Szamos, 1905. május (37. évfolyam, 36-43. szám)
1905-05-11 / 38. szám
XXXVH. árfolyam. Szatmár, 1905. májas iió 11. csfltörtök 38-lk szán. SZAMOS H V •>. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési árt BgéBZ évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. Hétfőn délután, Kristóífy József főispán elnöklete alatt tartotta meg a városi törvényhatósági bizottság havi rendes közgyűlését. A bizottsági tagok szép számmal jelentek meg s rendkívüli nyugalommal hallgatták végig és szavazták meg az előadói javaslatokat. így az egész közgyűlés szokatlanul gyorsan ért véget. Részletes tudósításunkat az alábbiakban közöljük. Polgármester havi jelentése. A szokásos bevezetés után a jelentés a f. hó 1-én a szatmár— mátészalkai h. é. vasútnak a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban megtartott engedélyezési tárgyalásáról emlékezik meg. „A vasút építési és üzemberendezési feltételei minden különösebb és figyelmetérdemlő nehézség nélkül tárgyaltattak le. A város részéről előterjesztett kívánalmainkat a tárgyalást vezető elnök ur készségesen vétette jegyzőkönyvbe. Természetes, hogy a város érdekei szempontjából a maximális összegű állami hozzájárulást kértük. A tárgyalás befejézté- vel pedig az elnök ur kijelentette, miszerint az engedélyezés körül abban, ami a minisztérium hatáskörébe tartozik, számíthatunk a legjobb akaratra. A legutóbbi bizottsági közgyűlésből nyert megbízás folytán illetékes helyen megfelelő lépéseket tettem aziránt, hogy a osendőrség szu rony nélkül teljesítsen nappali szolgálatot. A kerületi csendőrparancsnokság megkeresésemnek eleget is tett s már tényleg szurony nélkül vonulnak ki a csendőrök nappali szolgálatra. Megjegyzem, hogy még raie lőtt eziránt megkeresést intéztem a kerületi parancsnoksághoz, már tervbe volt véve, hogy a csendőrség városunkban csupán oldalfegyverrel és forgópisztollyal teljesítsen szolgálatot, de az intézkedés a pisztolyszállitó késedelmezése miatt nem volt eddig foganatosítható. Miután itt a közgyűlésben nyilvánosan nem tétetett eddig említés boldogemlékü Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök haláláról, úgy érzem, mintha mulasztás történt volna, daczára annak, hogy a törvényhatósági bizottság méltó kifejezést adott gyászának a haláleset és a temetés alkalmával. Bárha az ő emlékét méltóbban megőrzik alkotásai, ne mulasszuk el mi sem leróni a hála és a kegj’elet adóját úgy, amint módunkban áll. Tisztelettel indítványozom tehát, hogy a törvényhatósági bizottság örökítse meg jegyzőkönyvében néhai nagym meszleni Meszlényi Gyula v. b. t. • szatmári megyés püspök emlékét, aki rendkívül sok jót tett a szegény és szenvedő emberiségért, miáltal kiérdemelte a kortársak becsülését, tiszteletét és szeretetét s az utókornak elismerését.“ Majd megemlékezik Halász Ferencz miniszteri tanácsos ügybuzgalmáról és jóakaratáról, melynek köszönhetjük a négy hatalmas állami népiskolát, kültelki és szat- márhegyi, ezenkívül két gazd. ismétlő iskolák felállítását is. Meg van győződve, hogy a város közönsége módot fog találni arra, miként fejezze ki elismerését és háláját iránta. Meszlényi Gyula emlékének megörökítése. A havi jelentés tudomásul vétele után közgyűlés egyhangúlag elrendelte néhai nagyméltóságu Meszlényi Gyula v.b.t.t., szatmári volt megyés püspök emlékének iegyzőkönyvében való megörökítését. Halász Ferencz diszpolgársága. A havi jelentéshez hozzászólott Uray Géza biz. tag, aki szép szavakban emlékezvén meg Halász Ferencz miniszteri tanácsosnak vá- osunk népoktatása körül szerzett érdemeiről, indítványozta, hogy a áros közönsége azzal a rendelkezésére álló egyetlen, de legszebb kitüntetéssel fejezze ki elismerését, hogy válassza meg díszpolgárának. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A napirend megváltoztatása. Uray Géza biz. tag indokolt indítványa folytán a tárgysorozat utolsó pontja, Hevesvármegye átirata vétetett ezután tárgyalás alá s a közgyűlés az átirat mellőzésével a tanács javaslatát fogadta el s kimondotta, hogy önálló feliratban hozza az országgyűlés tudomására, miszerint az országgyűlésnek abbeli hazafias törekvését, amely az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben a nemzeti álláspont megfelelő érvényesülését czélozza, örömmel támogatja s ezen hazafias törekvéseknek alkotmányos utón, vagyis a magyar királlyal egyetértőig leendő megvalósítására kéri fel az országgyűlést. Közigazgatási ügyek. A tárgysorozat többi része igen gyorsan pergett le. A közkórház 1904. évi számadását és 1906. évi költségvetését a közgyűlés felterjeszteni rendelte. A közpénztár és különféle alapok 1904. évi zárszámadását a közgyűlés elfogadta s a számadásra kötelezetteknek a szokott fentartás- sal a filmentvényt megadta. A Kossuth-kerti kioszk bérletére uj árverés hirdetését rendelte el a közgyűlés, a gőzfürdőre nézve Fazekas Béla által évi 5000 korona bérösszegben tett ajánl Uot azonban elfogadta. Detre a sakkmester. Olyan volt, mint egy gnóm. — Kicsi is, vézna is. Hanem a feje, az a bozontos tatárkoponya nagy volt és tekintélyes Egy-két hét múlva már tízéves, de azért olyan kicsi, mint egy hatéves pötty. Féléve, hogy az intézetbe került. Alighogy betette a lábát, már a gúnynéven szólongatták. A „nagyfejü.“ Mikor aztán jobban megbarátkoztak vele, úgy találták, hogy a feje keményebb, mint más emberfiáé ; elnevezték a keményfejü nagy germán vezérről — Detrének. Eleinte csak úgy lézengett a többi nebuló között. Idegenül érezte magát s a könyveket bújta. Azok közül aztán valamelyikből megtudta, hogy ki volt az a „nagyfejü Detre,“ igy történt aztán, hogy Detre nem haragudott a gúnynevéért, sőt büszke is volt rája. Tetszett neki, hogy igy szólit- gatták. Fölényes mosolya volt a válasza. Hanem aztán mikor mind általánosabb lett a gúnyolódás és mikor Detre úgy találta, hogy abból a gúnyos megszólításból mindinkább hiányozni kezd a naiv tisztelet, és a „nagyfejü“ szót különös malicziával hangsúlyozzák, Detre már nem elégedett meg a fölényes mosollyal. Csípősen vágott vissza. A szemöldökét ilyenkor félrehúzta homloka boltozatáig s az ajkáról csak úgy ömlött a gunyoros szó. Ettől a percztől kezdve örökös harcz volt az élete. Harczolnia kellett, hogy lefegyverezze a gúnyolódást ezerféle formájában. És Detre felségesen beletalálta magát ebbe a titáni küzdelembe. Aki harczol, aki küzd, annak helyén kell lennie az eszének, meg a szivének. Nohát a Detrének helyén volt a szive, de leg kivált az esze! Jó kedvében, vagy rósz kedvében találta légyen a gúny, Detre helyt állt s még vajúdásában küldte másvilágra fattyát a gúnynak Lepergett egy hónap és Detre vitézségének meg lett a tisztelő közöusóge. a leharczolt ellenfeleket barátokul és fegyvertársakul fogadta, Detrének egyszeribe lelkes vezérkara támadt. ♦ Karácsony után van. Hosszú teremben, nyújtózkodó asztalok mellett morzsolgatják le kicsi idejüket. Nagy kelete van a karácsonyi ajándéknak, a társas játéknak. Havas idő járja, ilyenkor még korán van tárgyalni a nyári kópéságokat. Köröskörül csupa játékláz mindenki. Egy-egy játszmát öt-hat kibicz segít megnyerni, vagy elveszíteni — gondolatban. Székre kuporodva, kipirult arcczal, minden asztal körül négy-öt csoport lesi a faragott figurák mozdulatait. Minden szempárból egy-egy hadvezér tópelödóse villog elő. Csupa szorougás, izgalom, párázat a levegő. Egy-két alak mégis ott lézeng az asztalok körül. Megtelepszenek egy perezre itt is, ott is, aztán tovább űzi őket valami nyughatatlan erő. Ezek a kó- csorgó nebulók túladtak a karáesonyi játékukon holmi nyalánkságért és most összeházalják a termet. Ilyenkép csinált Detre is. Olyan játékot kapott, ami nem imponált neki. Pásztorjátékot, meg valami összeállítást. Detre olyas valamit szeretett volna, amin a fejét törhette, becserélte tehát egy sakkal. Nem tudott ugyan még játszani, de föltette, hogy megtanul. Kiváncsivá tette Detrét ez a játék, amely mellett órák hosszatt elüldögélnek, egy kukkot sem szólnak, mégis belepirulnak az izgalomtól és villogó szemekkel kísérik még azok is, akiknek egyátalában semmi közük sincs azokhoz az apró, faragott bálványokhoz. Megtanult játszani. Meg, és attól a minutumtól kezdve Detre folyton sakkozott. Jól illett neki ez a mesterség, összegubbaszkodva úgy ült az asztal sarkán, mint egy pók. Közönyös ábrázattal nézte a feszengő, a tópelődő ellenséget és fürkészte a szemejárását. Aztán ha ö volt soron, fénylő szemeivel végigtánczolta a koczkás táblát, húzott és — győzött. Győzött egyszer, kétszer, tízszer. Aki nem hitte el, hogy Detre jól tud játszani, az leült vele, de aztán hallgatott az eredményről. És sokan nem A vergődő megadásból rövidesen tiszteletet és hódolatot váltott ki a Detre csalafinta esze, mikor pi Rótfa Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási fogást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke iegna.|yobb czifőraktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipŐk « valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ------V «S S**.
