Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-23 / 59. szám
2 ik oldal SZAMOS 59 szám állami terhek csökkentése és a hitelintézetek kölcsöneinek apasztja a baj orvoslására magukban véve nem elegendők. — Itt olyan széleskörű társadalmi akcióra van szükség, amelybe bevonassanak az összes földből élő osztályok. A nagybirtokosok ne vigyék külföldre az itthoni földből nehezen kipréselt pénzmagot, a nemesek ne dáridózzák el az udvarházakat, a kurtanemesség pedig a korcsma helyett a gazdaság körül járjon, Taníttassák a gyermekeiket a föld- mivelés minden ágazatára, hogy a magyar nép méltó legyen agrárkulturális hivatásához. A középiskola reformja. Mig a közoktatásügyének hivatott munkásai illetékes tudósaink s müveit laikusok, a nagyfontosságu ügyhöz méltó buzgalommal kutatják középiskolai oktatásügyünk tényleg meglévő hiányait, részben elavult, részben túlhajtott követelményeit: egy körülmény majdnem teljesen kikerüli figyelmüket s oly hibákat is a középiskolai oktatás rovására Írnak, melyekért, különben, azokat semminemű felelősség nem terhelheti. Leggyakrabban felhangzó panasz a középiskolák, kivált a gimnáziumok ellen az, hogy az ismeretanyag túlságos felhalmozásával kifárasztják a tanulók elméjét; felesleges tudnivalókkal tömik meg emlékezetüket, mig értelmi képességük fejlesztésére alig fordítanak gondot s a való életről, irreális fogalmakkal megtömött ifjúi lélek, lelki egyensúly nélkül kerül ki az életbe, hol, ha boldogulni akar: elölről kell kezdenie az élet igazi czéljának betöltésére hivatott munkásságot a mindennapi kenyeret is bizto sitó létérti harczot Hogy az igy felállított tétel, sok tekintetben nélkülözi az igazság ismérveit: nem szorul bővebb indokolásra. Elvégre is az iskola, nem kenyér- keresetre képesítő intézmény, hanem első sorban arravaló, hogy megismertesse növendékeivel a nagy természet, a föld s a rajta élő ember életjelenségeit a tünemények törvényszerűségében rejlő okozati viszonylatokat, feltüntesse az élet. igazi czélját; eszmei tartalommal s ethikai elvekkel lássa el a fejlődésben ielvö ifjúi lelket, melyekkel az az élet bármely munka terén megálhatja helyét s az emberiség közjavát ozélzó munkájában, reájuk, mint szilárd alapra, biztosan felépítheti, úgy benső nyugalmát, mint egyéni létviszonyainak, boldogulásának biztos épületét Ez ismereti és erkölcsi alapra bármely munkakörben élő embernek mul- hatlanul szüksége van. Ez ismeretkör lehet kisebb, vagy nagyokb terjedelmű; onátus lókötöt, mert bőséges ellenszolgálatot kaptak kedvesétől Sára asszonytól. Ez az erkölcsi felfogás akkor általános volt. Maguk a földbirtokos urak sem igen alkalmatlankodtak a törvénynél egy-kót csikó miatt, nehogy nagyobb kárt szenvedjenek. Ismerer.es dolog, hogy a legtöbb pusztán rendes kommencziója volt a szegény legényeknek, kik valóságos sérelmi vitatkozást folytattak, ha a gazda például avas szalonnát adott az éji látogatások alkalmával. A gyulai őszi vásáron történt, hogy éjféltájt három orgazda állított be Sára asszony laczikonyhájába. — No Sára, mondotta az egyik, nem a borod, hanem a véred kell nekünk. A házadat már fölgyujtottuk most rajtad a sor. Azzal hosszú kést veti elő a cziz- mája szárából. — Megtudtuk, hogy te vagy a besúgó asszony. Sára asszony7 csípőre tette a kezét s kihívóan ingerkedve kérdezte : felölelheti a tudásnak tágabb, vagy szükebb mezejét; a tünemények' s azok egymással való összefüggésének több kevesebb részletezését; de bármily mértékű legyen is ez: föltétlenül egységes képet kell nyújtania úgy a természet, mint az emberi élet mibenlétének kérdéséről, — valamint az emberiség erkölcsi czéljai felöi is egységes irányelvek követésére kell rábírnia az egyént, mint az összesség boldogulásának, a többivel teljesen egyenértékű, munkás tényezőjét. Az egyszerű földmives s a kenyerét kézi munkájával kereső iparos, mintegy azon emberi társadalom alkotó elemei, ismerni tartoznak o földhöz fűződő életük létföltételeit, —- hogy úgy mondjam — kozmikus helyzetüket a nagy természetben s parányi földgolyónkon éppen úgy, mint ahogy tudniok kell ama legfontosabb ethikai s szocziális elveket, melyek a mindenkori társadalom keretében való alkalmas és megfelelő elhelyezkedésük ez áljából, rájuk nézve is nélkülözhetetlenek. A megismerés, végtelenbe nyúló határain belöl, mindenkinek bírnia kell az ismereteknek, egy, ha nem is a quantitative, de legalább qualitative azojios, lehetőleg egys.éges körével, mely világnézete alapját képezve, az emberiség egyetemének hasznavehető tagjává válni képesíti. A közpouti idegrendszer szövevényes alkatának s a benne végbemenő funkciók rendkívül bonyolult voltának ismerete nélkül is tudni kell mindenkinek, hogy melyek az egészséges agyműködés feltételei s mely körülmények befolyásolják károsan annak normális működését, éppen úgy, mint a hogyau a mai család- és tulajdonra felépített társadalomban ismerni kell mindenkinek, a vagyon egyenértékét képező munka becsét, a közös törekvések nélkülözhetetlenségét, az egyén és közösség jogait, há különben a társadalom komplikált rendszere kívül esik is értelmi körén. Szerintem az iskola munkája enemü ismeretek nyújtásában határozódik első sorban. Az ismeretek szükeH'o körében, erre van hivatva a nópLkoiw* nagyobb körben, ugyanezt kel. felölelni a középiskolai oktalásuak is. Nemesen érző embert van hivatva nevelni amaz, a mely a belőle kilépő egyént ellása a legfontosabb életismeretekkel s erkölcsi elvekkel, melyek segítségével beleilleszkedhetik a munkás társadalom keretébe s ke- nyeretadó munkakörében, emberhez méltóan töltheti be hivatását; ugyan ezt cselekszi a középiskola is, de az élethez szükséges ismereteknek már egy, amazénál tágabb körét nyújtja; a tünemények rendjének, okozati összefüggésüknek, egymásutánjokuak részletesebb képét domb ritja ki, a kutatás módjairól is felvilágosítást nyújt s a tünemények és óletjeieusó- gek belső rugóit is feltárni igyekszik s a tudásvágy nagyobb mérvű felkeltésével, önálló kutatásra is ösztönzi a — Ugyan ki súgta be már ezt is ? Abban a pillanatban a laczikonyha nyitott hátsó részéből négy puskacsö villant meg. Négy pandúr emelte a puskáját lövésre. A bujnyikok nem is gondolhattak menekülésre. Állották szépen a gúzsbakötést. Mert mire az orgazdák a békési tanyákról a gyulai határba értek, Sára asszony nagy összeköttetései révén megtudta a merénylet tervét. Készen várta őket. De az eset után még sem volt maradása. Elköltözött szeretőjével Szlavóniába s csak nehány év múlva hozták el a szegedi várba, hogy ag uoszkálja a hírhedt embereket. Ott találkozott a három orgazdával is. Megint csípőre rakta a kezét. — Igenis, kérem, ezek voltak, akik a házamat fölgyujcották. Ez a kese bajuszu fogta rám a kést . . . Bicskey. ÜT I fogékony lelket, mondhatnám: a tudomány tovább fejlesztésére fegyverez fel, hajlamainknak, tehetségeinknek megfelelő szellemi, fegyverekkel. A népiskola hivatása, hogy emberré j kvalifikáljon; a középiskoláé, hogy I tudományos munkásságra készítsen ! elő; de ez utóbbi, már az egyéni hajlamok és tehetségek gondos figyelembevételével. Világosítsuk meg a tételt egypár gyakorlati példával. Ahhoz, hogy valaki jóravaló földmives, iparos, vagy kereskedő legyen, az emberiség közös érdekeinek szempontjából, a népiskola kellőképpen megadhatja a kívánt érzelmi es erkölcsi alapot; a gyakorlati képzettség megszerzése azon pályák választóira nézve : már szakiskolák munkakörébe tartozik A gyakorlati élet, eléggé kielégítően oldotta meg a múltban enemü feladatát; a jelen magasabb igényeit megfelelő szakiskolák vannak hivatva hielégiteni. Szaporításuk s tökéletes berendezésük fontos állami és társadalmi érdek s elölök kitérni többé nem lehet. A tudományos pályák, részint hivatalnokok, részint a tudományt tovább fejlesztő közvetítő egyének számára állanak nyitva s majdnem valameny- nyien külön szakismeretet föltételeznek. E pályákra való képesítés tekintet nélkül azok egymástól nagyon is elütő szakismereteire, egy ugyanazon középiskola elvégzésétől van függővé téve és pedig olyan középiskoláétól, melynek tananyaga, ama pályák legtöbbjével, csak elenyésző kis részben mutat fel közös, alapvető ismeretelemeket. (Vége köv.) HÍRROVAT. * Kiküldetés. A városi villamtelep rekonstrukeziójára beérkezett ajánlatok felett Hollós József műszaki tanácsos közreműködésével tartandó tárgyalásra a városi tanács a maga részéről Bartha Kálmán gazdasági tanácsost és Markó Kálmán villám világítási igazgatót küldötte ki. * Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Kádas Ida cserlenói állami óvónőt a tornyai áll. óvodához helyezte át. * Pályázat. A szatmárnémeti járásbíróságnál végrehajtói állásra két hót alatr. lehet folyamodni. * Előléptetés. A keresk. m. kir. miniszter csernafalvi Kozmucza Kornél posta és távirda igazgatósági segédtisztet a VIII. fizetési osztályba léptette elő. * Igazságügyi kinevezés. A debreczeui kir. ítélőtábla elnöke Stecz László szinérváraljai lakos, végzett jog' alig ltot, a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. * Vonatkisiklás. A nagyvárad- szol uoki 563, sz. teher vonat csütörtökön délelőtt Kisújszállásnál hibás váltóállitás miatt kisiklott, miért is a vona ok délután 5 óráig átszállással közlekedtek és némi késéssel érkeztek meg. Emberéletben nem esett kár, két kocsi jelentéktelen sérülést kapott. * Jótékonyczélra felajánlott képviselői fizetés. Károlyi István gróf a márczius hó 15-én tett kijelentése érteimében, képviselői fezetéséből mai napig 2000 koronát jótókonyczólra adományozott. * Államsegély. Simon Aurél és Teleky Béla misztótfalui lakos, papír kapszula gyáruk állami segélyezését kérték. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara közös bizottsága a kérelmet pártolólag terjesztette fel a kormáuyhoz * Aki szerencséjét adta el. Gyúró János m. á. vasúti munkás nemrégiben két osztály sorsjegyet vásárolt, de e közben pénz dolgában megszorulván, egy Kovács István nevű fiatal vasúti váltó őrnek adta el, aki a gőzfürósz állomáson vau alkalmazva. Az eladott sorsjegyek azonban szerencsével jártak, mert a 31043 számú sorsjegy 15000, mig a 44979 számú pedig 2000 koronát nyert egy uyol- czad értékben. * A liitelesitési ügymenet gyorsítása czéljábból a keresk miniszter 30,024 — 905. III. sz. körrendeleté értelmében az áll. központi mértékhitelesítő hivatal, illetve bizottság feljo- gosittatik hogy hitelesítési esetekben közvetlenül intézkedhessék. Nevezetesen, hogy ha bármely közhat óságtól, avagy közvetlenül az érd ekeit magánfóltől e tárgyban hozzá kérelem intóztetik és a tényállás kellő módon igazoltatik, a hitelesítés elvégzésére a közérdek és a takarékosság szem előtt tartásával, a vi szo- nyokhoz képest akár ugyanazou törvényhatóság területéről, a melyben a munka végzendő, akár más törvényhatóság területéről hitelesítőt k üld- heseu ki. Ha a fél a költségeket fedezi, az intézkedés esetleg távirati utón is történhetik. * Koholt hir. A fővárosi lapokban pénteken megjelent azon hírből, hogy b. Kovács Jenő herendi tagjában derült égből jövő villám több ezer kereszt búza elpusztulásának okozója lett volna, egy szó sem igaz. * A peron-jegy és egy kellemetlen ember. Tudvalevőleg állomásunkon a peronra csupán a jegy megváltása ellenében lehet kilépni. — A czélja ennek az, hogy a személy torlódás mérsékeltessék és lehetőleg olyan egyének, kiknek ott semmi keresni valójuk nincsen ne lézengjenek, azonban nem arra szolgál, hogy ennek felügyeletével megbízott egyén helyzetével vissza élve az utazó közönséget zaklassa és gorombáskodjók. Már nem az első eset az, hogy e miatt a közönség köréből panaszt hallottunk, — azonban a mi legutóbb történt már elhallgatni nem lehet Egy ismerősünk nehány úri nő társaságban időzött a peronon, kikisérve valakit egyik induló vonathoz. A jegy-cerberus már előre kiszemelte őket áldozatul, azonban a peronon nem igyekezet meggyőződni arról, hogy van-e jegyük, hanem mikor a hölgyek távozóban a kijárati ajtóhoz értek, kikelt arczal és goromba hangon rivalt rájuk. „Áljának meg ! Maguk akarnak urinők lenni ? Szégyeljék magukat ! A szegény megrémült hölgyek nem tudták megérteni a helyzetet és óriási zavarban voltak. A legbátrabbja végre félénken megkérdezte: „De hát mit akar maga tulajdouképen ?“ „A peronjegyet !“ rikácsolt a jegy- szedő. A hölgyek szó nélkül mentek a pénztárhoz és megváltották jegyeiket. Más alkalommal pedig majdnem fülénél fogva hozza ki a pénztárhoz az illetőt, ki nagy sietségében jegy nélkül maradt. Ez tulajdonképen mire való ? — Mint egy tolvajt, kergeti maga előtt a kérlelhetetlen Cerberus a mulasztót, hiszen lehetne magánál a felügyelőnél nehány jegy, — vagy pedig valami automatában künfc a peronon. Már a múlt évben volt a bíróságnál e miatt kellemetlensége Kuruez urnák, de úgy látszik nem használt. Az állomás főnök úrhoz fordulunk a közönség nevében ilyen apróbb természetű kellemetlenkedések orvoslásáért. c Telefon nyári használata. A távbeszélő használata tekintetében eddig az a rendelkezés állott fenn, hogy az előfizetőknek a nyári idényre 6 havi időleges bekapcsolások engedélyeztettek fél évi díjért. Ez azonban csak a május hó 1-től, október hó 31-ig terjedő hat hónapra volt engedélyezhető. Mivel azonban számos előfizető korábban költözködik nyaralójába avagy később tér vissza mint május és október, sőt vannak olyanok is, kik egy későbbi vagy korábbi hónappal kezdődő félévet töltenek nyaralójukban, a kereskedelmi és iparkamara azon kérelmet terjesztette a keresk. miniszter ur elé, hogy a telefon-használati feltételek merevségét módosítsa úgy, hogy az előfizető határozhassa meg: mely hónaptól kezdődő félévre kívánja, az időleges bekapcsolást igénybe venni s ne csak 6, hanem esetlen 7, 8, 9, hónapra is kapcsoltathass aránylagüs dijér. A miniszter most a kamara kérelmének helyt adott s a szabályzatot ily értelemben módosította.
