Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-12 / 21. szám
XXXVII. évfolyam. Szatmár, 1905. .fiárczius hó 12. vasárnap 21-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ' Rákoczy-utcza &. sz. Telefon: 107. Ittindermemü dijak Szaimáron, e. lap fei&dóhivalaláb&n fizetecdók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A nemzeti érzés, a honíiui kegyelet az idei márczius 15-ikét az eddiginél szélesebb keretekben íogja megünnepelni. Ennek az örvendetes, fölemelő jelenségnek az a forrása, hogy nemzeti öntudatunk egyre világosabban látja, érzi, hogy fajunk fentartása, államiságunk jövője csakis nemzeti erőnk teljes kibontakozásával biztosítható. Ennek a nagy igazságnak a bizonyítására nem is kell idegen népek történetének példáihoz for dúlnunk, mert vértanusággal pecsételte meg ezt a magyar ftemzet ezeréves történelmének folyamán ée dicsőségesen nyújtott erre példát a világ idegen nemzetei számára is, több mint félszázaddal ezelőtt: 1848. márczius 15-én. A véres küzdelemben az eggyé forrott nemzet lelkesedése csodákat müveit: apostolok és vértanuk szentesítették, biztosították a megteremtett szabadság jövő életét. A nagy nemzeti dráma részletei be vannak vésve minden magyar ember szivébe. Sajgó lélekkel emlékezünk a dráma végződésére is. A nagy szám és még valami! . . . végre is győzött az igazságon és vitézségei. Jött aztán egy olyan korszak a magyarra, melyről most nem szólunk. Csak annyit: a nemes érez a tűzben, a hazaliság a szenvedésben tűnik ki leginkább. A világraszóló nagy küzdelem befejezése után egyik jeles történetírónk igy szólt a nemzethez: „A vész évei immár, hála Istennek, elmúltak. Feledd sebeidet óh, nagylelkű nép. drága nemzetem! Koronád fénye kitartásod által megújult diszben ragyog. Királyoddal kibékültél. Sorsod tenke- zedben van, élj hatalmaddal bölcsen. Müveid népedet. Igyekezzél erkölcsi erőben és vagyonilag gyarapodni ; ez biztosítja jövődet. Légy egyetértő. Kövess el mindent, hogy hazádnak békéje fenmaradjon. A haza minden jó fiának nyújts testvéri jobbot. Elnyomni senkit ne igyekezzél, de magadat erősen tartsd, tel a trón s alá a testvérnépek tőié. Ne gyűlölj, de életedre s hazád földjére légy éber. Szemeid legyenek keletre és délre függesztve. Három legyen előtted szent és bárki által sértetlen : az alkotmány, hazád épsége, nyelvben és irodalomban élő nemzetiséged. Ezért folyt 1848/49-ben annyi nemes vér . . . Ezek legyenek ta- lizmánaid . . . Ezeket fogadd jelvényül, mely alatt győznöd kell!“ Ezekért az eszmékért foly a küzdelem ma is. S ha a mai politikai válság bonyodalmaiból lefejtjük mindazt, ami személyi és felekezeti vonatkozás czimén került oda, legyünk igazságosak és tárgyilagosak : nem lehet feltételeznünk sem, hogy bármelyik oldalon csak egy olyan magyar politikusunk is volna, aki ne ezen jelvények alatt óhajtani a nemzeti győzelmet. Kicsinyhitüek volnánk, ha csak eSképzelnők is, hogy nemzetünk minden igaz fiának szemében nem az a végső czél lebeg, melyért annyi vér folyt. A czélért való küzdelem egysége mellett csak a küzdelem utjának, eszközeinek megválasztásában van különbség. Alapjában véve ugyanaz a hazaíias érzés és gondolkodás az egyik oldaion nem akarja a békés fejlődést problematikussá tenni azzal, hogy a történeti fejlődés alapját elhagyva, erős és kétséges kimenetelű megrázkódtatásoknak tegye ki a nemzetet. A másik oldalon elérkezettnek látják az időt arra, hogy a lefolyt választások eredményeire támaszkodva, már most valósítsuk meg teljes egészében azokat a törekvéseket, melyeket az 1848. eszményi küzdelme örökségül reánk hagyott. Alapjában véve, a mostani vérnélküli küzdelmet szemlélve a nagy nemzettestben is azt a lélektani folyamatot látjuk, amit az egyes ember lelki világában is oly gyakran tapasztalhatunk, midőn a szív szembekerül az éssszel, — a vágyak a lehetőség eszközeinek mérlegelésével. Ebelső küzdelemben a nyugvó pontot, a békés összhangot a király bölcsesége s a józanul belátó nemzeti akarat egybesimulása adhatja meg s hinni tudjuk, hogy u félreértések szélsőségei nagy nemzeti megrázkódtatásunk nélkül is elsimulnak s államiságunk békés és jogos fejlődése határozottabb és zavartalanabb utón fog előhaladni. Az 1848. márcziusi napok szelleme egyesítsen mindnyájunkat a hazafias érzésben, de ezen küzdelem nagy tanulságait se feledjük ei akkor, mikor a nemzeti akaratnak döntenie kell a siker módjának és eszközeinek megválasztásában. Nagy nemzeti küzdelmünk minden mozzanata hozzátartozik történelmi szent örökségünkhöz s fajunk iránt tartozó kötelességünk, hogy e nagy napoknak úgy verő- fényes, mint gyászos emlékeit lelkűnkben egyaránt megőrizzük. Nőegyleti vigalom. (1905. márcz. 7.) A Nőegylet elnöke Uray Gézáné úrnő, a maga törzskarával már hetek óta tervezte és készítette elő azt a farsang-végi jelmezestólyt, mely kedden este a Társaskör termeiben fényes sikerrel folyt le. A fáradozó rendezők szorongó szívvel néztek elébe a mulatságnak s csak félve remélettek, mert az idei farsangi idők nem a vigság és gondtalan szórakozás aranyos napjai voltak, hanem a minden, társadalmi és politikai téren való nehéz küzdelmek és panaszok és homályos köddel borított unalmas, mord téli hetei. — És ea az oka annak, hogy az idén a tánczvigalmak ritkaságszámba mentek s csak itt-ott népesültek meg a máskor hétről-hótre elfoglalt báli termek. Nem csoda tehát, ha ily körülmények között a húshagyó keddi nöegyesületi tánczestély elébe sem lehetett vérmes reményekkel tekinteni. Az Egylet mégis teljes erővel dolgozott, hogy estélye régi hírét s fényét necsak megtartsa, hanem siker tekintetében magasabb fokra hágjon. Az elnöknö napról-napra tartotta a tanácskozásokat, amelyek a fáradhatatlan és rendkívül ügyes magántitkár Nagy Leona urleány kimentő és irányitó előadása mellett, halomra hozták a határozatokat, pattantották ki a jobbnál-jobb eszméket, melyek megve lósitása aztán márczius 7-óig szünet nélkül folyt. Állandó sürgésforgás a főhadiszálláson, a jelentések beadása, újabb utasítások átvétele, a a hadállások gyors biztosítása, a veszélyeztetett pontok megerősítése, újabb stratégiai pozíciók ügyes ostroma a hadjáratnak rendkívül érdekes képét nyújtotta. Ma X-ók jönnek, újból két-három jelmezes jelentkező! Holnap : Rettenetes ! Y-ék lemondtak, Z-ék ingadoznak ! Mit csináljunk? Kedves gyermekem, ülj csak kocsira, nézz el K-ékhoz, kapacitáld őket Rájuk bistosau számítunk! Jékei Károlyné, az alelnöknő, Morvay Jánosné, dr. Fejes Istvánné, egyre jönnek-mennek, bemondanak, kimondanak, derültek, levertek, vígan beszélgetnek, majd indignálódnak a kedvezőtlen sorsfordulatok miatt. Dehát hogy is ne, mikor P-ék azzal mondtak le tegnap este, hogy az idén többet nem tánczmulatnak, holott még sehol sem voltak! „Az embernek meg kell bolondulnia ebben az irtózatos és vérig bosszantó bizonytalanságban!“ Hanem azért, bár sok volt a baj, nagy volt a lemondó levelek száma, az estély Carneval herczeg piece de resistance-a e farsang királynője, diadala volt. A Társaskör termeit már 8 órakor egészen megtöltötték az érkezett közönség tömör sorai. A pénztárnál ülő hölgyek Deák Kálmánná és Fürst Viktorné úrnők alig győzték a jegyek osztogatását, már t. i. amikor kapkodták azokat. Ő excelleneiája a püspök ur 80 koronával váltotta meg a maga jegyét. Halomra gyűlt a bankó, meg ezüst, az elnök nő nagy örömére. A női és férfi jelmezes résztvevők sietve surrantak be az olvasóba, ahol a türelmetlenkedő Carneval ragyogó kocsija köré harczvágygyal és vidáman tömörültek. Az áiarezos dominók fürkészve néztek körül a találgatták, hogy : megismert-e, nem ismert-e ? A tánczterem széksorai is hirtelen megteltek szépséges és mosolygó hölgyekkel. Fél 9 órakor feltárultak a szárnyas ajtók s Oláh Feri vig indulójának hangjai mellett megjelent a gyönyörű jelmezes menet. A látvány ritkaszépségü, impozáns, mondhatnám kápráztató képet nyújtott. Ilyet még Szatmáron sohasem láttunk. Gyönyörű női és férfi jelmezek ékeskedtek Peirottok, Pie- rettek, bohócz öltözetek, japáni mi- kádó, toilettek a rokokó világból, a spanyol, franczia szalonokból, népviseletből, a magyar disz legjavából, a virágok illatos birodalmából, a czi- gány leányok érdekes viseletéből, a török pasák pompás viseletéből, a búr hadsereg egyenruhájából, a gi- gerlik fajtájából. Sőt még egy barátot is láttunk, aki komolyan és félénken tekintgetett szerte a ragyogó teremben. Két nyúl is ott feltünősködött. Szerencséjük, hogy vadászati tilalom van ! fíóth Fülöp kárlsbádl ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint Isgolasább bavásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidike legnagyobb ezi ^raktára. Mí<* H <* w/trt*lir • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők valódi Schervaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. : ■■
