Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)
1904-09-15 / 74. szám
SZAMOS 74. szám. 2-ik oldal dr. Keresztszeghy Lajos, Antal Dániel s mindannyian azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy sokkal üdvösebb lesz a városra nézve a villamos telepnek továbbra is házi kezelése. Markó Kálmán villamvilági- tási igazgató is részt vett az érdekes vitában oly formán, hogy kiegészítve jelentését, nagy szaklu dással adta elő nézeteit a villamos telep rekonstrukcziója, illetve a házi kezelés jövedelmezőségéről A villamvilágitási szakbizottság javaslata mellett dr. Kelemen Samu ügyvéd szállott síkra és hosszantartó beszédben azt igyekezett kimutatni, hogy mégis csak üdvös dolog lesz a város közönségére nézve az, ha megszabadul attól a nagy tehertől, mely a villamos telep házilag való további kezelése, illetve rekonstrukcziója által előálland. A szónok még felhozta beszédében azt is, hogy a villamos telep jelenlegi állapotában inkább csak egy nagy adósság, mivel az évi zárszámadásoknál a villamvilágitási tétel nem kevesebb, mint 748,118 korona szenvedő átlaggal szerepel. Végül mindazon előnyös tételeket sorolja fel, melyeket a Magyar Siemens és Schuckert czég nyújt, illetve biztosit a városnak a telep átadásával. A vitatkozások végén még szót emelt Pap Géza polgármester is és erélyes szavakban utasította vissza még azon feltevéseknek a látszatát is, hogy a villamvilágitási bizottságot, illetve a tanácsot nem vezette volna tiszta meggyőződés a villamtelep átadására nézve. A polgármester két oldalról óhajtotta megvilágítani a villamtelep ügyét, úgy a rekonstrukczióra, mint az átadásra nézve. Ezután szavazásra került a sor, mely ől kitűnt, hogy a bizottsági tagok túlnyomó részben a Csomay féle indítványt pártolják, azaz amellett foglalnak állást, hogy a villamos világítási üzem továbbra is városi kezelésben marad. A városatyák nagyrésze, miután az ügy ilyetén való megoldást nyert, eltávozott s majd az ottmaradtak tárgyalás alá vették a többi hátralevő tárgyakat, mint a városi árvaszéknek a gyámpénztárban levő pénzek gyümöícsöz- tetéséről 32—1904. kgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet életbeléptetését, melyet egyhangúlag tudomásul vettek, nemkülönben tudomásul vette közgyűlés a közigazgatási bizottság évkönyvi jelentését s a magyar keramit-gyárral kötendő kötelezvényt. — A hidon- tuli külvásártéren levő korcsma bérletére a közgyűlés elrendelte, hogy uabb árvérés tartassák. — A szatmár —erdődi h. é. vasút kérelmét, mely szerint a várm. takarékpé.uztur áru- és termény- raktárához építendő iparvágányhoz szükséges városi földterület átengedtessék, tellesithetőnek találta a közgyűlés. (Gazd. szakbíz. előterjesztések.) A közgyűlés a gazdasági szak- bizottság három rendbeli előterjesztését minden vita nélkül elfogadta, igy a szatmárhegyi tüzfecskendő elhelyezését, a városi fizetéses tűzoltók fizetésének évi 600 koronára való felemelését, nemkülönben a méntelepen kívánt fürdő és jégverem építését. (Nyugdíj-választmány előterjesztései.) A nyugdíj-választmány két előterjesztést nyújtott be a közgyűléshez, az egyik Illés Sándor volt rendőr nyugdijjárulékának visszautalására és Szabó László rendőr nyugdíjazására nézve, — utóbbit közgyűlés évi 226 korona összeggel nyugdíjazta. (Hatósági átirat-) Zombor város törvényhatósága az országgyűléshez felirt az élelmi czikkek mesterséges megdrágítása ellen s ezen feliratát pártoló véleményezés gyanánt meg- küldötte városunknak is. A közgyűlés elhatározta, hogy hason- szellemü feliratot intéz az országgyűléshez. (Magán kérelmek.) A közgyűlés ezután Losonczy Károly pénztártisztnek egy havi, Pap Zoltán I. aljegyzőnek 6 heti szabadságidőt engedélyezett Ezzel a közgyűlés tárgysoro zata kimerittetvén, elnöklő főispán a közgyűlést 6 órakor bezárta. Nehéz idők. „Megnehezült az idők járása fölöttünk, óh, haza, — halmaidon s letarolt alföldi meződön szörnyű halál lakik.“ Valami különös és szerencsétlen játéka a sorsnak, hogy a klasszi kus idézet betüről-betüre illik az ország mai állapotára. Csakugyan megnehezült az idők járása fölöttünk, ßettenetes szárazság feküdte meg nehéz átokként ezt az országot, ki- szitta a föld erőit, kifosztotta a gazda ember hombárait, megtizedelte az aranj'kalászos táblák termését, kiperzselte a füvet, kiitta a kutak, források vizét, mintha a hót egjüptomi csapások egyike sújtott volna le Magyarországra. Itt állunk az ősz elején. Még hivatalosan nem léptünk a mesgyé- jére, de szeptember már az ősz hó napja. Ez az időszak, amely elraktározza, szétosztja a nyár összegyűjtött kincseit. Ennek a hónapnak a jegyében indul meg a gazdasági munka után a kereskedelmi munka. Kötött szerződések, szállítási kötelezettségek beváltása előtt áll a magyar gazda és a magyar kereskedő. De mit szállítson ez is, az is ? A raktárok üresek, HÍRROVAT. A városi közgyűlésből. A város atyák nagy érdeklődése között folyt le a törvényhatóság 12-én tartott közgyűlése. Ezen érdeklődésnek meg is volt a kellő alapja, mert nem kisebb ügyről kellett a közgyűlésnek határoznia, mint a városnak vagyonáról Köztudomású ugyanis, hogy a „magyar villamossági részvénytársaság* azon ajánlatot tette a városnak, hogy bérbeveszi 50 évre a villamos telepet. A tanács elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Nem tudom eléggé helyeselni a közgyűlés állás pontját, hogy a javaslathoz hozzá | nem járult. pilláikat, vörös festékkel ajkaikat. A zene szólni kezd, még a német zenekaroknál is roszabbul. Az első ütemekre tánczba fognak a geishák. A hatást nem fokozzák arczjátókkal, vagy feltűnő mozdulatokkal. Apró- cseprő lépésekkel, gracziozus fejhordással lejtenek, egész testük ritmikusan mozogva a zene szerint, Európában vendégszereplő japán színésznők ugrálnak, holott ez hazájukban bő ruhában, faczipőben, vagy papucsban lehetetlen. A geisha gyermekkorától kezdve jövendő hivatásához képest kap nevelést. Megtanul zenélni, énekelni, tánczolni és főképen élénken társalogni, így a geisha a jó társaság elmaradhatatlan kelléke. A japán udvarban az a geisha szerepe, ami Európában régente az udvari bolondé volt. Étkezés közben a geishák tartják szóval a társaságot. Szorgalmasan szedegetik ki az ételt a nézők fapál- czáikkal. Étkezés után a geishák felmennek a színpadra és a nézők szemei előtt átöltöznek Ez gyorsan és sok grácziával történik. Az előadás végén ép oly kevésbé jut eszébe a nézőnek tapsolni, mint egy Parsifal-előadás után Bey- reuthban. Bámulatot kelt tánczmüvó- szetük, de nem zajos hatást. A czivilizáczió Japánban, bár 1542-től kezdve jártak ott európaiak, alig 50 éve kezdődött,, mikor Amerikának megnyitottak egy kikötőt. Az európaikakkal és amerikaiakkal való közlekedés hatása a japán kereskedelem, ipari és gazdasági termelés fellendülése, de a nép erkölcsének hanyatlása is. Több ágában a mü- iparnak, melyekben ők voltak a leg nagyobbak, már gyárilag termelnek. A vagyon megoszlás csak oly aránytalan, mint Amerikában. A gyárak keletkezése és sok embernek a földmi veléstöl való elvonása odavezetett, hogy-gyakran egész tömeg van munka nélkül. Ezelőtt a belső kereskedésben egymás között példás becsületesek voltak, ma még az amerikai is félve köt velük üzletet. A családi élet kötelékei is erősen meglazullak. Amit Európa évszá zadokon át tanult, azt Japán magára szedte 50 óv alatt; nem történhetett ez minden rázkódás nélkül. Való, hogy azelőtt a japánok megéltek magukban anélkül, hogy akár őstermelésben, akár ipari termékben behozatalra szorultak volna. Az idegenek eddig nem ismert igényeket támasztanak bennük; uj vallást és erkölcsöket importálnak áruikkal együtt. Át is vesznek mindent az idegenektől, csak a missiók működnek gyenge eredménynyel Hívek maradnak Buddhához. Ha a japán miniszter a német nagykövetnél reggeli közben húst eszik is, már otthon olyat ebédel, ami nem teszi szükségessé egy állati élet kioltását. Első világtörténelmi névre méltó sikerét Japán a boxer lázadás idején érte el. Az alig ismert Jadán, amely nehány év előtt meggazdagitotta a calcuttai kereskedőket, becserélvén velük aranyat ugyanolyan súlyú ezüstre, amely faekével szántotta a földjét és azt hitte, hogy China után Japán a legnagyobb ország, a többi miiid csak kis sziget, — ez a Japán első fellépésével bámulatba ejtette a modern hadi szakértőket. Kórházhajói jobbak voltak, mint bármely más nemzetéi, a katona egyéni kiképzése még a németénél is tökéletesebb. — 1895-ben a német császár egy képet küldött a czárnak, mely a sárga faj veszedelmét ábrázolja. A boxer lázadás után Oroszország a franezia és rémet diplomáczia segélyével kiürítette a Japánoktól Port- Arthurt és Liaotungi félszigetet. Az akkor még nem elég erős Japán ott hagyta hőá győzelme gyümölcseit, de, mint a legújabb események mutatják, nem mondott le ezekről. ^JL legkiválóbb tanárok és or- vosokt* ól mint hathatós szer: tüdőbetegsége knél, légzőszervek ^úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen fluenza után ajánltatik. = hurutos bajainál lábbadozóknál inr IjimeU az étvágyat 6« a testsúlyt, eltávolítja a köhögést ég a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé ize miatt gyermekek is szt -egjk. A gyógyszertárakban nvegenkart 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen 4 ellátva: F. HoHman-La Hooke ft Co vegyészeti gyár Basel Svájez. a hombárok, szérűk konganak. Szomorú ősz, szomorú szeptember. A szárazság rettenetes következményei érezhetők minden vonalon. A beállott takarmányhiány folytán a marha értéke csökkent. Ki élelmezi ma a marhát, amikor csak ráfizet az élelemmel ? Olcsó áron megy veszendőbe a gazda ember marhája s igy vész el bitangul a szegény, sok gyermekes család tejelő tehene is, amely a megélhetés minden forrása. Megdöbbentő az az ínség, amely a magyar népre vár. A letarolt mezőkön csakugyau szörnyű halál lakik s dűhödötten táboroz a harcz, az élet harcza. Szeptemberrel indul meg íz úgynevezett saison, vagy helyesebben season. A franczia saisona a mulatságok idejét, az angol seasona a munka évadját jelenti. Tehát a season. A szeptemberi alászántás, az őszi vetés ideje. Vájjon sok reménység kiséli ezt a munkát ? Alig. Az utóbbi esőzések még megpuhitották itt-ott a talajt, de kiégett, holt föld az. Ez az őszi munka is tehát megfogyatkozott teendőiben. Ilyen nyár és ilyen ősz után vájjon milyen tél várhat a szegény népre ? Még végig gondolni ezt a gondolatot is iszonyatos, hát még végigélni. Pedig végig kell élni, ha csak közbe bele nem pusztulunk. Segítésre vau szükség, gyors és hathatós segítségre. Hiszen a föld Ínségeseihez sötét, fekete hadsereg gyanánt sorakoznak a tűz Ínségesei. Szerte az országban féktelenül pusztított a vad elem, a tűz. Falvak, városok, vagyonok hamvadtak össze Családok tanyáznak kint a mezőkön hajléktalanul, ma még fekhelyet találva a puszta földön s takarózva a menyboltozat csillagos takarójával de mi lesz velük, ha jö a zord, kegyetlen, hófuvatagos, jégvirágos tél? A kutyának is vaczkot ad az emberi irgalom, csak ezek ne találjanak kö- nyörületre ? Nehéz időket élünk. A sors súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki erőinket. Helyt kell állanunk a szomorú időkben. Hiszen magunkérl állunk helyt, s magunk vérének, hu sának vesztéről van szó. A társadalom segítsen a magi eszközeivel, Feszítse meg minden erejét, felezze meg falatját, ossza meg gondját a szerencsétlenekkel akik a föld és a tűz ínségesei. De ez nem minden. A nép, as or zág boldogulásának legfőbb őre az állam is teljesítse kötelességét Adjon munkát az Ínségeseknek. Nem alamizsnát oszt ezzel, hiszen a sajál ügyét, létérdekét szolgálja ezzel. Am forrása van csak a munkának, az! mind nyissa meg. Itt vannak a beru házások. Indítsa meg a munkálatokai a maguk egész vonalán. Csak segítsen segítsen minden módon és minder eszközzel. A sors félreverte fejünk felett a harangokat : halljuk meg intelmét.
