Szamos, 1904. november (36. évfolyam, 88-95. szám)
1904-11-13 / 91. szám
Szatmár, 1904. vasárnap november hó 13, SZAMOS vV 91-ik szán. ' ; POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Jubiláns beszéd, melyet a Nőegylet 50 évi fennállásának emlékünnepén, 1904. november 12-én elmondott : dr. Fechtel Janos egyleti főtitkár. Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Lelkemben magasan szánjaivá, szivemben a forrongó érzelmek felemelő játékainak hódolva, egész valómban egy nagy ünnep fenséges hangulatának varázshatása alatt állok itt, e fényes közönség előtt, s megilletődve, zavarban keresem a gondolatokat, a hangot, a szavakat, melyek ajkaimról elröppenve, méltó színekkel, eleven tónusokkal s megragadó erővel fessék meg a jubileum jelentőségének ig*z képét, melyet, mint egy félszázados munkálkodás tükrét megtekinteni, a visszaverődő sugarakban gyönyörködni, a város illusztris társadalma e zsúfolt házban egybegyülekezett. Én tudom, hogv az én fela- datom e perczben egyike a legnehezebbeknek e világon. Hol van az a művész, ki ihletet teremtő szellemmel, a géniusz lelkének sugallatával bár, meg tudja alkotni ragyogó szavakból, márványból, vagy bűvös színekből annak az eszménynek érzékelhető mását, melynek hódol, áldozik az emberi szív, amikor az Istenség legszebb tulajdonságának, a mindent nivelláló örök szeretetnek gyújt oltári tüzet. Nekem pedig ez volna első és főfeladatom. De amikor nincsen zseni a világon, aki ezt az eszmét, a világot fenntartó és mozgató emez ősi, eleven erőt, amely isteni eredetű tökéletesség, erősebb, mint a halál s az emberi gyarlóság által csak sejtett, de soha ki nem meríthető tengeri mélység, híven vissszaadhatná : hogyan nyúljak én vakmerő kezekkel ezen emberfeletti munkához. Vájjon a gyermek kicsi kanalával kimeritheti-e a feneketlen oczeánt ? Érzem, hogy én itt nem szónok, de hebegő gyermek vagyok csupán. Ám az eszmény hadd trónoljon magasan, égi fényben a íelle- gek között, ón ide lenn maradok s fürkészve az emberi jótékonyság tágas mezejét, az irgalmasságnak a mindennapi életben nyíló virágait kötöm csak bokrétába,. Hogy szín- pompájuk, kellemes illatuk, szivet- leiket gyönyörködtessen s a jótékony Nőegyiet áldásos tevékenységét, e szép jubileum jelentőségét érthetően magyarázza, kifejezze. * * * 1854 február 12-én igy szól a Nagy Vincze nőegyleti jegyző tollából származott első közgyűlési jegyzőkönyv: Nagyságos Bodó Lászlóné elnöklete alatt, tekintetes Sztanatczky András megyehatóságilag kirendelt csász. kir biztos ur jelenlétében nőegyesületi alakulási gyűlés tartatott. Jelenvoltak a városi érdeklődő hölgyek nagy számmal. A gyűlés lelkesedéssel hallgatta Bodó Lászlóné szeretettől lángoló szavait s egyhangú elha- tá'OzássalTnetíSi&Ü ki, hogy egyesületté szervezkedik s kezébe veszi a város szegényügyének gondozását. S ha történeti pillanat lehet az a legendás idő, midőn magyar- országi Szent Erzsébet kötényében az élelmiszerek piros, mosolygó rózsákká válnak; amikor Szent László király érintésére a durva, alaktalan kövek puha, gömbölyű kenyerekké dagadnak ; midőn to* ursi Szent Márton, a keresztény hős római katona köpenyét kardiával kettévágja, hogy befedje a didergő koidus mezitelenségét: tör- ; yo . ti pillanat a szatmári női gyűlés hölgyeinek alláslogíaiasa, midőn kipirult arczczal, dobogó szívvel esküre emelték kezei cet és szent fogadást tettek, hogy a szegénynek, özvegynek, árvának őrzöangyalai lesznek. Történeti pillanat, felséges jelenet s az eszme méltó egy művész ecsetjére. S ha a Vitám et sangvinem, Moriamur jelenetét hatalmas vásznakra vetették ihletett géniéit, miért ne festenék meg a női lelkesedés szelíd fényében fürdő e magasztos látványt a lánglelkü művészek. Amott győz a férfias lojalitás kitörő hűsége, itt diadalmaskodik az emberi szív kiáradó szeretete. Mindkét diadal káprázatos, nagyszerű. De melyik a szebb, eszményibb és emberibb ? Ha ércz-szobrot emelünk a harczi dicsőségnek, a íörhetlen vitézség hősi erényeinek, miért ne emelhetnénk ereznél maradandóbb emléket a szivbeli nemességnek, a humanitás ideáljának, mely felé ezredévek óta törekszik ugyan, ezer akadálylyal küzdve a művelődő emberiség és mégis egy Isién ujjmutatása, egy Isten kínszenvedése, kereszthalála, vérehullása kellett, hogy az elérhetetlennek tartott dicső magaslatokra, ahol az általános emberszeretet királyi napja tündököl, feljuthasson a haladására alkotásaira büszke emberiség. Hiába ! életet, vért, hazáért, királyért, emberekért szívesen áldozunk, ha kell, a vitézség csodáival szolgálunk a bámuló világnak. Ez könnyű ! De erkölcsi győzelmekre legtöbbször gyengének bizonyul a legnagyobb hősiesség, és legerősebb férfiakarat. Gyengének bizony ! Bátran kérdezhetjük itt s oda- künn a fórumon. Nos ki vállalkozik ? Mert az önmagunk felett aratott diadal a legnehezebb a világon. A jótékonyság ünnepére. Irta Szabados Ede. A jótékony nőegylet jubileuma alkalmából rendezett hangversenyen szavalta Maróthy Margit. Az embernem hosszú bölcső korában, Mély álomban pihenvén a tudat, A lét súlyos terhét viselni bátran, Szenvedni tűrve : ki jelölt utat ? A védtelent ki zárta kebelére, Ha vigaszt már az égtől sem remélt ? S kit durván hányt, vetett a sors szeszélye Hol lelte föl sóvárgott menhelyét? S leszállt egy jóságos nemtő a földre, Ki nyomorgók javára született S a fájó szív ujjongva üdvözölte Megváltóját, a könyörületet. Ó, mert csodákat müveit ez a mentő, Hogy társául vévé a hatalom! Mely annyi szivet gyászba vont, a felhő Oszolni kezdett fényes nappalon. S a jótékonyság, magzata e frigynek, Mi más, mi szebb, világot alkotott. A kétkedők vigaszt remélve hittek És tűrve hordták a koldusbotot. Redőt ha simít búsak homlokárul, Könyüt ha szárit halvány arezokon, Könyörgőnek ha adakozni tárul: Nő kézzel egy sincs férfikéz rokon. S e szivek egyetértve összeforrtak, Egymásba kulcsolódtak e kezek Hadat izenve, mely irigy, a sorsnak, Alkotni egy világot, mely szeret. S száguldva mig rohant az évek árja, A könyörület sarja egyre nőtt S hogy az örök nyomort keblére zárta : A ti erőtök tette, gyenge nők ! Örömnapot, hogy büszkén ünnepelhet Túllépve immár egy fólszázadon: Üdv néked, Istene a szeretetnek, Üdv néked, örök, égi hatalom 1 S üdv nektek is, kik a parányi magbul Dús lombu, termő fát neveltetek, Melyről, ha ínség bus panaszra jajdul, Ápolva gyámolittok ezreket. Édes szavú lant égi zengedelme Se lehet szebb, dicsőbb jutalmatok, > Mint az a hála, mely ma a szemekbe Örömkönyük gyémántjaként ragyog. Igazság, törvény kétes messzeségben Ballagtak még a lakott föld felé, Jogát kivívta az erős merészen, Ha gyöngébb ezrivel balt is belé. Az éltető tápot mohón epedve, Gálád ellent kerülve reszketeg, Szűkölködő, gyámoltalan keserve, Enyhét, támaszt hol, merre lelhetett ? A jótékonyság kebelére vonta A szenvedő szegények ezreit, A csüggedőt, gyötörvén élte gondja, Megnyugtatá : Bízzál ! Az Ur segít! Táplálékát azokkal megfelezte, Kik éhezőn nyujták felé kezök, S megédesült az árvaság- keserve, Hol jótékony szív dobbant, mindenütt. Széles e földön, széles e hazában Fehér zászlótok büszkén, fenn lebeg És czimerképen rajta oly virág van, Melynek nincs ősze : emberszeretet. Nagy hódítók, bár az égboltra rótták A csillagok közé dicső nevük, Le nem dönthették mégsem azt az oltárt, Melyen szivetek harezra kelt velük. Ez év, oly sok munkás év fordulója, E nap, a jótékony szív ünnepe Legyen örök emléketekbe róva S még szebb jövő bimbóival tele. Csak tűzzétek ki újra, folyton újra A ezélt, mit társulón elértetek, Rögös nem lesz a győzelemnek útja S ott fönn az égben fonva koszorúja, Mit egykor Isten nyújt, vezéretek ! S megesvén szive a nagy Alkotónak E vad, jajongó szenvedéseken, Mik hullámzó tengerré halmozódtak : Ki mondta a döntő igét: Legyen ! S melyik szív hajlandóbb az irgalomra Nálad, fogékony, tiszta női szív, Mely száraz ész törvényit messze dobva Repülsz, hová érzés parancsa hiv. i Hogy itt is föllelé egyik tanyáját, E városon, a jóság szelleme, Szelíd sugalma hogy buzdítva járt át Minden szivet, mely egy testvér vele, ftóth Fülöp kálsbádi ezipőra ktarät ajánljuk a t. vevőközönségnek: mint legolcsóbb btsvásáriási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett & Szatmár és vidéke legnagyobb ezifőraktára. Megérkeztek T I I az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik
