Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-27 / 86. szám

2-ik oldal SZAMOS 86 szám arra, hogy az élet bajait és csa­pásait emelt tővel, bátorsággal és szívóssággal viselje. Akkor nem fogjuk tapasztalni, hogy a gyermek a rossz bizo­nyítvány miatt a halálba menekült és a megsértett hiúság a szerel­mes ifjúból öngyilkost csinált. Keve­sebb lesz az olyan bűnügyi ese­tek száma, hol az élvezetvágy, léhaság és megbízhatatlanság az élet küszöbén álló férfiból a tár­sadalomra nézve örökké elveszett bűntettest teremtett és meg fog­nak ritkulni a büntetés alá nem vonható jellemtelenségek és köte­lességszegések oly gyakori esetei. Örömmel látjuk, hogy a szo- cziologia, társadalmunk e bajai felé egyre nagyobb érdeklődéssel fordul s ebben vigaszt nyújtó jelét látjuk ama törekvéseknek is, me­lyek ezen bajok orvoslására irá­nyulnak. (gy-) Belügyminiszteri rendelet a sztrájk-mozgalmak ellen. A m. kir. belügyminiszter leg­utóbb körrendeletét intézett vala­mennyi törvényhatósághoz, igy a vá­roshoz is, melyben megemliti, hogy a legutóbbi gyakori sztrájk mozgal­makra, melyek úgy az ipari tevé­kenységet megbénitják, mint a mun­kás osztály boldogulását megnehezi tik, a törvényhatóságok jelentékeny száma hivta fel a miniszterelnök figyelmét. Elszomorodva kell a munkásnép minden igaz barátjának szemlélnie, hogy oly sok munkáskéz rakja le parancsoló szükség nélkül a munka eszközeit s az a lelkiismeretlen izga­tás, mely a munkásosztálynak széles rétegeit a végzetes lejtőre viszi, káro­sítja a magyar ipart, csorbát üt a nemzet közvagyonán s mindenekfelett szenvedést, nélkülözést, nyomort mér a munkásokra. A szerződésileg elvál­lalt munkát mindenkinek teljesíteni kell, de mindenki szabadon határoz­hatja el magát arra, hogy bizonyos feltételek mellett munkát vállaljon el és senki oly munka elvállalására nem kényszeríthető, melynek feltóte­is fuzionált. így New-York polgár- mestere az ifjú Me Clellan, tiszta demokrata. A bevándorlás sincs kedvére a demokratáknak. Azt már elérték, hogy a kínai kulik nem jöhetnek be. Két hónap előtt egy napon az elnök személyesen volt jelen a kikötőben, utána nézni, micsoda uj eszközöket találtak ki a bevándorlók kiutasítá­sára. Különösen követelik a magyar bevándorlás mérséklését. Az olcsó magyar munkás versenyt csinál a jóléthez szokott amerikainak. Jól tud­ják azt, hogy felük visszahozza az ott szerzett pénzt. Demokrata nyomásra nevezték ki odaát minden nagyobb európai államra a „bevándorlási birtosokat“ Nekünk Braun Miksa ur jutott, — ki az elnöknek kedvelt embere. Az ő feladata ideát tanulmányozni a ki­vándorlás kérdését. Nem volna teljes ez a kis érte­kezés, ha kihagynám „Panamá“-t. Tavaly ősszel követtette el Koo- sevelt Columbia államban azon ál­lamcsínyt, — mely régibb diploma-1 cziának is becsületére válnék. AI columbiai egyesült államok (amelynek leit magára nézve kielégítőnek nem találja. A nagyipar viszonyai között ezen jog testet csak úgy ölthet a munkás számára, ha a munka elvál­lalásának megtagadását társainak mentöl nagyobb számával egyetértő­ig határozza el és a munka feltéte­leinek módosítására irányuló ilyen összebeszélés a mai gazdasági életnek jogos és törvényes eszköze, melytől a munkást megfosztani annyi /olna, mint őt védtelenné tenni a munka­adóval szemben. Az ipartörvény, midőn érvény­telennek nyilvánítja ezen összebeszé­léseket, ezzel nem kívánja a törvé­nyes munkabeszüntetést megtiltani, csak azon elvet juttatja kifejezésre, hogy a munkabeszüntetés minden egyes munkás szabad elhatározásának legyen kifolyása, hogy ilyen össze­beszélés megtartására senki sem kény­szeríthető s hogy minden munkás, tekintet nélkül arra, hogy ilyen ösz- szebeszélésbon részt vett-e, vagy se, elhatározásának szabad ura marad s munkába léphet bármikor, midőu azt jónak látja. Az oly munka megtaga dása, melyre elszegődött, vagy melyet szerződéssel elvállalt az illető, nem sztrájk a szó helyes értelmébeu, de szerződésszegés, kötelesség-teljesítés megtagadása, mely méltán vonhatja magára a törvény egész szigorát. A miniszterelnök a körrende­letben felhívja a közhatóságokat, mint érdekelt társadalmi köröket, hogy kipuhatolják, feljelentsék, felderítsék és megtorolják minden sztrájkra vo­natkozó tiltott és bűnös cselekmé nyékét. A miniszterelnök az egész magyar társadalom segítségét kéri ez irányban s a közhatóságoknak pedig meghagyja, hogy szigorúan teljesítsék ezen a téren kötelességüket. Minden helyi hatóság, ha kell a legszigorúbb eszközökkel is fentartsa a teljes sze­mélyi és vagyonbiztonságot, megvéd­jen mindenkit bárminő terrorisztikus kísérletekkel szemben, toroljon meg minden törvénytelen cselekedetet és törvényes jogánál fogva távolítsa ej azon elemeket, kik a munkásokat törvénytelen cselekedetekre csábítják. A miniszter elnök végül a kör rendeletben ígéri, hogy teljes erejével rajta lesz, mikóp a sztrájk mozgalmak ellen irányuló intézkedések egész sorozatával rakja le a jobb jövő biz­tos aiapjait és e téren bizalommal számit a törvényhatóságok és az egész magyar társadalom hathatós támo­gatására. Panama csakolyan tagja, mint pl. Colorádo az északamerikai egyesült államoknak) törvényhozása nem akar­ta 10 millió dollárért odaadni Pana­ma területéből az abban maradt Pa­nama-csatorna építésére szükséges nehány kilométer széles földtalaját ámbár maga Panama "akarta e csa­torna építést. Egy napon aztán arra ébredt a bogotai kormány, hogy a Panamai helyőrség északról pénzelt felkelők által lefegyvereztetett, a Panama szoros két tengerparti részét hadiha­jók szállták meg, Panama magát független államnak nyilvánította Égy hét alatt már ratificálva volt a csa­torna terület eladására a szerződés és rövid időn belül amerikai nyomásra elösmertetett Panama külön állása. A demokraták méltán nevezik Roosevelt e tényét „politikai brigan- tismus“-nak. Más alkalommal kívánok szólni a választási campagne-ról, a jelöltek személyéről és a magyarok szerepéről a választásnál. Válasz. (A „Szamos“ folyó hó 23-iki számába megjelent „Birkatürelem“ czimfl közleményre.) Ha nem tudnám, hogy Thurner ur valamikor vasutas volt s jelenleg is a közgazdasági téren mozogván, vasúti dolgokban való felszólalása a nagy közönség előtt szakértői véle­mény számba mehet : bizony nem is válaszoélnk vastag tévedésekkel teli és tárgyilagosnak csak „legnagyobb elnézéssel nevezhető“ kifakadásaira ; az említett körülményre való tekin­tettel azonban mégis kénytelen va­gyok az ott elmondottakra egyben másban reflectálni. Három világosan körvonalozott vád domborodik ki a Thurner ur felszólalásából. Az első vonatkozik a ssüreti vonatok túlzsúfoltságára, a második ezen vonatok késésére, a harmadik pedig általában a menet dijak magosságára a kezdetbeni árakkal szemben. Az elsőnél azt mondja, hogy ha ő, mint utas valamely vonatra meg­váltja a jegyét, akkor neki jegyének megfelelő ülő helyhez feltétlenül joga van. Erre megfelel a „Vasutiüziet szabályzat“ III. 14 § 1. sz. alatt, a hol a következők olvashatók : „A menet jegyek meg felelő helyre jo­gosítanak az illető kocsi osztályban, a mennyiben ily hely rendelkezésre áll. Ha valamely utasnak a váltott jegy után őt megillető helyet kije­lölni, vagy neki ideiglenesen nagyobb osztályban helyet- adni nem lehetne, szabadságában áll jegyét oly alsóbb kocsi osztályú jegygj'el, mely kocsi osztályban hely van, az árkülömbsóg vissza térítése mellett kicserélni, vagy az utazást abbanhagyni s a fizetett menet dijat vissza követelni.“ Lehetne Thurner ur állításának tarthatatlanságát a felállított tételnek ad absurdum vezetésével is bizonyí­tani, de nem akarok ennél a kérdés­nél sok szót vesztegetni, a mikor az üzlet szabályzat helyettem is oly vi­lágosan beszól ; csak azt kérdezem még Thurner úrtól, bogy a m. kir. állam vasutakon való utazásai közben nem történt-e az meg önnel, nem egy, de több esetben is, bogy II. vagy pláne I-sö osztályú jegye mellett is, nem 5-4-ed, hanem 3—4 órán keresztül volt kénytelen a zsúfolt folyosón ácsorogni. Hogy van az, hogy arról nem irt hírlapi czikket ? Pedig tisztán jogilag is egészen más a mi esetünk, mint a máv.-ó. (Szabad legyen már egy kicsit nekem, is jogászkodni, hiszen széltóben ta­pasztalom, hogy az emberek ahoz szeretnek leginkább hozzá szólani, a mihez legkevesebbet értenek). Nálunk t. i. csak a vasúti kocsiban, a mikor már elfoglalta ott olyan a milyen helyét, tehát a viszonyok teljes isme­rete mellett köti meg az utas jegyé­nek megváltásával a szállítási szerző­dést, a máv. ellenben előre, még mi­előtt ön a vonatot csak kívülről is látta volna, a nélkül, hogy tájékoz­tatná önt arról, vájjon fog-e megfe­lelő helyet kapni, vagy nem, aláíratja önnel a szerződést. És még is — óh.! borzalom — megtörténik, hogy gubás atyafiakkal szorongatja önt össze a kocsi folyosóján. A vonatok késésére vonatkozó merész állítását először ugyancsak a szabályokra való hivatkozással fo­gom megczáfolni. Thurner ur, mint régi vasutas, még bizonyára tudja azt, hogy a va­súti forgalom és üzletvitel legfőbb, leghivatottabb, mert kizárólag szak­emberekből álló ellenőre a kereske­delmi minisztérium kebelében működő vasúti és hajózási m. kir. főfelelügye- lőség. Ide kell nekünk a vonatok ké­séséről naponkint jelentést tennünk s az esetleges késeseket igazolnunk és e főfelügyelőség a 30 perczen aluli késéseket még csak megemlít tetni sem kívánja, nemhogy arról igaz olást követelne. Ha 30 percznél nagyobb késésünk van, elég, ha a menetle vélbe bejegyzett kezelési többletet em litjük fel, pl. tolatás, utasok tömeges fel­szállása, csatlakozó vonatra való vá­rakozás stb. — egyik sem vis major úgy*6 — és a késés igazolva van. Ez, a miket itt elmondottam, áll az olyan vonatokra, mint a mieink, t. i. a vegyes vonatokra, ahol a személy és teher forgalom együtt bonyol itta- tik le. Ha a vegyes vonatok késése, általában olyon normális, olyan ter­mészetes, mennyivel természetesebb az időszakonkint való nagyobb mérvű késés is a mi speciális viszonyaink között. Van a mi vonalunkon úgy ha­marjában összeszámítva 20—22 felté­teles megálló hely, a melyeknél a megállásra és tartózkodásra a menet­rend szerkesztésénél — ugy-e — nem szabad figyelemmel lennünk, mert ha azt tennőnk, akkor minden eset­ben, akár van rá szükség, akár nincs, azt be kellene tartanunk A szüreti nagy forgalomnál s más forgalmasabb napokon is tapasztalhatta mindenki, aki a saját dolgain kívül egyébre is szokott figyelni, hogy e feltételes megálló helyek legnagyobb részénél úgy egyik, mint másik irányban való haladásnál a vonatnak meg kellett állani, kivárni, mig mindenki fel, vagy leszáll, csomagját fel, vagy le­adja. — Gyakran oka vonataink ké • sésének az is, hogy Gőzfürész állo­más előtt a máv valamely elkésett vonatára kell várnunk, mert bizony a máv. a mi forgalmunk érdekében nem feszélyezteti magát a legcseké­lyebb mértékben sem. A teherárnk, darab áruk kezelése is hol egyik, hol másik állomáson több-kevesebb időt szintén igénybe vesz, de a menet­rend szerkesztésnél erre sem lehet figyelemmel lenni, mert nem tartozik a rendes, mindennap ismétlődő ke­zelések közé. Ha most már az egyen- kint csak 1—2, de sok esetben és helyen több perczekre menő rend­ellenes, de épen a közönség érdeké­ben szükséges tartózkodásokat össze­gezzük, nem egész könnyedén kiadó­dik az olyan nagyon felpanaszolt késés ? Én az ön kedvéért megint nem egy hasonló rangú és viszonyok kö­zött levő vasúttal hasonlítom össze magunkat, hanem a sokkal felettünk álló máv. val. Nem figyelte meg Thurner ur, hogy elég csak egy deb- reczeni nagy vásár és a Debreczen felől jövő vonatoknak késése van ; nagyobb gyümölcs termés idején, annak érési idejében a győmölcs szállító vidékek felöl jövő vonatok sokszor óra számra menő késéssel érkeznek. Miért nem mártja ilyenkor Thurner ur tollát epébe, s miért nem rárntja le azt a nyomorult máv.-ot? A menet dijak magas volta miatti feljajdulásával nem kívánok bőveb­ben foglalkozni, csakis azt kívánom czikkének idetartozó részére hivat­kozván, figyelmébe ajánlani, hogyha máskor bizonyítókul számada tokát czitál, ne kövessen el olyan felüle­tességet, hogy 3 adat közül kettőt tévesen, de mindkét esetben a maga javára tévedve, említsen, mert akad­hatnak, akik igen nagy va lószinüsóg- gel még rosszhiszeműséget találnak önről feltételezni. 46 fillérnek mondja t. i. a Szamoshid — Szatmárhegypiaczi régi menettérti jegy árát 50 fillér helyett és 86-nak a mostanit, 80 he­lyett; az sem épen helyes, hogy a régi szamoshidi jegy ára mellé állítja a mostani városból szóló jegyét, mert almát csak almával, nem pedig almával és körtével szoktunk összeha­Klein és 1 ársa polgári-, egyenruha- és katonaruha szabók. .............— Felszerelési üzlet. ----­Szatmár , Hám János-utcza (Bardóly-féle ház.) Egyéves önkéntesek előírásos felszerelését jutányos árban elvállaljuk Tisztelettel értesítjük a n é. közönséget, hogy férfi-szabó üzletünket -------------­egyenruha készítéssel és felszerelési ezikkek árusításával kibővítettük, ooooooooooo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents