Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-20 / 58. szám
XXXVII. évfolyam. 58-ik szám. Szatmár, 1905. julius hó 20. csütörtök POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖNElőfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Saaimaron, a. lap kiadóhivaialaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a Iegjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Ipari szakoktatásunk. Teljesen méltányoljuk Tankóczi Gyula főkapitánynak azt a kisérlet- számba menő törekvését, mellyel iparosaink között az ipari szakoktatást gyakorlatilag is meghonosítani igyekszik. Az önálló berendezkedés kérdésével a szakoktatás eszméje ma aktuálisabbá vált, mint bármikor s azt hisszük, szolgálatot teszünk a jó ügynek, mikor az ipari szakoktatás szervezésével a nemzetállam kiépítésének nagy munkája szempontjából e helyen is íogal- kozunk. Ma már alig kell vitatni azt, hogy tanult, iskolázott kisiparososztály egyrészt ipari termékeinek előállításánál nagyobb eredményt tudhat elérni és igy könnyebben versenyre kelhet a belíöldi gyár- és külföldi iparral szemben ; másrészt iskolát járt, müveit iparos- osz-álvban sokkal éberebb a nemzet-állam tudata. Az a kísérlet, ami Szatmáron egy-pár iparágban szaktanfolyam megnyitásával történt, természetesen messze áll még a rendszeres ipari szakoktatástól, de mint ipariskoláink kiegészítő tanfolyamai, e téren már szintén haladást jelentenek. E kettőnek egyesítése a rendszeres ipari szakoktatás kere tében eredményezné azt a sikert, melytől iparosaink jövője függ. Egy nemzet-iparos lelki szeme előtt ugyanis nem tisztán az a törekvés lebeg, hogy megrendeléshez, avagy a felmerülő szükséglethez mérten épen csak elkészítse munkáját, amiből életét íen- tarthatja. Ez az irány a legkezdetlegesebb stádiuma a nemzet ipari életének. A nemzetállam követeli ugyanis azt, hogy minden ipar termékében a nemzet karaktere, jellege tükröződjék vissza. Minden ipartermék a nemzet sajátos szokását adja vissza, úgy, hogy ekképen a belföldi fogyasztó minden igényét kielégítve visszaszorítsa a külföldi ipar jogtalan betolakodását. Eme törekvésben az iparost ama tudatnak kell vezérelni, hogy ezzel a nemzetállam nagy eszméjének, anyagi és kulturális czélfainak megerősitéséhez fog hozzájárulni. Hogy az egész iparososztályt a nemzet önczélja irányában és szellemében átformálhassuk, nem elég ennek eléréséhez csupán az, hogy az iparos ifjú nemzedéket mesternél leendő, rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó inaskodásra szorítsuk. Távol legyen tőlünk még a gondolata is, mintha kellő műveltséggel, szak- és általános képzettséggel biró kisiparosaink nem lennének. A mai kisiparosnak az élet nehéz küzdelmei között azonban fizikai, lehetetlenség annyi időt szentelni magának, hogy tanulóját modern nemzeti iparossá nevelhesse. Ez tény, melyet hiába pró bálgatnánk megczáfolni. A mühelybeli oktatást a mesterre hagyjuk. Az iskolai oktatás magának a nemzetnek, a törvény hozásnak kötelező feladata. Az iparoktatás két irányban fejlesztendő : általános és specziálisan szakirányban. Ami az általános irányt illeti, már az elemi iskolás gyereknek is fejébe kell oltani az ipari oktatás tisztes, becsületes, nemzet és élet fentartó voltát. Meg kell magyaráznunk nekik, hogy az iskola- teremben minden, amit szemük lát, kezük érint, amit magukon hordoznak, — a kérges tenyerű iparos izzadságos munkája, hogy az iparos nem nézi, vájjon az anyag, mit fel akar dolgozni, szép-e, rut-e, alacsony, vagy magas származású-e? Csupán arra törekszik, hogy mindannyiunknak használjon s az emberiség millióit étellel, itallal, ruhával elláthassa. A Teremtő minden országába széjjel árasztotta munkásait, hogy minden ország keresse első sorban a maga iparosait. Ép azért kell szeretnünk, támogatnunk nekünk, magyaroknak első sorban a magyar iparost. Ilyen elbeszélő rendszerben kell elvetnünk a magyar ipar iránti szeretetnek magvát a népiskolákban. A középiskolákban az ipar általános ismereteivel, annak nemzeti missiójával kell megismertetni az ifjúságot. Az általános ismeretek mellett különös haszonnal jár ipari műhelyeknek, telepeknek megszemlélése és pedig komoly oktatás s gyakorlati tapasztalatszerzés czél- jából. A felsőbb iskolákban, jogakadémiában és egyetemeken külön- tanszék hirdesse az ipari tudomány szabadságát, dicsőségét. Itt már magasabb iparpolitikai szempontoknak kell elbírálás alá jutni. Ilyen eljárással egyrészt nemzedéket kapunk, mely az ipar iránt érzékkel viseltetve tényleg is támogatni fogja a magyar ipart és ez lesz kulcsa majd a mai fogyatékos hazai iparpártolási kérdés oly rég vajúdó megoldásának, másfelől az iskolázottak közül többen fogják adni magukat ipari pályára, mint pl. Németországban, vagy Angliában, — ahol igen nagy az érettségizett és egyetemet végzett iparosok száma. Az iparoktatás másik nagy útja a tulajdonképeni szakoktatás ipart űzők részére, Az a nagy tükör. *) Dobay Sándortól. Egy napon aztán jöt a katasztrófák egész serege. Úgy kezdődött a dolog, hogy a Casinóban többet vesztettem, mint a mennyi pénzem volt. Ezer pengőre ment a tétel s én csak négyszázat tudtam kigubázni. Ellenfelem azzal vált el, hogy reméli, tudom, mi lesz a kötelességem. Reggel Lenczi nagybácsihoz kocsiztam, majd kihúz ö a sárból. Meg is tette volna, de éppen azelőtt való napon utazott el Habarcsra a vásárra. Sebaj, pár napi késedelem az egész. Felkerestem az ellenfelemet másnap s mondtam neki, hogy várja meg a habarcsi vásár végét. Azt felelte, hogy a kártya adósság becsületbeli adósság amit a korrekt ember 24 óra lefolyása alatt megfizet ; a huszonnégy óra *) Mutatvány a „Szilágyi István-Kör Évkönyvéből.“ már el is múlt s én most kezdek vele alkudni? Most már tudja, kivel van dolga! — „De erre-arra az apád keserves irgalmát, kiáltottam fölindultán, te beszélsz igy velem, aki érted annyi váltóköltséget fizettem ?“ Az nem becsületbeli adósság, szólt ő és az ilyenre való emlékeztetóssel is csak azt mutatom, hogy sült paraszt vagyok, aki nem érdemli, hogy ilyen sikkes felesége van! Amint feleségemet említette felfordult velem a világ, de ő vele is, olyan pofont kapott tőlem. Ennek az lett a vége, hogy kigolyóztak a Casinóból, mint olyan embert, akinek a becsületről kevés a fogalma. Az a pimasz fráter meg nem hogy párbajra hivatott volna, hanem bepörölt a pofonért. A feleségem meg kétségbe volt esve, pénzt kell szerezni mindenáron, az még tán megakadályozhatja az erkölcsi tönkrejutást. Nem tudtam mást gondolni! Csak Lenczi bácsihoz kellett fordulnom. Elmondtam neki az esetemet. Azt mondta, hogy ő kölcsön nem ad, hanem hajlandó megvenni az ősi házat. Eladtam neki. A vén piszkos zsugori! — ez a feleségem által Lenczi bácsira használt festői jelző, — ezer forintot lealkudott az árából; azt mondta, ezen a pénzen egy szobát az ón részemre fog fenntartani. Nem értettem, mit akar vele; most már értem ! — Ide adta a pénzt azzal a tanácsosai, hogy okosabban tenném, ha több időt töltenék a feleségem körül, kevesebbet a Casinóban. — Már megint a feleségem ! ? Bátya mondom beszéljen világosabban; mondja hallott tán valamit a felesé- ségemról? Talán valami pletykát ? . . . Ugyan kérem, mondja! Iszonyú gyanút kelt bennem, melynek ha valami alapja volna: agyonlövöm azt az asszonyt is, utána meg magam sajgó szivébe röpítenék egy golyót! — Röpítenél ám a kiskutya térdébe! Ne légy olyan féleszű! Nem gyanúsítok én, hanem tanácsot adok. Meg még ha ngy volna is ? Azt hiszed, hogy a lövéssel mindent el lehet igazítani ? meg esnék bele, ha minden ember agyonlőné a felesegét, ha az őt megcsalja ; hisz akkor az emberek nem látnák egymást a puskaporfüsttől. De ezt ne vedd magatokra, csak úgy általánosságban mondtam, Hanem lásd, én figyelem ám a ti éltetek folyását s kötelességem tanácsot adni az öcsémnek. Lásd, te egész nap pénz után futsz, mások pedig a feleséged után futnak. Nem rossz asszony; legalább én nem hiszem, de talán nagyon is jukker menyecske. Hol az egyik, hol a másik fiatalemberrel látják sétálgatni, hol egy katonatiszttel kikocsizni, csak téged látnak legkevesebbet mellette. Hát ez az ón öreg, paraszt eszem szerint nem helyes. Több gondod legyen a házad tájára! Nem tudom, hogy értem hazáig. Soha még ilyen lelki megzavarodást nem éreztem. Az ősi kúria elvesztése, a kigolyózás, a Lenczi bátyámtól kapott erős leczke úgy feldúlta az eszemet, hogy minden gondolatom Össze-vissza kavarodott. Képzeld most már magad elé azt, amit otthon láttam, ahogy a szalon ajtót benyitottam. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.
