Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-16 / 22. szám
POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: ggész évre 8 kor. — Félévre 4 kor — Negyedévre 2 kor Egyes szém ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékéczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szaíwaron, a lan kiadóhivalalahnn fi/ít'tendójfe HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. t Meszlényi Gyula, a szatmári r. kath. egyh.-megye püspöke. 1832—1905. A szatmári r. kath. egyházmegye mély gyászba borult. — Főpásztora, Meszlényi Gyula, püspök e hó 14*én visszaadta az Urnák lelkét, mely mindvégig híveinek jólétéért, boldogságáért hozott Istennek tetsző áldozatot. De nemcsak a r. kath. egyházmegye érzi a püspök elhunytával támadt veszteségnek a súlyát, hanem minden ember, ki a humanisztikus törekvések nemes eszményétől van áthatva, mert Meszlényi Gyula püspök egész életének, egész egyéniségének jellemében ez a vonás a legnemesebb fény - ben töndöklött. 17 évre terjedő kormányzása alatt élő példáját adta annak, miként lehet egy egyházmegye hitéletét, anyagi felvirágzását előmozdítani. Bizonyságot tesznek erről alkotásai között első helyen a templomok, iskolák, melyekben a kultúra áldozati tüzei lobognak ; hálás kegyelettel tanúskodnak erről a szegény papok, tanítók, kiknek helyzetük javításán szüntelenül íáradozott s végül az alamizsnáért könyörgő szegények sokasága, kik között felekezeti különbség nélkül bőkezűséggel osztotta adományait mindenfelé. Azzal a javadalommal, melyet állásával nyert, hiven sáfárkodott s mintha csak az lebegett volna folyvást szeme előtt, hogy aki örökébe lép, minden tekintetben rendezett viszonyokat találjon, az uj alkotások terére csak akkor lépett, mikor már a meglevőket szervezeteikben és épületeikben biztosította. Isten dicsőségének előmozdításában és az emberek boldogsága munkálásában nemcsak lelki életének hathatós példájával buzdította híveit, hanem erre tettekben is példát adott. Több mint két millió koronára megy az az összeg, melyet a jótékonyság oltárára hozott áldozatul. Meszlényi Gyula püspök elhunyta méltán kelt mély részvétet különösképen városunkban is. Társadalmunkkal való közösségének érzete, városunk közügyei iránti állandó érdeklődése s közjavának munkálása terén nevének városunkban is nem egy maradandó emléket állított. Szivjóságához szép eredménnyel fordultak mindig a különböző jótékonysági egyesületek is s városi szegényeink mindig áldással fognak róla megemlékezni. Meszlényi Gyula püspök sokáig fényes- kedő példája lesz emlékezetében is azoknak az egyházlőknek, kik hivatásuk valódi czél- ját, tevékenységüknek súlypontját nem az országos politikai élet küzdőterén keresik, hanem első sorban egyházmegyéjük felvirágoztatásán munkálnak s szélesebb körben a humanizmus szent érdekeinek hoznak áldozatot; akik megtalálják hivatásuk mezején a maguk körében is a tért az alkotásokra, melyekre a vallás-erkölcsi és humanisztikus intézmények mint fundamentális alapra épít hetők. Emlékezete hosszú időn keresztül log visszasugározni arról a helyről, ahova hivatása szólította s lelkének örök nyugalmát már életének szivjóságával is bizton elnyerte. Meszlényi Gyula püspök élete főbb mozzanatait a következőkben közöljük: * * * Meszleni Meszlényi Gyula a fehérmegyei Velenczén született 1832 január 22-ón előkellő birtokos szülőktől. Iskolai tanulmányait Pécsen és Székesfehérváron a zirczi cisterciták gondos vezetése atatt végezte. Iskolatársai közül már ekkor kivált nagy tehetségével és szelíd lelkűidével. Mint kispap az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépett, hol elöljárói csakhamar felismerték benne a rendkívüli szellemet s a tbeológiai tanulmányok folytatására a bécsi Pázmáneumba küldötték. Mikor jeles eredménnyel befejezte tanulmányait, a nagynevű Scitovszkv János bíboros hercegprímás pappá szentelte 1854. július 27 én. Mint íiatal pap azonnal a nagyszombati főgimnáziumnál nyert tanári alkalmazást, egyúttal a kom- viktusbanfjs tanulmányi felügyelő lett. Főpásztora rendkivijfi szeretette! és nagyrabecsüléssel viseltetett iránta. Innen megyarázható meg, hogy már 1857-ben a primási udvarba vette, primási levéltárosnak nevezve ki. Itt még több alkalma nyílt az ambicziozus fiatal papnak a búvárkodásra, fel is használta azt a kilencz évet, hogy nagy tudását tapasztalatokkal, minél több ismerettel gazdagítsa. Időközben, 1873-ben pápai kamarás lett s 1866. február 10 én a komáromi plébániai javadalmat nyerte el. A király 1869. junius 12-én a szent Mórról nevezett czimzetes apátságot adományozta neki. Érdemeit e szép kitüntetés után folyton gyarapította, ennek következménye lett, hogy 1881. november 6-án az esztergomi főegyházmegye kanonoki stallumába emelte a király. Itt ismét kedves működési tér nyílt meg előtte. A papnevelő intézet rektora lett. Növendékei úgy tekintettek reá, mintha atyjokat látták volna benne. Valóban az is volt. Mikor hírül vették, hogy püspökké történt kineveztetése folytán távozik a papneveldéi kormányzat éléről, kimondhatatlan szomorúság töltötte el az ifjúság lelkét. 1887. október 17-én lett szatmári püspök. November 25-én prekonizálta Rómában XIII. Leó pápa. A következő év április 29-én szentelte püspökké a szatmári székesegyházban Császka György akkori szepesi püspök. Ezen a napon foglalta el »dilectione et pace“ jelmondatával püspöki székét. Ez a jelmondat vonult vezérfonal gyanánt keresztül főpásztori kormányzásának idején. Lelke előtt legkedvesebb eszmény gyanánt lebegett a hívek leiki életének emelése. E czélból minél gyakrabban bejárta az egyházmegyét, hogy megerősítse a híveket a bérmálás szentségével, mely alkalommal mindenütt személyesen mondott szent beszédet, buzdítva a népsokaság ezreit, hogy vallásos, Istennek tetsző életet éljenek. Különös gondja volt arra, hogy az egyházmegye szegényebb ellátású papságának és a segédlelkészeknek helyzetén lehetőleg segítve legyen, erre a czélra több mint másfélszázezer forintot áldozott. Püspöksége alatt 24 templom emelkedett, illetve alakíttatott újjá, a melyeket uj oltárkövekkel, kelyhekkel és más felszerelésekkel látott el. Hogy Isten házainak díszítésére mily rendkívül sok áldozatot hozott, valóban lehetetlenség volna e helyen elsorolni. Nemes lelkének ideálja volt az ifjúság valláserkölcsös nevelése is. Nem riadt vissza semmi költségtől, midőn arról volt szó, ami az iskolák czéljaira szükséges. A szatmári elemi iskola számára olyan alapítványt tett le, hogy fenmaradása, virágzása biztosítva van. Nagykárolyban, Beregszászban, Szerednyén, Erdődön uj iskolákat alapított, Vinnán ovodát állított fel, az ungvári leányiskola és Gizellaház újjáalakítására 10 ezer frtot ajánlott fel. Szülőhelyén, Velenczén megvásárolta azt a házat, a melyben született és édes anyja meghalt, ovodát és leányiskolát létesített ott. Az irgalmas nővérek 9 fiókban nyertek az egyházmegye területén uj alkalmazást, sőt Amerikában is letelepedtek. — Éveken keresztül járult hozzá a sajátjából a tanítók fizetési minimumának kiegészítéséhez, ami szintén tetemes költségbe került. Meczenása volt az irodalomnak. Az ő pártfogása alatt alakult meg a „Szatmár-Egyházme- gyei Irodalmi Kör,“ a „Pázmánysajtó“ és a „Heti Szemle.“ Kiadványok számos sorozata jelent meg saját költségén. A püspöki és egyházmegyei könyvtár is az ő (és Irsik Ferencz praelátus-kanonok) áldozatkészségéből épült, mely alkalommal a papnevelőintézet is kibővittetett. — A kath. kaszinónak évente 500 frt segélyt adott, pár évvel ezelőtt 18 ezer írton uj otthont szerzett számára s ezt 1000 frt költséggel az igényeknek megfelelő módon átalakíttatta. Általában véve mindig jó egészségnek örvendett, csak hébe-korba volt hülésből származott múló baja, mely pár nap alatt rendesen megszűnt. Mintegy három éve lehet, hogy kezdett nála erősebben fellépni a czukorbetegség s ettől az időtől fogva ereje folyton hanyatlott. A múlt év tavaszán egy időben olyan rosszul volt, hogy úgy környezete, mint az egész papság el volt készülve a katasztrófára. De állapota annyira javult, hogy a múlt nyár folyamán egész jó kedvvel töltött nehány hetet a kies máramarosmegyei Pásztélyi féle fürdőben. A komor téli időszak beálltával azonban ismét rosszabbra fordult a helyzet. Egész télen szobai levegőre volt kárhoztatva. Az étvágytalanság és gyengeség teljesen erőt vett rajta s már tudni lehetett, hogy nincs többé számára gyógyszer. Állapota naponkint sulyosodott. Az utóbbi napokban már gyakran esett önkívületi állapotba, kezelő orvosai dr. Erdélyi Károly és dr. Gobi Alajos lemondtak minden reményről, pénteken este konzílium volt, melyen dr. Vajay Imre is részt vett, ki szintén hasonló értelemben nyilatkozott. Kedden délelőtt a székeskáptalan összes tagjai testületileg jelentek meg betegágya körül. Már nem ismert senkit. Mozdulatlanul, szemeit lezárva feküdt, csak nagyon ritkán tekintett fel. Környezete gondosan ápolta, félve leste minden lélegzet- vételét, könnyes szemekkel várta mindenki, mikor üt az utolsó pillanat. Kedden délután és este megérkeztek a püspök rokonai közül számosán, Szabó Ernő földbirtokos Búcsúból (Vasmegyéből), Meszlényi Géza mérnök, Meszlényi István dinnyésháti jószágfelügyelő stb. Mind csak a halálos ágyhoz jöttek, oda gyűlt estére a püspöki udvar egész személyzete, Binder ez. kanonok, lelki igazgató, Gőbl dr. orvos és mások. Az idő folytonos imádkozásban telt, miközben a beteg főpásztor állapota állandó kollapszust mutatott. A csuklás megszűnt, helyébe erős, fárasztó lélekzés lépett, amely 9 óra tájban zavartnak, hosszabbnak, rövidebbnek mutatkozott. Az orvos jelentette, hogy beállott a halálos vívódás, a mely 10 óra 40 porczig tartott. Egy lélek- zési rohamnál csekély vér szaladt fel a haldokló melléből, utána három csendes lélekzés következett, a harmadiknál elszállt az áldott föpásztor lelke. Éjjel 11 órakor a székesegyház harangjai szétvitték a város lakóinak a megdöbbentő hirt, hogy a főpásztor kiszenvedett. A balzsamozás művelete tegnap éjjel fél 9 órától mára virradóra fél 4 óráig ment végbe. — Dr. Pertik Ottó lehívott egyetemi tanárnak dr. Hajós asszistens, di. Gőbl Alajos és dr. Vajay Imre orvesok segédkeztek. A balzsamozás teljesen sikerült és századokra szólólag meg fogja óvni a holttestet.
