Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)

1905-01-22 / 7. szám

XXXVft évfolyam. 7-ik szám, Szstmár, 1905. Január hó 22. vasárnap SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: íz évre 8 kor. — Félémé 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijai; Szentmaron, a inp fci&ílöhrv&lalában fizetendők HIRDETÉSEK: j Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. I Mir csak igen rövid idő vá­laszt el attól a naptól, mely hosszú időre emlékezetes lesz városunkra. Álljunk meg még egy pilla­natra, mielőtt a döntő fordulat be­következnék s ha lehetséges volna még e választási lázban a józan ítéletre hivatkozni, álljunk szóba azzal a lelkiismerettel, amelynek ■neg kellene szólalni e város min­den polgárában, ki az országnak és e városnak a javát akarja szol­gálni. Elismerjük, hogy a mestersé­gesen felszított szenvedélyek he­vében nem könnyű dolog a hig­gadt megfontolás. Az ellenpártnak e rövid időre kibérelt sajtója, úgy látszik, akárcsak az előző válasz­táson, ellenérték fejében vakmerő cynizmussal igyekszik sárba ta­posni mindenkit, akiknek alkalmuk volt arra, hogy a tisztesség, a be­csületes munka révén e város köz- igazgatásában és társadalmában tiszteletet és elismerést szerez­zenek. A megfizetett' toll azt hiszi, kegy úgy szolgálja gazdáját a leg­jobban, ha a politikai ellenfelet ellenségnek tekinti s az, akinek már nincs mit veszíteni, politikai és morális felelősség nélkül izgat­hatja fel a magyar embert a ma­gyar ember ellen, hogy aztán a zsebére ütve, a markába nevet­hessen. És sajnos, sokan akadnak kö­zöttünk, akik felülnek az ilyen mondvacsinált dühnek, mert nem ismerik a színpadot csak élűiről s nem tudják, mi rejlik a színfalak mögött. Mit érzi, mit tudja az, aki ilyen szerepre adja a fejét, hogy minekünk a választás nem komé dia? A választás tartamára sze­gődött idegen hogyan is volna athatva annak a tudatától, hogy e nagy napokban maga e város is századokra visszatekintő mull iával függeszti szemét valameny- nyiünkre, hogy ne juttassuk a raos- iohaságnak már nem egy ízben tapasztalt szomorú sorsára 1 A szenvedélyek és izgalmak mesterséges rendezője, mini a n?uit választáskor is láttuk, ha gálád szerepét bevógezte, egyszerűen odább áll, más gazdát keres s oly különböző helyeken, hogy hitelezői is ülhetik bottal a nyomát. Demi, e város polgárai itt maradunk; a szenvedélyek, melyek gyorsan ke­letkeztek, ép olyan könnyen el is múlnak s ismét csak nekünk együt­tesen kell törekednünk arra, hogy e város jóllétét, előhaladását mun­káljuk. A politikai pártállásnak egy újabb kialakulására a választásig e két-három napnyi időben nincs reményünk. Azokkal az ezerszer elkoptatott frázisokkal szemben, melyekkel az ellenpárt azi az óriási felelősséget fedezni igyekszik, hogy a nemzetet a békés fejlődés utjá ról letaszítva nyílt veszedelembe akarja kergetni, most már csak az élő lelkiismeret parancsára utalunk. Ä helyzet megítélésében bizony erre is elmondhatjuk, hogy a nagy közönség a színpadot csak kívülről ismeri s nem mindenki tudja, hogy a kulisszák mögött ádáz személyi és felekezeti gyülölség az, ami a nemzetet a valódi 48-as független­ség meghamisított jelszavaival a maga érdekkörébe bel .vonni igyek­szik. Keli-e erre világosabb bizo­nyíték, mint az, hogy az ellenzéki pártok elveik fentartásával is egy csoportba állhatták, hogy tisztán kormáaybuktató czéijuknak áldoz­hassanak ? Ha az elvek fentartásával az egymástól különböző elvű pártok egy közös czéira szövetkezhettek, csak tisztelettel adózhatunk azon polgártársainkat kik elveik fen- tartásával e város érdekei mellé állanak s ennek egyenes kovef- kezményekép Hieronyini Károlyra adják szavazatukat. -; Gondoljuk meg mindnyájai^ hogy egy balsikerü választás Öi ^ tén nemcsak a szabadéivüp.írt je­löltjét, hanem városunkat is meg­buktatjuk s készakarva vágjuk ketté ütőerét szépen megindult fejlődésünknek, mit azután a kor­testollak és zászlók egész garma­dájával sem lehet jóvátennünk. Mi bizni tudunk városunk magyar hazafis >gaban, tekintet nélkül arra, hogy születése milyen felekezethez kapcsolta, vagy poli­tikai pártállása milyen táborba helyezte. Döntés előtt állunk s a meg­nyugtató lelkiismeret szava nem vezérelheti e város ellen a vá­lasztókat ! ... ~—;— ■■ Ne mzetiségi agiticzió. Szomorú dolog az, ha tollforgató ember a leguemesebb fegyvert a tol­lat, szennyes kloakában kénytelen megforgatni; szomorú, mikor a sajtó a büzhödt mocsárból kénytelen témá­ját meríteni, leszálLui amelybe, bogy A nő szive. Irta: Kiss Endre­Kuthy Elek regényt irt a nő saivéről. Beleöntötte egész lelkét ezen munkájába, fanatikus rajongással dob gozoit könyvén, melynek minden so­rát szive vérével irta, egész akarate- reje, egész lénye azon gondolatban összpontosult, bogy most nagyot, fenségeset kell alkotnia, egy darabot kell bemutatnia az abszolút, igaz életből, hogy regénye olvasásakor ne maradjon meghatottság nélkül egy szít sem, legkevésbbé annak a szive, kinek esábitó, elbűvölő, démoni lénye ott van megtestesülve a regény min den lapján, ott él, óit ejt rabul és tör össze száz szivet. „A nő szive“ diadala nagy és általános volt. A kritika hódolattal kajtotta meg előtte kétélű pallosát, egyik kiváló mábiráló a naturáliszti- k*s regény apotheózisának nevezte e munkát, melynek Írója abban kü- lömbözik a hígtöbb naturalista írótól, k°gy, midőn a társadalom ferde ki­növéseit érinti, —- akkor sem tapad szenny e kinövésekről tollára, a leg tekintélyesebb irodalmi társaságok egymusután választották be tagjaik sorába a szerencsés szerzőt s az Írók egyik kitűnő atyamestere babérkoszo' rut küldött a fiatal kollegának, szál lagán e felirattal : „Tied a jövő !“ Ezek a kitüntetések azonban meglehetősen hidegen hagyták Kuthy Eleket, előtte teljesen közömbös volt, hogy regényének ezer meg ezer pél­dánya mesteri kidolgazásával s igaz ságával hatalmába ejti-e olvasói lel­két, legfeljebb annyiban hatott reá örvendetesen a közönség általános elismerése, mert ez még inkább meg erősítette ama hitében, hogy annak az egy példánynak, amelyet azon szép asszonynak küldött, a kinek lel­két igyekezett teljesen és tökéletesen lefesteni e müvében, óriási hatást kellett gyakorolnia. Kéjes örömmel, az elégtétel érzésével töltötte el az a gondolat, hogy Biharynénak, midőn ráismer a regény szép, szívtelen hős­nőjében önmagára, midőn megérti, hogy az egész könyv egy szenvedő szerelem mélabus akkordja s midőn a méltatlanul elhagyott költőnek azon J rajongó szerelméről olvas, a minővel közönséges ember nem, csak iró tud szeretni, tudatára kell ébrednie annak hogy egész életét elhibázta, hogy boldogságát félredobta, midőn előnyt adott Bibarynak, kinek összes jó tu lajdonságát daliás alakja képezte, a forrón szerető Kuthy Elek felett. Kuthy Elek azt gondolta, az isteni és emberi igazság egyaránt kívánja, hogy felidéződjék a Bihary- né emlékezetében is a múlt képe s megbánással gondoljon a szép asszony vissza arra, mint törte össze az ö szivét, ha ő naponta végigél kópze letben minden boldog és boldogtalan pillanatot, mit a szép lány oldalánál töltött. Minden nap eszébe jut, mint találkoztak valamikor régen, a bői dog időkben, mikor még rózsaszínű volt a világ s derűs az ég, naponként az utczán a még ismeretlen kékruhás, aranybaju Deák Hedviggel,' mindig ugyanazon helyen, ugyanazon időben, anélkül, hogy előre megbeszélhették volna, mint küldött a két szempár mindegyike a másik felé egy egy j leírhatatlan tekintetet, amiben ott csillogtak, oft tündököltek a szerelem varázsbetüi. Jó ideig ismerték úgy ismeretlenül egymást, jó ideig beszél­tek igy szótlanul egymással addig is, mig végre egy mulatságon alkalma nyílt, Eleknek a bemutatkozásra ; — ettől kezdve boldogan szivták a sze­re em tavaszának illatos levegőjét, a lány nem titkolta, hogy szivében az ifjú szerelmi szava viszbangra talált, rrizsás ábrándokat kötöttek csokorba, egyébről sem beszeltek, mint szere­lemről, boldogságról, lángoló sziveket összefűző há/asság kapcsáról. — így volt sz addig, mig a két szivet nem választotta el egymástól egy harma­dik, h Biliary Jenő szive, de, midőn h dé czeg fiatal emberrel megismer­kedett a szép leány, kitűnt, hogy olyan ö, mint a napraforgó, azt te­kinti napjának, amelyik épen fénye­sebbnek látszik előtte a jelenben, — m nden leikiismeretfurdalás nélkül for­dult el E éktől, kopár romhalmazzá lett előbbi szerelmének vadregénye» vára, régi kedvesének pedig sejtelme i-em volt róla, mig köztudomású nem lett a dolog, hogy Bibary Jenőné lesz Deák Hedvigből. Róth Fülöp kárlsbádi ezipő raktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb vásárlási fo «pást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és riáélte legnagyobb czifőraktára. Figyeítnesteié*!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők. -------------------~

Next

/
Thumbnails
Contents