Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)

1905-02-26 / 17. szám

i-ik oldal SZAMOS 1». dését is illeti, hamarosan felrobban­tani a koalioziót. Mert a koaliczióban a 67-e3 kiegyezésnek is vannak meg- győződóshü hívei és miután a Kos suth párt többsége a szabadelvüpárti szavazatok fölött legjobb esetben csak kilencz főre rúg, az egyszerű következés az lenne, hogy dissziden sek és a néppártiak szavazatainak el­maradásával, ami okvetlen bekövet­keznék, a további közeledés a 48-as alaphoz, a koaliczió széthullását nem lehetne feltartóztatni. Akkor ott áll­nánk, ahol ma állunk, csakhogy ak­kor a károsítás, melyet az országra hoztak, összehasonlíthatatlanul még nagyobb lenne, hogy a szenvedélyek ingerültsége összehasonlíthatatlanul még intenzivebb lenne, mint eddig Tehát valóban nem maradhat más kivezető ut, mint egy átmenet’ minisztérium kinevezése, mert csak egy ilyen minisztérium nem preju- dikál a pártok elveinek, mert ezek az elvek így érintetlenek maradnak és mert a parlamentáris, de épen nem alkotmányos interregnum alatta pár tok szabad elhatárolásából a tény ál lás hazafias méltatásával közeledés történhetnék ez elvekhez, mely köze­ledésből aztán magától származnék egy valódi kormány képes többség és erzel parlamentáris minisztérium. A várakozás csekély áldozatát tehát a Ház mindegyik pártjának meg kellene hoznia, csak akkor ál lünk aztán a válság igazi megoldása előtt. SZÍNHÁZ. Szerdán ismételten „A lőcsei fehér asszony“-t hozták színre, cse­kély számú közönség előtt. Korpo nayné szerepét ezúttal Kendi játszta, kinek eredetileg is szánva volt e szerep, de betegsége miatt nem játsz­hatta meg. Az ő fellépése, tökéletes alakítása az egész előadást a bemu­tató fölé emelte. A jutalomjátékok szokásos nap­ján, csütörtökön, társulatunk közked­veltségben álló soubrett primadonnája Révész Ilonka vette ki jutalomjáté- kát „Baba“ operettel. Túlzás nélkül mondhatjuk s e mondásunkkal csak a szinigazságot konstatáljuk, hogy az est nagy diadalt hozott Révésznek, 3 mikor már messze jár a sötét éj­szakában, — még mindig nyomában csendül a dal : — Szabadok leszünk — s szabad lesz a jövő. — Azt se tudta, hogyan ért a gyár telep túlsó oldatára, hol a szépen gon­dozott, kaviosas u ak között egyszerre csak előtte feketéllett az igazgatósági épület. Felülről az emeletről halk zene ütemei cseudültek alá, s az ablakokra verődő árnyaktól látui lehetett., min1 keringőznek odabenn gondtalan, vi dám kaozagó párok. Tamás keze ökölbe szorult. Vé­gig rohant a szőnyegei, virágos fo lyosókon, azután belökte maga élőt' az ajtót és egyszerre csak ott állt, az igazgató előtt. S a hogy ez csodálkozó szem­mel nézi végig a hatalmas lihegő alakot, ez lekapja gyűrött kalapját, • aztán halkan, zavartan szól : — Igazgató ur, a munkásai ne­vében, önnek ... igen, igen önnek .. . megmondom .., hogy .. . igen, hogy boldog újévet kívánunk. Azután szó nélkül kifordult a teremből. — Szilágyi Ferencz. amely diadal csak méltó elismerése volt az ő tehetségének és fényes ju­talma annak, hogy fellépésével sok kellemes színházi estét nyújtott kö­zönségünknek. — Nem volt tüntetés mellette, már t. i. olyan értelembeu, amint sajuos, napokkal ezelőtt »ziu- l ázuukban a túlhajtott tetszósnyil vánitás megnyilatkozott, de részesült osztatlanul az egész közönség részé­ről, már pedig számra és kvalitásra nagyon szép küzönség volt a szín­házban, olyan szép, olyan Ízléses és mégis lelkes óváczióban, melyet csak egy oly színésznő kaphat, ki eddigi szerepléseivel erre^ az elismerésre tel­jesen rászolgált. Érdemet, tehetséget jutalmazott ez az óváczió, mert Ré­vész, amint azt első fellépése alkal­mával is konstatáltuk, vérbeli, mo­dern soubrett, nem imitáló, hanem eredeti tehetség, ki, ha szorgalma is fedni fogja tehetségét a jövőben is, mindenesetre szép carrierre számít­hat. De nemcsak a múltnak volt el­ismerése az óváczió, mely sok taps­ban, Valóságos virágerdőben s virág- estben nyilatkozott meg, hauetn ez esti játékának is. Pedig nagyon ne­héz szerepe volt, — Alesiet játszotta. Hogy ezt a nehéz szerepet jól oldotta meg, bizonysága annak, hogy igazi tehetség, mert Aleise szerepét meg­játszani, az élettelen „baba“ szerepébe életet vinni, nagyon nehéz feladat. Hangja tökéletesen disponá va volt s így nagyon szépen adta elő énekszá mait. A közönségnek elismerését az­zal a kedves figyelemmel viszonozta Révész, hogy miniatour arczkópeit dobálta a közönség közé, mely után, különösen az első sorokban nagy kap­kodás volt. — Lancelot szerepében nagyon jó volt Solti Vilma, kit úgy szép játékáért, mint gyönyörűen elő­adott énekszámaiért, jutalom-játék nélkül is sok tapsban részesítette a közönség. Szabó Mari és Tisztái mint Hilárius pár, Szentes, Áldori pompás kabinett-alakok voltak. Pénteken telt ház előtt „A haj duk hadnagya“ ment ismételten, oly jó előadásban, mint első alkalommal HÍRROVAT. Szentes János. Jubilária jutalomjátéka Szatmáron 1905. máre 1. Szentes János 1 Úgy kellene volta- képen kezdenem : Van-e, ki e nevet nem ismeri?“ De miután Petőfi Sándor min­den jó gondolattal megelőzött, tudom, érzem, hogy silány kontárkodás lesz minden szavam. Mégis nem engedhetem, hogy „János tatáról“ illetve Jancsi úrról más írjon. Ragaszkodom nevéhez, sze­mélyéhez és görcsösen kapaszkodom 25 éves jubileuma alkalmával toliamba, hogy mint régi s talán legjobb barátja, óveken át volt lakótársa dióhéjba foglaljam éle­tét, kedves epizódjait, jó és rossz nap­jait s átadva nyomdafestéken a nyilvá- nosságuak, megörökítsem a jelen és a jövőnek. Tanulhat a mostani szinósz-ge- neráczió legnagyobb része, kik a „szi- nészgyárból“ (az iskolákat értem) kike­rülnek s egetverő, színfalat hasg&tó dek­larációjukkal elárasztják s megrontják a vidéket. Ilyenkor aztán a szegény ren­dezőknek, illetve Szentes Jánoshoz ha­sonló művészeknek kell kinlódni, hogy némileg javítsanak a magukat isteneknek képzelő — de vackor izü — csemetéken. Szentes János soha nem járt szi- nésziskolába. De volt benne őserő, hév, ihlet, tehetség I Mert hiába, legjobb mes­ter, legnagyobb bölcsész a tapasztalat, az életiskola csalhatatlan tanára. Sok köny ... keserűség ... csalódás és két­ségbeesés árán jutott oda, hol most van. Azon kevesek közé tartozik, kik a mű­vész nevet nem reklám utján bitorolják, hanem a szó nemes értelmében kivívták. Emlékezem, mikor még Krecsányinál együtt kardaloskodtunk, hány epizód szerepnek volt karakterisztikus megte­remtője. Hányszor kesergett amiatt, hogy csak komikumban szeretik. Mert úgy nézzenek rája, hogy „Jancsi ur“ szerel­mes színész akart lenni. Vékony legényke is volt annak idején, de a szerelmi val­lomások nem áltak jól neki sem a szín­padon, sem — rossz nyelvűek szerint — az életben. Most veszem észre, indiszkrét kezdek lennt, de ha már benne vagyok, Isten neki elmondok egymást a mit tu­dok róla. Mióta én ismerem, egyetlen egyszer volt szerelmes. De akkor komolyan önzetlenül sze­retett. A dolog úgy történt, hogy Jancsi megkapta azt a bizonyos úri betegséget, mit influenzának hívnak és a mi őt ar. ágyhoz szegezte. Én mint afféle keveset kellemetlenkedő lakótárs, a kávéházban töltöttem szabad időmnek legnagyobb részét, nagyokat pislantva a cassa tün­dérére ki észbontó mosolyával kevés hijja, hogy meg nem bontotta eszemet. Szóval János ur egyedül, elhagyot­tan nyögött, köhögött, krákogott az arcz- képekkel agyon aggatott szobában Ha hébe-hóba haza kukkantottam, szidott mint a bokrot, hogy ilyen, amo­lyan lelketlen gyilkos vagyok, hogy nincs bennem szív. Pedig ördögöt, ép‘ az volt a bajom, hogy nagyon is nagy szivem volt. Hót leányba voltam belehabarodva. Dejszen, — gondoltam lefőzlek ón édes ozjmborám. Bementem a háziasszonyunk­hoz, kinek gyönyörű szép leánya volt s oly szivettépően ecseteltem Szentes Já­nos ur betegségét, hogy a két nemes lélek sírva fakadt és magam is majdnem igazi könnyeket hullattam. Mikor zoko­gásuk abbamaradt, szemrehányólag néz­tek rám s egyszerre kérdezték. — Miért nincs ön mindig mellette ? Hisz ez kötelessége. Meg voltam csípve ! Szerencsére súgó nélkül is tudok beszólni, na még egy kis hazugságért nem megyek a szomszédba. — Óh kérem éppen azért jöttem önökhöz, mivel nem ápolhatom „őt,“ mert nekem is nagy betegem van. A fivérem „váltó-lázban“ szenved, minden pillanatban várom a katasztrófát. Ott virasztok mindennap 1! — Ezért nem'járt haza ? Bocsásson meg, mi önt csúnya gyanúval illettük, azt gondoltuk, minden éjjel dorbézol. De ha igy van, a mai naptól kezdve Szentes urat leányommal együtt addig ápoljuk, mig jobban nem lesz. Hiába, beteget gondozni csak női kezek tudnak. Jancsi 8 nap alatt talpra állott. Mi történt ez alatt a 8 nap alatt, mi nem, azt nem tudom, csak azt láttam, Jancsi minden nap borotváltatja magát s holló fürtéit göndöritteti. Kávéházba, vendéglőbe nem jár, s minden idejét a szép házikisasszony társaságában tölti. Röviden addig udvarolt a leánynak, mig végre elhatározta, hogy megkéri kezét. A gondolatot tett követte, a tettet pedig egy nagy csalódás. A szomszéd szabó mester fia, ki szintén sokat sürgött for­gott a lány körül, megelőzte. Elkeseredve adta tudtomra. Többet nem udvarolok „másnak“ 1 És azóta tényleg visszavonult a szerelem himes mezejéről... * Mikor Császár Imrével — most a nemzeti színház tagja — lakott, fűtésre nem költött. Egyszer elfogyott a fa s Imrének sem volt pénze — Jancsi most rajtad a sor fát hozatni ! Én kedves Imre, ki nem állhatom a meleget, csak éppen a te kedvedért megtűröm, de tudod mit ? a mai naptól kezdve csak „egy személyre füts !“ És Császár mosolyogva belenyugodott. Hát az a sok anekdotta, mi róla kering a festett világban, egész kötetre való lenne. Az igaz, hogy kevés színészt szeretnek úgy a kollegák, mint Szentes Jánost. Mindenki buját, baját neki panaszolja el, ő aztán vigasztal, tanácsot ad, sőt gyak­ran kalácsot is. Csupa szív ez az ember, talán epéje sincsen. Sokat nélkülözött, sok nyomorúsá­gon ment keresztül s talán ez tette arany- nyá a szivét, érzékennyé a lelkét. Ma 25 óve, hogy színész lett. Egy negyed század 11 Hosszú idő színész em­ber életében, ki kétszeresen éli életét. A fővárosi közönség, mikor most nyáron a Feld-féle színházban jubilált, valósággal ünnepelte s szeretetének olyan fényes je­lét adta, hogy az öszes fővárosi lapok ha­sábokai írtak róla, az összes színházak pedig képviseltették magukat. Hiszem, hogy Szatmár "város nemes műpártoló közönsége a szinügyi bizottsággal az élén, méltányolván Szentes János mű­vészi érdemét, zsúfolt házzal fogja ki­tüntetni a jó nagybácsik, az agglegények díszpéldányát s az operette buffók kiváló mesterét, megteremtőjét. Hisz a színész minden öröme, minden jutalma, az „elis­merés“ melyben közönsége részesíti. Végül ismerve tulszerénységét bo­csánatot kérek, hogy tudtán kívül a nyil­vánosság elé állítottam a mindnyájunk által rajongott „tatánkat“, kiről ón sze­retném 25 év múlva persze jobb stílussal, a dicshymnuszt zengeni ! Ernyei Emil. * Díszpolgári oklevél átadás. Kossuth Ferencz díszpolgári okleve­lét az eddigi megállapodások szerint, e hó 28-ára adja át egy 25 tagból álló küldöttség, amelyet Pap Géza polgármester fog vezetui. * Közgyűlés. A szatmár-németi férfi dalegyesület f. évi márcz. 5 én vasárnap d. e. 11 órakor, a zeneis­kola nagytermében évi rendes köz­gyűlést tart. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés a lefolyt évről. 2. Pénztári számadás a számvizsgáló bizottság jelentéséről. 3. A jövő évi költség előirányzat. 4. A tisztikar, választ mány és számvizsgáló bizottság njból való választása 5. Az elnökséghaz bejelentett indítványok tárgyalása. * Kereskedő iflak köre f. hó 23-áu Páskuj Imre elnöklete alatt tartott választmányi ülésén Dr. Komá- romy Zoltán ügyvédet az egyesület ügyészévé választotta. * A nagykolcsi ev. református egyház kérelme. A nagykolcsi ev. református 320 lelket számláló kisded egyháznak több mint száz éves fa­temploma tarthatatlanná válván, uj templom építése lett szükségessé. E maroknyi nép azonban erre a maga erejéből nem képes. Az építkezéshez a hívek buzgósága előteremtette a szükséges kö és tégla anyagot, ami szintén nem kicsinylendő munka volt. Most, az egyház a könyörületes hívek­hez fordult s kéri, hogy a szeretet és jóltevőség lelke által ösztönöztetve, hozzák meg áldozataikat. A kegyes adományok, melyek nyugtázva lesznek, a lelkószi bivata hoz küldendők. A nagykolcsi ev. református egyház ne­vében és megbízásából: Tóth Dániel lelkész, Kocsis György gondnok. * Az idei kerületi toruaverseuy, mint teljesen bi ,os forrásból értesü­lünk, Kassán lesz. A felsőmagyaror­szági összes középiskolák és tanító képző intézeuek ifjúságát tehát, —< amennyiben az egyes intézetek a Ver­senyben részt fognak venni, Kas-ára vezetik a tanárok nemes küzdelemre. * A kath. kaszinó harmadik farsangi estélye ma va-amap lesz. A Ceoil-egylet nagytermében este 0 óra­kor tartandó műsor a következő szá­mokból áll. Dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár felolvasást tart. Ének. Előadja Méder Mihály ur zongora kísérete mellett Márton Lázár ur. Tóth Mici kisasszony a szavaló próba o. monologot adja elő. Belépti-dij személyenkint 40 fillér, Családjegy 1 korona. Műsor után társas szórakozás a kath. kaszinó helyiségében. — A honvéd zenekar közreműködése, mint a múlt számunkban jeleztük, téves informáczió folytán került a prog- rammba. * Márczius 15. A magyar sza­badság hajnalhasadásának emlékét, márczius idusát, az Iparos Olvasókör ez évben is megünnepli. A kör vá­Tisztelettel felhívom a nagyérdemű közönséget a most érkezett tavaszi és nyári angol divat szöveteinkre. .... ----- -.......... .......... Eg yéves önkéntesek előírásos felszerelését jutányos árban elvállaljuk. ^__^ Klei n és Tsa polgári és egyenruha szabók.

Next

/
Thumbnails
Contents