindjárt megmutatja, hogy mit tud Hogy fogja olvasni az iránt, amelyben bizonyára tündérszép dolgokról lesz szó. Belenézett az írásba, de hirtelen megreszketett. Mindenféle kusza értelmetlen vonást látott a szeme és csak itt-ott ismert meg egy-egy betűt. Csak nézte-nézte ezt az írást, amely annyira más volt, mint az ö szép könyveinek nyomtatása. Csak nézte azt a sok zegezugos vonalat, osak bámulta, amíg összefutott a szeme előtt minden s őrülten forogni-kava- rogni kezdett. Mintha kis ördögfejek ugráltak volna ki a fehér alapból, amelyek a nyelvüket öltögetik rája, szeme közé nevetnek s a fülét rán- cigálják. Künn erősen búgtak a gépek, a feje zúgott s szivét a torkában érezte dobogni. Nem is tudta, hogyan, mint, egyszerre a házuk előtt találta magát. Gépiesen ment fel a lépcsőkön, kis szive telve volt fájdalommal és szégyennel. Lehorgasztott fővel, a fájdalomnak és megaláztatásnak elviselhetetlen súlyával, lelkében egy világ romjaival osont be a szobába. Nesztelenül, amint az apja szokott. A sötétben hosszú könyörgés után mindent elmondott anyjának. Közben zokogtak mindaketten. Mikor a fiú elhallgatott, sokáig nagy ciönd volt a szobában Végre azonbban megszólalt az asszony, mig könuyes tekintete a távolba meredt : — Igen, fiam, az így vau. Mindnyájan hajótöröttek vagyunk, ha a gyermekkori szép álmainkkal szembe állítjuk elért eredményeinket . . . A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „JókaiM-féle törlő-gummi és rajzeszköz kizárólag nálam kapható. Figyelem I Figyelem I Uj bekötéssel ellátott, valamint mindenféle papir-, iró-, rajz és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók: használt tan- ás scgádHönyVcl; szép, tiszta állapotban, Deák-tér 22- szkönyv és papirkereskedésében, Szatmár, = a „Fehér-ház“ alatt — --------------- ——---- --------------7 — -------------------Eg yes művek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.
