Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-27 / 86. szám

86. szám. SZAMOS 3 ik oldal sonlitani. Azt is elvártam volna a Thuruer ur igazságérzetétől, hogy ha már díjszabásunk módosításáról be­szél, hogy a lényegesen mérsékelt díjtételeket is felemlítse. — Pl. míg kezdetben Erdődre a Il-od osztályon 1 kor. 60 fill, 1 kor. 80 f. volt a me­nettérti jegy ára, addig ma 1 kor. 10 fill., illetve 1 kor. 20 fillér. Akármit beszéljünk is különben, a részvénytársaság csak a szükség­parancsolta jogával élt, amikor a díj­tételeket a legtöbb viszonylatban emelte és hogy ez nemcsak olyan mondvacsinált szükség volt, be fogja látni Thurner ur is, ha meg említem, hogy azok az ezer idegen elsőbbségi részvényesek, a kik az ö 1,576800 koronájukat nem Szatmár város szép szeméért, hanem azért fektették e vasutba, hogy az után tisztességes jö­vedelmet is kapjanak, a menetdij- emelés évében 1’5 százalékot s ma is csak 2 százalék osztalékot kapnak. De hogy e menetdijemelés a termé­szetes határt nem is lépte túl, leg­jobban bizonyítja az a körülmény, hogy a momentán reactiótól elte kintve, a közönség utazási kedve épen nem csökkent. A kritikákon túl lévén, még csak a tanácsait akarom megköszönni. Hogy is kell csak a Thurner recipéje szerint nagy for­galmat lebonyolítani ? Nagy forgal­mat úgy kell lebonyolítani, hogy vagy külön vonatokat is járatunk e nagy forgalom idején, vagy több utast fel nem engedünk a rendes vona­tokra, mint a mennyi ott kényelme­sen elfér. Más szavakkal : ha igen sok dolgunk van, azt csak úgy vé­gezhetjük el, ha vagy a rendesnél több óráját a napnak fordítjuk mun­kára, vagy megmar dunk csak a rendes munkaidő mellett, de az alatt aztán a szokottnál is lassúbb tempó­ban dolgozunk. Thurner ur valószínűleg csak azt akarta mondani, hogy külön vo­natokat kellett volna bevezetni, mert a recipe második részének végrehaj­tásával a nagy forgalmat nem bo­nyolítottuk le, hanem csak elhárítot­tuk magunktól. Úgy, hogy én csak a recipe első részét fogom tekinteni ide vonatkozó komoly tanácsnak. Ha Thurner ur nem olyan régen lett volna vasuta , s igy egy kissé frissebb vasutas szemmel nézte volna meg a mi vonatainkat, a melyeknél azt látta, hogy minden épkéz-láb fe­dett terher kocsi is be van rendezve személy szállításra, mindjárt tudta volna, hogy az a vasúti kezelőség az ön által javasolt külön vonatokhoz besorozható kocsikat nem tartja eczetbe elrakva, hanem azok egysze rüeu nincsenek. — 16 és 17-ére sem azért vezettem én be azokat a külön vonatokat, mert a több részre osztott kocsi állománnyal több utast remél­hettem volna kiszállíthatni, hanem azért, hogy a szüretre igyekvőknek több s alkalmasabb vonatjuk legyen. A mi szüreti és még az óv egy nehány napján előfordulni szokott tömeges személy szállításunkat simán és az utazó közönség méltányos be­látás nélkül szűkölködő kis részének is lehetőleg teljes megelégedésére le­bonyolítani csak is még egyszer akkora kocsiáilománnyal és személy­zettel lehetne; hát azt még Thurner ur sem fogja kívánni, hogy 365 napra úgy rendezkedjünk be, a mint az az óv 10—15 napján ránk férne, külö­nösen, a mikor csak 10—15 napot is valahogy mindig keresztül kinlódjuk, a nélkül, hogy valakinek érdemleges panaszra oka lehetne. Ezzel nagyjában elmondtam azt, a mit e czikkre vuuatkozólag mon­dandó voltam ; néhol talán epósked- tem is egy kicsit, de azzal tartoztam az egészségemnek. És most már be- vógezésül — és pedig higgadtan, minden epéskedás nélkül — azt mon­dom én neked, k«dves Berti barátom, hogy ne marjuk mi egymást, elvég­zik azt mások. Neked sincs valami felette sok jó embered, úgy mint ne­kem, minek apasztanók hát azoknak a számát megint egygyel. Szatmár, 1904. okt. 26. Őszinte hived : Bakó Ignácz. hírrovat. Az eltűnt zsebkendő. A szüret már lezajlott ugyan s a mulatságok mámorát már rég ki- aludtuk, de nem felejthetjük el azt a nevetséges esetet, melyről városunk­ban már széltében pletykálnak, meiy fatális eset hőse — mondjuk N. kinek rettenetes de még is sok galibát oko­zott az, hogy egy kicsit -—- rövidlátó. ♦ A szatmárhegyi gözmasina eről­ködve szuszog s lassan döczög vissza a városba, mintha a hegy levéből ő is többet ivott volna a kelletnél. A kocsik zsuffolásig teltek a szesztől jó kedvű szüretelökkel s még az utolsó marha kupét is heringes hordóhoz hasonlították. Hősünk tekintettel arra, hogy a játékban gyakran peches, a nőknél néha szerencsés szokott lenni, most is egy igen szépnek mondott leányzó szomszédságába csapta a szelet s oly hevesen, hogy a vóletlenségen kívül valószínűleg az a szél fújta ki a kis­asszony kezéből a zsebkendőt még pedig oly kaczér módon, bogy a hófehér zsebkendő éppen az urfi ölébe hullott anélkül, hogy ő ezt észrevette volna. Őuagysága zavarba volt irult pirult, de a zsebkendőért mint jól nevelt leányzó nem nyúlhatott. N. egyik barátja ki szintén kellemetlennek találta a helyzetet, töbszüri köhécse- lóssel és sokatmondó oldalba lökéssel igyekezett, hogy a szomszédja észre­vegye a helyzetet; s mikor már dü­hében szemeit forgatta s kidülesztett szemgolyóit a kritikus helyre irányozta a többi szomszédok gúnyos mosolya közepett hősünk gyanítva valamit végig nézett önmagán, de a zsebken dőt egv más fehérneművel tévesztette össze s villámgyorsan rejtette el — ho- méri kaczagás közepette. * A szomszéd kocsiban pedig a mit sem sejtő mulatozók vidáman dalolták tovább „Végig mentem az Ormódi temetőn“ . . , Sz. * Október 31. A reformáczió kezdetének 387-ik évfordulóját ün­nepli meg, október 31-ón az egész protestáns világ E reformáczió em­lék ünnepélyek rendezésében első he­lyen áll a „Szatmárvármegyei Lo rántffy Zsuzsanna“ egyesület, mely ez alkalommal kezdi meg felolvasó estélyeit. Az ünnepély a ref. főgtnn. tornacsarnokában okt. hó 31-én d. u. 6 órakor veszi kezdetét A következő műsorral : 1. Ének. Előadja a vegyes kar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Do- mahidy István elnök. 3. Felolvasás. Tartja Biky Károly esperes. 4 Melo­dráma. Előadja Litteráty Erzsiké k. a. zongorán kiséri Fogarassy Juliska k. a 5. Ének. Előadja Ozsváth Esztike k. a. zongorán kiséri Kerekes írónké k. a. 6. Bezáró ének. Előadja a vegyes kar. Az egyesület nemes törekvését ajánljuk a tisztelt közönség figyelmébe, * Áthelyezések a helybeli ka­taszteri felmérésnél. A szatmári 2-ik számú kataszteri felmérési hivatalban a következő áthelyezések történtek: Skala Vincze mérnök a munkácsi kirendeltségtől Szatmárra és helyébe Reindl György mérnök, nem különben Zelkó József mérnök Budapestre he­lyeztetett át. * Eljegyzés. Bírta Istváu Buda­pestről eljegyezte Kacsó Mariskát, Kacsó Lajos f.-gyarmati ügyvéd ked­ves leányát. * Esküvő. Ciólo Viktor földbir­tokot pár nappal ezelőtt tartotta es­küvőjét N.-Somkuton özv. dr. Márk Gézánéval. * Gyászhir. Krausz Sámuel Ba tiz és Batizvasvári községek körjegy­zője, élete 72-ik és jegyzői munkás­ságának 44-ik évében, rövid szenve­dés után október hó 22-ón d. u. fél 3 órakor elhunyt. A megboldogult hült tetemei f. hó 23-án d. u. 3 óra­kor tétettek örök nyugalomra. * Kinevezés. Vármegyénk fő­ispánja báró Rudnyánszky Dezső vég­zett joghallgatót közigazgatási gya­kornoknak nevezte ki, * Eljegyzés. Dutka Mihály, ta­nulmányait kitűnő eredménnyel vég­zett munkács-egyházmegyei papnö­vendék eljegyzését a napokban tar­totta meg özv. Kolosin Jáuosné úrnő kedves és müveit leányával Laurával, Köves-Szigeten. * Kántor segélyi kiutalás. Vá­rosunk törvényhatósága annak idején az összes felekezeti kántoroknak évi 400 kor. segélyt szavazott meg oly formán, hogy az illető egyházak ezen összeget másra, mint a jelzett czélra föl nem használhatják. A szatmárhe gyi gör. kath. egyház azonban a vá­rosi közgyűlés ezen határozatát meg felebbez'e a belügyminisztériumhoz ámde itten elutasitó határozatot hoz tak a felebbezésre. Ezek után a vá­rosi tanács 1903 évi január 1-től kezdődő joghatálylyal a 400 korona kántori illetményt kiutalni rendelte. * Óvadék kiutalás. Fereucy Já­nos nyugalmazott pénztári ellenőr 2000 korona óvadékát, Novák Lajos főszámvevő jelentése alapján a városi tanács a felmentvény szokásos fentar tása mellett a legutóbbi tanácsülés­ben a nyugalomba vonult tisztviselő­nek kiadatni rendelte. e Vásárengedélyezések uj rendje. Tisza István gróf belügyminiszter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesülethez, a melyben tudomásukra hozza, hogy a földmivelósügy minisz­terrel folytatott tárgyalások után ugj^ intézkedett, hogy jövőben minden nemű vásárengedólyezési, vásárát- helyezési, vásárrendtartási, helypónz- dijszabási ügyekben a törvényhatósá­gok kötelesek véleményadásra felhívni az illetékes gazdasági egyesületeket és közgazdasági előadókat. Ily ügyek­ben eddig csak kereskedelmi kamarák adtak véleményt. A törvényhatóságok jövőben a vásárügyeket a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti fel döntés végett a kereskedelemügyi miniszterhez. * Szives kérelem. Igen kérjük az ev. ref. felsőbb leányiskola volt növendékeit, lelkes pártfogóit, barátait, hogy a kapcsolatos tanitónőképzö felszerelése javára f. óv november hó 5-én dél után 3 órakor a Vigadó termeiben rendezendő bazár sikerének előmozdításához kézimunkákkal, vagy bárminemű szives adományaikkal hozzájárulni, adományaikat az ev. ref. felsőbb leányiskola és tanitónőképzö igazgatóságához juttatni, s a kitűzött nemes czél elérését nagybecsű támo­gatásukkal biztosítani kegyeskedjenek. * Nyilvánossági jog. A helybeli ev. ref. tanitónőképző-intózetnek a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nyilvánossági jogot f. hó 14-ón kelt 80581 — 1904. sz.' alatt az 1904-905. iskolai évre is magadta. * A Nőegylet 50 éves jubi­leuma alkalmából nagy ünnepséget tart. A színházi est műsorát a nő- egylet, elnöksége következőkben álla pitotta meg: Szavalni fog R. Ma- róthy Margit a Magyar színház tagja, énekelni Szoyer Ilona a m. kir. Opera- liáz tagja. Műkedvelők előadják Hel- tai-Mohai Lajos 1 felvonásos vigjá- tékát a ,,Királyné apródjá“-át. Sze­replő személyek: Veréczy Margit, Literáty Erzsiké, Lengyel Angela, dr. Komáromy Zoltán, Nagy Vincze. A szinielőadás után táuczmulatság a Pannóniában. Jegyek előjegyezhetek Löwy Miksa könyvkereskedésében. Bucsuestély. Azon alkalomból, hogy Kormos Lajos helybeli m. kir. adótisztet Szilágy-Csehbe ellenőrré ne­vezte ki a pénzügyminiszter, az adó­hivatal tisztviselő kara igen sikerült bucsuestélyt rendezett e hó 25-ón este az „Európa“ éttermében. Az adóhivatal tiszt,visslőkarán kiviil vá­rosunk társadalmi életének előkelő­ségéből többen jelentek meg a bucsu- estélyen, melyen ősi szokás szerint a toasztokbau és jókedvben sem volt hiány. * Jóváhagyott kapitányi hatá­rozat. A szatmár-erdőd k. ó. vasút üzletkezelősóge régebben bevett szó kásul tartotta azt, hogy a város bel­területén levő vasúti kitérők állomás helyén a tűzifákat szekér számra raktározták le s ez által nemcsak a szekér forgalomra, de a köztisztaságra nézve is kellemetlen esetek merültek fel. Tankóozi Gyula főkapitány igen helyesen ezen fa leraktározásnak azonban véget vetett és rendeletileg tiltotta el az üzletkezelöséget ilyen cselekményektől. A vasúti üzletkeze- lőség megfelebbezte a főkapitány rendeletét, melyet azonban a városi tanács, mint másodfokú hatóság jó­váhagyott azon indokolással is, misze­rint a tűzifák nyílt utczán való le- raktározása úgy közbiztonsági, mint utrendőri szabályokba ütközik. * Pályázati hirdetmény. N.-ká­roly rt. város az 1600 koronával jövedelmezett adóügyi tanácsosiállásra pályázatot hirdet. * A száztizenhároméves ember. Szabadkáról jelentik : Érdekes ember halt meg most Szabadkán. Jung Józsefnek hívják, bognár-mester volt és száztizenhárom esztendőt élt. Hu­szonkét esztendős korában részt vett a lipcsei csatában a szövetségesek seregében.. Öt felesége volt. Utolsó feleségétől született egyetlen leánya most hetvenhároméves. * Esküvő Horváth Herman helybeli jónevü kereskedő f. hó 30-án d. u. 3 órakor tartja esküvőjét Magyar- Góresen, Schvartz Dávid és neje kedves leányával Jolánkával. * Gyászhir. Steinberger Her­manne szül. Spitz Hani Benóböl, folyó hó 23-án éjjel Budapesten 52 éves korában váratlanul elhunyt. A nemes- lelkű nőt kiterjedt rokonság gyászolja. Az elhunytban Szőke Béla az első magyar bizt, társ. könyvvezetője édes­anyját, Spitz Dezső n.-ecsedi földbir­tokos nővérét gyászolja. * A katonatisztek adósságai. Régóta foglalkoztatja az intéző kato­nai köröket, hogy mikóp lehetne a katonatisztek adósságait rendezni s őket az állandó anyagi zavarból ki­vezetni. Úgy a közösbadseregnél, mint a honvédségnél évenként nagy azok­nak a száma, akiket adósságaik ren­dezése végett várakozási állományba helyeznek. É> a vége a legtöbbször az, hogy mire a szabadság lejár, kard­ját is leoldja, mert nem képes anyagi zavarából kiszabadulni s díszes uni­formisát levetve, polgári ruhában néz kenyér után. Mint értesülünk, a hon­védség összes ezredéihez titkos ren­delet érkezett, ezektől pedig az ösz- szes- honvédzászlóaljakhoz, kimerítő véleményt kivánván mindegyiktől az iránt : milyen módon vélik legsikere­sebben megvédelmezhetni a honvéd­ségi tisztikar anyagi érdekeit, hogy a tisztek a könnyelmű adósságcsiná- lástól és ennek következményeitől megmeneküljenek. Száztizenkét zász­lóalj adta már be a egymástól telje­sen függetlenül kimerítő véleményét és javaslatát a felsőbb vezetőség ke­zeihez. A száztizenkét indítvány kö­zött figyelemre méltó, hogy kívánnak katonai bankot, a honvéd kerületben egy-egy házipénztárt, amelyben ötven ötven koronás részjegyet tartoznék minden tiszt részletfizetés mellett beváltani és ezzel jogot váltana, hogy szükség esetén kisebb kamatláb mel­lett megfelelő kölcsönt kapjon A harmadik ajánlat, hogy vonja meg a törvény a tisztektől a szenvedő vál­tóképességet. Ezt azonban a mai jog és hitelviszonyok között egyáltalán nem lehetne keresztül vinni. * Bitka szerencse. A m kir. osztálysorsjáték hétfői húzásán nagy szerencsében részesültek a 98924 számú tulajdonosai. Ugyanis ez a szám, melyet Schulze Vilmos osztálysorsjegj’ főelárusitóuál (Budapest, Régi-pósta- utcza 6.) vettek, nyerte a 600,000 kor. jutalomdijat. A következő sors­játék első húzásához eredeti sorsje­gyek még kaphatók e szerencsés fő- elárusitónál. Egész 12 kor. fél 6 kor. negyed 3 kor. nyolczad 1. 50 koro­náért. * Az uj Dezső-hicl. A Batiz felé vezető országúton f. hó 22 ón fejezték

Next

/
Thumbnails
Contents