Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)

1905-07-23 / 59. szám

2 ik oldal SZAMOS 59 szám állami terhek csökkentése és a hitelintézetek kölcsöneinek apasz­tja a baj orvoslására magukban véve nem elegendők. — Itt olyan széleskörű társadalmi akcióra van szükség, amelybe bevonassanak az összes földből élő osztályok. A nagybirtokosok ne vigyék külföldre az itthoni földből nehezen kipréselt pénzmagot, a nemesek ne dáridózzák el az udvarházakat, a kurtanemesség pedig a korcsma helyett a gazdaság körül járjon, Taníttassák a gyermekeiket a föld- mivelés minden ágazatára, hogy a magyar nép méltó legyen agrár­kulturális hivatásához. A középiskola reformja. Mig a közoktatásügyének hivatott munkásai illetékes tudósaink s müveit laikusok, a nagyfontosságu ügyhöz méltó buzgalommal kutatják közép­iskolai oktatásügyünk tényleg meglévő hiányait, részben elavult, részben túlhajtott követelményeit: egy körül­mény majdnem teljesen kikerüli figyelmüket s oly hibákat is a közép­iskolai oktatás rovására Írnak, melye­kért, különben, azokat semminemű felelősség nem terhelheti. Leggyakrabban felhangzó panasz a középiskolák, kivált a gimnáziumok ellen az, hogy az ismeretanyag túl­ságos felhalmozásával kifárasztják a tanulók elméjét; felesleges tudnivalók­kal tömik meg emlékezetüket, mig értelmi képességük fejlesztésére alig fordítanak gondot s a való életről, irreális fogalmakkal megtömött ifjúi lélek, lelki egyensúly nélkül kerül ki az életbe, hol, ha boldogulni akar: elölről kell kezdenie az élet igazi czéljának betöltésére hivatott munkás­ságot a mindennapi kenyeret is bizto sitó létérti harczot Hogy az igy felállított tétel, sok tekintetben nélkülözi az igazság ismér­veit: nem szorul bővebb indokolásra. Elvégre is az iskola, nem kenyér- keresetre képesítő intézmény, hanem első sorban arravaló, hogy megismer­tesse növendékeivel a nagy természet, a föld s a rajta élő ember életjelen­ségeit a tünemények törvényszerű­ségében rejlő okozati viszonylatokat, feltüntesse az élet. igazi czélját; esz­mei tartalommal s ethikai elvekkel lássa el a fejlődésben ielvö ifjúi lelket, melyekkel az az élet bármely munka terén megálhatja helyét s az emberiség közjavát ozélzó munkájában, reájuk, mint szilárd alapra, biztosan felépít­heti, úgy benső nyugalmát, mint egyéni létviszonyainak, boldogulásá­nak biztos épületét Ez ismereti és erkölcsi alapra bár­mely munkakörben élő embernek mul- hatlanul szüksége van. Ez ismeretkör lehet kisebb, vagy nagyokb terjedelmű; onátus lókötöt, mert bőséges ellen­szolgálatot kaptak kedvesétől Sára asszonytól. Ez az erkölcsi felfogás akkor álta­lános volt. Maguk a földbirtokos urak sem igen alkalmatlankodtak a tör­vénynél egy-kót csikó miatt, nehogy nagyobb kárt szenvedjenek. Ismerer.es dolog, hogy a legtöbb pusztán rendes kommencziója volt a szegény legé­nyeknek, kik valóságos sérelmi vitat­kozást folytattak, ha a gazda például avas szalonnát adott az éji látogatá­sok alkalmával. A gyulai őszi vásáron történt, hogy éjféltájt három orgazda állított be Sára asszony laczikonyhájába. — No Sára, mondotta az egyik, nem a borod, hanem a véred kell nekünk. A házadat már fölgyujtottuk most rajtad a sor. Azzal hosszú kést veti elő a cziz- mája szárából. — Megtudtuk, hogy te vagy a be­súgó asszony. Sára asszony7 csípőre tette a kezét s kihívóan ingerkedve kérdezte : felölelheti a tudásnak tágabb, vagy szükebb mezejét; a tünemények' s azok egymással való összefüggésének több kevesebb részletezését; de bár­mily mértékű legyen is ez: föltétlenül egységes képet kell nyújtania úgy a természet, mint az emberi élet mi­benlétének kérdéséről, — valamint az emberiség erkölcsi czéljai felöi is egységes irányelvek követésére kell rábírnia az egyént, mint az összesség boldogulásának, a többivel teljesen egyenértékű, munkás tényezőjét. Az egyszerű földmives s a kenye­rét kézi munkájával kereső iparos, mintegy azon emberi társadalom al­kotó elemei, ismerni tartoznak o föld­höz fűződő életük létföltételeit, —- hogy úgy mondjam — kozmikus helyzetüket a nagy természetben s parányi földgolyónkon éppen úgy, mint ahogy tudniok kell ama leg­fontosabb ethikai s szocziális elveket, melyek a mindenkori társadalom kere­tében való alkalmas és megfelelő el­helyezkedésük ez áljából, rájuk nézve is nélkülözhetetlenek. A megismerés, végtelenbe nyúló határain belöl, min­denkinek bírnia kell az ismereteknek, egy, ha nem is a quantitative, de legalább qualitative azojios, lehetőleg egys.éges körével, mely világnézete alapját képezve, az emberiség egye­temének hasznavehető tagjává válni képesíti. A közpouti idegrendszer szövevényes alkatának s a benne végbe­menő funkciók rendkívül bonyolult voltának ismerete nélkül is tudni kell mindenkinek, hogy melyek az egész­séges agyműködés feltételei s mely körülmények befolyásolják károsan annak normális működését, éppen úgy, mint a hogyau a mai család- és tulajdonra felépített társadalomban ismerni kell mindenkinek, a vagyon egyenértékét képező munka becsét, a közös törekvések nélkülözhetetlen­ségét, az egyén és közösség jogait, há különben a társadalom komplikált rendszere kívül esik is értelmi körén. Szerintem az iskola munkája enemü ismeretek nyújtásában határozódik első sorban. Az ismeretek szükeH'o körében, erre van hivatva a nópLkoiw* nagyobb körben, ugyanezt kel. felö­lelni a középiskolai oktalásuak is. Nemesen érző embert van hivatva nevelni amaz, a mely a belőle ki­lépő egyént ellása a legfontosabb életismeretekkel s erkölcsi elvekkel, melyek segítségével beleilleszkedhetik a munkás társadalom keretébe s ke- nyeretadó munkakörében, emberhez méltóan töltheti be hivatását; ugyan ezt cselekszi a középiskola is, de az élethez szükséges ismereteknek már egy, amazénál tágabb körét nyújtja; a tünemények rendjének, okozati összefüggésüknek, egymásutánjokuak részletesebb képét domb ritja ki, a kutatás módjairól is felvilágosítást nyújt s a tünemények és óletjeieusó- gek belső rugóit is feltárni igyekszik s a tudásvágy nagyobb mérvű felkel­tésével, önálló kutatásra is ösztönzi a — Ugyan ki súgta be már ezt is ? Abban a pillanatban a laczikonyha nyitott hátsó részéből négy puskacsö villant meg. Négy pandúr emelte a puskáját lövésre. A bujnyikok nem is gondolhattak menekülésre. Állották szépen a gúzsbakötést. Mert mire az orgazdák a békési tanyákról a gyulai határba értek, Sára asszony nagy összeköttetései révén megtudta a merénylet tervét. Készen várta őket. De az eset után még sem volt ma­radása. Elköltözött szeretőjével Szla­vóniába s csak nehány év múlva hozták el a szegedi várba, hogy ag uoszkálja a hírhedt embereket. Ott találkozott a három orgazdával is. Megint csípőre rakta a kezét. — Igenis, kérem, ezek voltak, akik a házamat fölgyujcották. Ez a kese bajuszu fogta rám a kést . . . Bicskey. ÜT I fogékony lelket, mondhatnám: a tudo­mány tovább fejlesztésére fegyverez fel, hajlamainknak, tehetségeinknek megfelelő szellemi, fegyverekkel. A népiskola hivatása, hogy emberré j kvalifikáljon; a középiskoláé, hogy I tudományos munkásságra készítsen ! elő; de ez utóbbi, már az egyéni hajlamok és tehetségek gondos figye­lembevételével. Világosítsuk meg a tételt egypár gyakorlati példával. Ahhoz, hogy valaki jóravaló föld­mives, iparos, vagy kereskedő legyen, az emberiség közös érdekeinek szem­pontjából, a népiskola kellőképpen megadhatja a kívánt érzelmi es er­kölcsi alapot; a gyakorlati képzettség megszerzése azon pályák választóira nézve : már szakiskolák munkakörébe tartozik A gyakorlati élet, eléggé kielégítően oldotta meg a múltban enemü feladatát; a jelen magasabb igényeit megfelelő szakiskolák vannak hivatva hielégiteni. Szaporításuk s tökéletes berendezésük fontos állami és társadalmi érdek s elölök kitérni többé nem lehet. A tudományos pályák, részint hiva­talnokok, részint a tudományt tovább fejlesztő közvetítő egyének számára állanak nyitva s majdnem valameny- nyien külön szakismeretet föltételez­nek. E pályákra való képesítés tekin­tet nélkül azok egymástól nagyon is elütő szakismereteire, egy ugyanazon középiskola elvégzésétől van függővé téve és pedig olyan középiskoláétól, melynek tananyaga, ama pályák leg­többjével, csak elenyésző kis részben mutat fel közös, alapvető ismeret­elemeket. (Vége köv.) HÍRROVAT. * Kiküldetés. A városi villamtelep rekonstrukeziójára beérkezett ajánla­tok felett Hollós József műszaki ta­nácsos közreműködésével tartandó tár­gyalásra a városi tanács a maga ré­széről Bartha Kálmán gazdasági taná­csost és Markó Kálmán villám vilá­gítási igazgatót küldötte ki. * Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Kádas Ida cserlenói ál­lami óvónőt a tornyai áll. óvodához helyezte át. * Pályázat. A szatmárnémeti járás­bíróságnál végrehajtói állásra két hót alatr. lehet folyamodni. * Előléptetés. A keresk. m. kir. miniszter csernafalvi Kozmucza Kor­nél posta és távirda igazgatósági se­gédtisztet a VIII. fizetési osztályba léptette elő. * Igazságügyi kinevezés. A debre­czeui kir. ítélőtábla elnöke Stecz László szinérváraljai lakos, végzett jog' alig ltot, a debreczeni kir. Ítélő­tábla kerületébe díjtalan joggyakor­nokká nevezte ki. * Vonatkisiklás. A nagyvárad- szol uoki 563, sz. teher vonat csütör­tökön délelőtt Kisújszállásnál hibás váltóállitás miatt kisiklott, miért is a vona ok délután 5 óráig átszállás­sal közlekedtek és némi késéssel ér­keztek meg. Emberéletben nem esett kár, két kocsi jelentéktelen sérülést kapott. * Jótékonyczélra felajánlott kép­viselői fizetés. Károlyi István gróf a márczius hó 15-én tett kijelentése érteimében, képviselői fezetéséből mai napig 2000 koronát jótókonyczólra adományozott. * Államsegély. Simon Aurél és Teleky Béla misztótfalui lakos, papír kapszula gyáruk állami segélyezését kérték. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara közös bizottsága a kérel­met pártolólag terjesztette fel a kormáuyhoz * Aki szerencséjét adta el. Gyúró János m. á. vasúti munkás nemrégi­ben két osztály sorsjegyet vásárolt, de e közben pénz dolgában megszo­rulván, egy Kovács István nevű fia­tal vasúti váltó őrnek adta el, aki a gőzfürósz állomáson vau alkalmazva. Az eladott sorsjegyek azonban sze­rencsével jártak, mert a 31043 számú sorsjegy 15000, mig a 44979 számú pedig 2000 koronát nyert egy uyol- czad értékben. * A liitelesitési ügymenet gyor­sítása czéljábból a keresk miniszter 30,024 — 905. III. sz. körrendeleté ér­telmében az áll. központi mértékhi­telesítő hivatal, illetve bizottság feljo- gosittatik hogy hitelesítési esetekben közvetlenül intézkedhessék. Neveze­tesen, hogy ha bármely közhat óság­tól, avagy közvetlenül az érd ekeit magánfóltől e tárgyban hozzá kére­lem intóztetik és a tényállás kellő módon igazoltatik, a hitelesítés el­végzésére a közérdek és a takarékos­ság szem előtt tartásával, a vi szo- nyokhoz képest akár ugyanazou tör­vényhatóság területéről, a melyben a munka végzendő, akár más törvény­hatóság területéről hitelesítőt k üld- heseu ki. Ha a fél a költségeket fe­dezi, az intézkedés esetleg távirati utón is történhetik. * Koholt hir. A fővárosi lapokban pénteken megjelent azon hírből, hogy b. Kovács Jenő herendi tagjában de­rült égből jövő villám több ezer ke­reszt búza elpusztulásának okozója lett volna, egy szó sem igaz. * A peron-jegy és egy kellemet­len ember. Tudvalevőleg állomásun­kon a peronra csupán a jegy meg­váltása ellenében lehet kilépni. — A czélja ennek az, hogy a személy tor­lódás mérsékeltessék és lehetőleg olyan egyének, kiknek ott semmi ke­resni valójuk nincsen ne lézengjenek, azonban nem arra szolgál, hogy en­nek felügyeletével megbízott egyén helyzetével vissza élve az utazó kö­zönséget zaklassa és gorombáskodjók. Már nem az első eset az, hogy e mi­att a közönség köréből panaszt hal­lottunk, — azonban a mi legutóbb történt már elhallgatni nem lehet Egy ismerősünk nehány úri nő társaságban időzött a peronon, kikisérve valakit egyik induló vonathoz. A jegy-cerberus már előre kiszemelte őket áldozatul, azonban a peronon nem igyekezet meggyőződni arról, hogy van-e je­gyük, hanem mikor a hölgyek távo­zóban a kijárati ajtóhoz értek, kikelt arczal és goromba hangon rivalt rá­juk. „Áljának meg ! Maguk akarnak urinők lenni ? Szégyeljék magukat ! A szegény megrémült hölgyek nem tudták megérteni a helyzetet és óri­ási zavarban voltak. A legbátrabbja végre félénken megkérdezte: „De hát mit akar maga tulajdouképen ?“ „A peronjegyet !“ rikácsolt a jegy- szedő. A hölgyek szó nélkül mentek a pénztárhoz és megváltották jegye­iket. Más alkalommal pedig majdnem fülénél fogva hozza ki a pénztárhoz az illetőt, ki nagy sietségében jegy nélkül maradt. Ez tulajdonképen mire való ? — Mint egy tolvajt, kergeti maga előtt a kérlelhetetlen Cerberus a mulasztót, hiszen lehetne magánál a felügyelőnél nehány jegy, — vagy pedig valami automatában künfc a peronon. Már a múlt évben volt a bíróságnál e miatt kellemetlensége Kuruez urnák, de úgy látszik nem használt. Az állomás főnök úrhoz for­dulunk a közönség nevében ilyen apróbb természetű kellemetlenkedések orvoslásáért. c Telefon nyári használata. A távbeszélő használata tekintetében eddig az a rendelkezés állott fenn, hogy az előfizetőknek a nyári idényre 6 havi időleges bekapcsolások enge­délyeztettek fél évi díjért. Ez azon­ban csak a május hó 1-től, október hó 31-ig terjedő hat hónapra volt engedélyezhető. Mivel azonban számos előfizető korábban költözködik nyara­lójába avagy később tér vissza mint május és október, sőt vannak olyanok is, kik egy későbbi vagy korábbi hónappal kezdődő félévet töltenek nyaralójukban, a kereskedelmi és ipar­kamara azon kérelmet terjesztette a keresk. miniszter ur elé, hogy a telefon-használati feltételek merev­ségét módosítsa úgy, hogy az előfi­zető határozhassa meg: mely hónap­tól kezdődő félévre kívánja, az idő­leges bekapcsolást igénybe venni s ne csak 6, hanem esetlen 7, 8, 9, hónapra is kapcsoltathass aránylagüs dijér. A miniszter most a kamara kérelmének helyt adott s a szabály­zatot ily értelemben módosította.

Next

/
Thumbnails
Contents