Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-23 / 59. szám
Szatmár, 1905. jilius hó 23. vasárnap 59-ik szám. XXXVII. évfolyam. SZAMOS 5» POLITIKAI; SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ári Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor i Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatznaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Gazdasági bajaink. Az országban felbolygatott jogrend, párttusák és eszeveszett kavarodás közepette a politikai élet gondját majdnem teljesen a harczi kedv foglalta le. Eközben fontos gazdasági érdekeink háttérbe szorulnak, pedig ha a müveit népek sorompói mögé állunk, az ő Kulturális törekvéseikkel is azonosítanunk kellene magunkat. Gazdasági kérdéseink közül kétségtelenül legégetőbb az, mely nemzeti életünk gyökerét érinti: földbirtokaink tehermentesítésének kérdése. Az egész országnak, mint nehány meghitt jó barátnak kellene összefognia, hogy egyesült erővel küzdje ki az eredményt, s e helyett azt látjuk, hogy a birtokok áremelésével azoknak a terhe nemhogy csökkenne, hanem veszedelmes arányban növekedik. Ez az ügy már eddig is évről- évre fenyegetőbben követelte a maga számára a rendes mederbe- terelést s e fontos életkérdésünket most is egészen háttérbe szorítjuk a közjogi kérdések mellett, melyek pedig ebben a szép országban aligha lesznek valamikor teljesen megoldottaknak mondhatók. Pedig épen olyan rangú tényező gazdasági kérdésünk is, melyet okvetlen meg kell oldalunk, ha élni akarunk ezen a föld-darabon, melyhez bennünket egy ezredév csatol. A hivatott faktorok majdnem tétlenül nézik a zavaros politikai helyzet közepette a kis- és középbirtokosok vergődését s bár olykor láttuk, hogy kevés időre felbuzdultak a vezető elemek és serényen hozzá is láttak, hogy tisztázzák e nagy horderejű ügyet, amennyire lehet, de amint a hirtelen felbuzdulásnál lenni szokott, az egész akció kevés idő múlva ismét ellankadt és az ügy továbbra is függő kérdésnek maradt. A viszonyok mai állásában ma már ugyan gondolni sem lehet arra, hogy a földbirtok teljes tehermentesítést nyerjen. Ma már csak arra lehet szorítkoznunk, hogy módot találjunk a magyar föld terhein annyira könnyíteni, hogy a megélés és a kibontakozás lehetősége legyen megadva. Ez a tény nagyon szomorú, ha rágondolunk arra a hivatásra, amit nálunk a birtokos osztály a múltban betöltött; ha visszaidézzük azokat az időket, amikor a közép- nemesség képezte a nemzet életerejét, amikor ez az ország biztosította számukra a függetlenséget, ha kellett, karddal is. Ámde ez nem volt lehetséges csak addig, mig bizton és önérzettel támaszkodhatott földjére a magyar. Mihelyt ez a biztonságérzet is inogni kezdett, mihelyt másoknak is beleszólásuk lett az anyaföld javadalmaiba, a függetlenség is alább-alább szállt, vagy jobban mondva át- és átszármazott a hitelintézetekre, uzsorásokra, idegenekre. Csakhogy, ha orvosolni akarjuk a bajokat, ha radikálisan akarjuk helyrehozni a mulasztottakat, akkor le kell vetnünk minden álszemérmet és pőrén kell megnéznünk a sebet, mely gazdasági bajaink okozója. Ha kendőzgetjük, ha foly- ton-íolyvást olyan gyógyszerekkel élünk, melyek csak ideig-óráig húzogatják betegségeinket, akkor az a veszély érhet bennünket, hogy az elharapódzott sebet csak ope- ráczióval tudjuk eltávolítani. A baj okozója pedig, megint csak fájdalom, ki kell mondanunk, egyik faji jellegünk. Ez pedig a rr gvar embernek a könnyelműségre való nagy hajlandósága. — Ehhez járul még az is, hogy nincs meg az a gazdasági intelligenczia a mi földdel foglalkozó köreinkben, hogy lépést tarthatnánk a nyugati népeknek agrikulturális haladásával. Az a szabadság, ami valamikor a birtokos osztályt jellemezte, ma már szabadossággá vedlett át. Jogaiért kész volt vérét ontani bármely perczben a magyar a háborúban és féltékeny szeretettel őrizte békében azt az ingathnt, amit hősiességének köszönhetett. Az utódok kevésbé veszik ezt a dolgot olyan komolyan. Ők, akik minden megerőltetés nélkül cseppentek a birtokba, ők, akik csak a íügget- lenséget, de nem egyszersmind ennek megszerzési módját is ismerték, nem tartottak mértéket a szabadság használásában. Pedig milyen nagy hasznot hajtana az ilyen okszerű és takarékos gazdálkodási rend, mint amilyen a gazdasági vívmányok kihasználásával a müveit nyugaton folyik. Lenne csak tőkénk, a magyar ipart nagy stylü alapokra fektet- hetnők, az amerikai versennyel nagyon könnyen íelvehetnők a harczot, minthogy termelésünket tokozhatnók és egész nemzeti életünkben egészséges vérkeringés jöhetne létre. Nagy baj az is, hogy a kisbirtokosok nincsenek felszerelve,kellő gazdasági tudással. A tudomány hatalom és aki a tudományban erősebb, az legyőzi a gyengébbet. Ismétlő iskolák, téli tanfolyamok, kiváló szakerők sokat tehetnek az izmos, müveit fóldmivelő nemzedék létrehozásában. Az oktalan költekezés és a szakműveltség hiánya az oka annak, hogy pusztul a magyar föld Az Ä költő megtért. A költő megtért falujába ... Ne sírjatok hát jó fiuk, A sir az álmok ringatója, Mely egyszer nektek is kijut. A költő megtért. . . megpihenve Porlad jó szive ott alant; Oh, mennyi ezerszin virágot Hajt ki a kis falusi hant . .. Ő boldog, hiszen életében Virág nem nyílt a nyomdokán, Ne sírjatok, hadd sírjon érte Ki elvesztő, a büszke lány. Tinektek él ő mindörökké, A sírból nyújt nektek kezet, De ki álmait összetépte, Annak örökre elveszett. Ti voltatok élete utján Jó fiuk az illúziók, A sors, a végzet az a lány volt, Ki már kisértni sohse fog. Ne sírjatok, hisz mindnyájunkra Ott les, ott vár mosolygva tán Az álmok tépett köntösében A bus végzet, a büszke lány . .. A költő lánczát szertetörte, Ő boldog, szabad már alant ; Nem tépi senki a virágot, Mit kihajt a falusi hant. . . Lantos. Egy pandúr memoirjaibóL A régi betyárvilágban, melyet Ráday gróf halála alkalmából ismét megszellőztettek, a legfontosabb bün- nyomozási szolgálatokat asszonyok teljesítették. A megyei csendbiztosoknak nem az volt a devise-ük, hogy keresd az asszon}^, hanem: keresse az asszony. Ezeket a női detektiveket besúgó asszonyoknak nevezték. Komiszáriu- sok, zsandárok, nagy becsben tartották őket. Minthogy díjazásuk felöl a vármegyei költségvetésben fedezet nem találtatott, különböző beneficzi- umokban részesültek. Megengedték nekik, hogy dohánnyal csempószked- jenek, puskaport áruljanak, korcsmáltatási jog nélkül bort mérjenek és holmi kuruzslással foglalkozzanak. Éles szinte csalhatatlan rendőri szimatjuk volt ezeknek a besúgó asszonyoknak. Alaposan ismerték a betyár szervezetet s még jobban a betyárok magánviszonyait. Ha valami nagyobb eset történt, a csendbiztos éjszakai tanácskozásra rendelte őket magához. Sorra vették a megjegyzett embereket, kiket sziuről-szinre ismertek. Fejükben hordták a fekete albumot s pontosan megmondták, hogy kitől tellett ilyesmi. — Alighanem a Ferkó volt, mert már két hete nem láttam a Zsuzsa háza tájékán. Szóval a besúgó asszonyok adták meg az első nyomokat a vizsgálatban, mely a gyarló, szegényes és főleg nehézkes rendőri szervezet mellett a legtöbb esetben meddő maradt volna. A Ráday korszakban, mikor a csendbiztosok fokozott tevékenységre voltak serkentve, a leghíresebb besúgó asszonyok egyike Vásárhelyi Sára volt a Tiszántúl. Ez a hatalmas csontosképü asszony a békési tanyákon lakott. Vásárokra járt és laczikonyhát tartott. A vásári laczikonyhák tulajdonképen nem egyebek, mint mozgó korcsmák, melyekben nemcsak czigánype- csenyét és bort mérnek, hanem muzsikaszó mellett hajnalig dalolnak. Azok is akik lovat árulnak, azok is, akik lovat lopnak. Sára asszony laczikonyhájában az idők és a vásárok során megfordult minden valamire való bunyik, zsivány lókötő és kapczabetyár. Névszerint ismerte őket s ha nagyobb bankóval fisettek, azt is tudta honnan került. De Sára asszony nem ezeket adta kézre. Speczialista volt a detektív szakmában, csak orgazdákat juttatott hurokra. Sőt neki magának is betyár szeretője volt, ki mellett hűségesen kitartott. Valami hallgatag paktum volt közte és a perzekuturok között, akik nem bántották a Jóskát, a professzitív & ,fe4 Roth Fülöp kárisbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mini legolcsóbb bevásáfiáii forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és fidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermekczipők valódi Sehervaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. =
